Jól fogott volna az energiafűz a hófúvások ellen

A déli megyékben tomboló hóviharnak gátat vethettek volna az utak mentére ültetett energiafűz-sávok. Ezek telepítését évek óta szorgalmazza a sepsiszentgyörgyi Green Energy biomassza innovációs klaszter. Az energiafűz oxigént termel és fűtőanyagot is biztosít biomasszával működő kazánok számára.

A hófúvás által veszélyeztetett utak mentén energiafűz-sávok telepítését szorgalmazza a sepsiszentgyörgyi Green Energy biomassza innovációs klaszter. Vajda Lajos, a klaszter elnöke lapunk érdeklődésére rámutatott: évek óta tapasztaljuk, hogy télen az útgondnokság, az önkormányzatok panaszkodnak a hófúvás és a hófogók hiánya miatt. E tekintetben a nagy probléma nem is Székelyföldön, hanem a déli megyékben, a moldvai és havasalföldi megyékben van.

A Green Energy klaszter biztonságos, gazdaságos megoldásként szorgalmazza, hogy az utak mentén 5-10 méteres védősávot alakítsanak ki energiafűz ültetvényekből, amely télen a hófúvás ellen védi az utakat, míg nyáron a portól védi meg a mezőgazdasági területeket, miközben oxigént termel és fűtőanyagot biztosít biomasszával működő kazánok számára, emellett biztonságos is, hiszen az úttestről kisodródó autókban sem tesz kárt.

Vajda Lajos számításai szerint egy hektár energiafűz-ültetvény 3500 euróba kerül, tehát egy 100 kilométeres védősáv kialakítására 350 000 eurót kellene költeni. A befektetés azonban megtérül, hiszen az energiafűz rendkívül gyorsan nő, naponta 2-3 centimétert, és minden második évben lehet aratni, amiből aztán jó minőségű biomasszát lehet előállítani.

Ezt a biomasszát lehet értékesíteni, vagy az önkormányzatok megoldhatnák vele polgármesteri hivatalok, iskolák, kultúrházak, templomok, sportcsarnokok fűtését – csaknem ingyen.

Vajda Lajos szerint a parlagon fekvő területeken vagy az útszéli védősávokon lehetne hasznosan gazdálkodni energiafűzzel, ezért is szorgalmazzák a törvényhozóknak, hogy ennek a növénynek a termesztéséért is járjon mezőgazdasági támogatás a gazdáknak.

A háromszéki Green Energy biomassza és innovációs klaszterhez csatlakozott gazdák és vállalkozók révén az ültetvény telepítésétől kezdve az aratáshoz szükséges technológián át a biomassza kazánokig mindent tud biztosítani az érdeklődőknek, mondta Vajda Lajos. Hozzátette: Kovászna megyében jelenleg több mint 100 hektáron termesztenek energiafüzet, a legrégebbi ültetvény öt éves. Emellett itthon és külföldön is már több száz magánszemély, cég és intézmény használ már egy olyan biomassza kazánt, amelyet egy háromszéki vállalkozó fejlesztett ki.

Kimaradt?