A romániaiak még mindig keveset gondolnak a jövőjükre, anyagi biztonságukra, pénzükből csak nagyon keveset tesznek félre, még akkor is, ha netán lenne miből. A lakosság zöme a nyugdíjára alapozza időskori életminőségét. Szakembert kérdeztünk arról, hogyan takarékoskodjunk.

Romániában létezik az állami nyugdíjalap, amelybe minden munkaviszonnyal rendelkező alkalmazott vagy a munkáltatója befizeti a havi jövedelme után meghatározott összeget. Ezzel az alappal az állam rendelkezik, többnyire úgy, hogy a mai befizetésből biztosítja a mai nyugdíjasok jövedelmét. Ha valaki például 49 évig fizeti a nyugdíjjárulékot, de még nyugdíjazását megelőzően elhalálozik, az államnak befizetett összeg az államé marad.

Létezik egy harmadik pillér, amely fakultatív jellegű, viszont a legnagyobb biztonságot jelenti. Az egyén annyit fizet, amennyit akar, az összeget magáncégek, többnyire multinacionális befektetők kezelik. Erre a befektetők, biztosítótársaságok 5 és 30 év közötti szerződést kötnek, a program végén pedig a befizető választhat: a teljes összeget igényli, vagy további befektetés mellett dönt, esetleg életjáradék formában kéri a pénzét.

A harmadik pillér a biztos

Bulyovszky Loránd, a Generali biztosító Maros megyei kirendeltségének igazgatója a maszol.ro-nak elmondta, a harmadik pillér, vagyis a választható magánnyugdíj, életbiztosítás iránt még alacsony az érdeklődés, aminek a lakosság anyagi helyzete, a gazdasági válság az egyik magyarázata, valamint az a mentalitás, amely még mindig jellemző a lakosság nagy részére: nem gondol jövőjére, nem próbál takarékoskodni.

„Általában egy családban ketten keresnek, azt fel is élik, legfeljebb félretesznek havonta 100-200 lejt, hogy nyaralni mehessenek belőle. Ám ha az egyik kereső munkanélkülivé válik, akkor nemcsak a megtakarítás marad abba, de egy kereset ki is esik a háztartásból. Ekkor kezdődnek a nehézségek” – magyarázta a szakember, aki az ilyen helyzetekből adódó nehézségekre látja megoldásnak a biztosítást. Érdekes jelenség – magyarázza Bulyovszki –, hogy míg korábban, négy-öt évvel ezelőtt az életbiztosítások a kapitalizációs rész miatt voltak vonzóak, mára a kockázat elhárítása jelenti a döntő befektetési szempontot. Kockázatot jelent egy váratlan betegség, baleset, munkanélküliség, haláleset többek közt.

Ahhoz, hogy egy nyugodt, anyagilag biztonságos időskorra számíthassunk, ideális, ha az úgynevezett hármas pillért választjuk: állami és kötelező magánnyugdíjat, valamint a választható életbiztosítást vagy magánnyugdíjat. Ez azt jelentené, hogy három irányból bebiztosítjuk magunkat, időskorunkban három helyről kapunk nyugdíjat.

A kötelező magánnyugdíj-hozzájárulással az a gond – magyarázta a szakember–, hogy nem minden munkáltató fizeti be a munkavállalója után. „Ezt még valahogy rendbe kellene hozni, elég nagy a zűrzavar. Bár a munkavállaló ellenőrizheti, hogy munkáltatója fizeti-e a járulékot, ez gyakorlatilag még nem sokat jelent” – tette hozzá. Szerinte előnyösebb életbiztosításba fektetni a pénzt, mint bankban tartani, ahol csupán a kamat jelenti a jövedelmet. A biztosítást, valamint a magánnyugdíjat kezelő nemzetközi cégek befektetik a befizetett összeget, növelve ezzel a tőkét, azaz a végösszeget.

Már havi 100 lej sokat jelenthet

Az Európai Unió ösztönzésére a bankok különböző megtakarítási csomagokat kínálnak a lakosságnak, ehhez az állam is csatlakozik. Például a Román Kereskedelmi Bank (BCR) egy olyan megtakarítási lehetőséget kínál, amelyet lakásvásárlásra, vagy –felújításra használhat a számlatulajdonos. M. I. pénzügyi tanácsadótól megtudtuk, hogy az öt éves szerződés során a kliens megtakarításához az állam is hozzájárul. Például, ha valaki havi 112 lejt fizet be az erre a célra nyitott számlára, az állam évente 336 lejjel növeli a tőke összegét, így öt év után a végösszeg 8590 lej lesz. Ezt az összeget kiveheti, vagy kölcsönt igényelhet rá. Amennyiben a kliens időközben munkanélkülivé válik, vagy valamilyen tragikus esemény éri, a szerződést megszakíthatja és a már befizetett összeget visszakérheti.

„Szépen jövedelmeztek a beruházások az elmúlt két évben” – mondta érdeklődésünkre Sz. E., az ING biztosító munkatársa, aki a magánnyugdíjban és az életbiztosításban látja a legjobb és legbiztonságosabb befektetési lehetőséget a magánszemélyek részére. „Érdemes akár egy minimális havi 100 lejjel is magánnyugdíj-alapot létrehozni, mert már öt év alatt szép összeg kerekedik a befizetett hozzájárulásból” – magyarázza a szakember.

Valutát is vásárolnak

Bár az anyagi helyzetét nem szívesen tárja a világ elé senki, a lapunk által kérdezett személyek többsége arról számolt be, hogy a bankban tartják a megtakarításaikat, kevésbé bíznak a különböző befektetőkben, biztosításokban, vagy magánnyugdíj-alapokban. „Annyi mindent hallottam már arról, hogy becsapták a klienseket, vagy csődbe ment a cég, nem bízom azokban. A megtakarított pénzt a bankban gyűjtöm, van egy szerződésem, ami szerint havonta 150 lejt félreteszek egy külön számlára és öt év után kivehetem az összegyűjtött pénzt” – magyarázta Sz. K.

„Három különböző bankban van számlám, azokba teszek be havonta egy-egy nem túl nagy összeget. Szükség esetén bármikor hozzájuthatok a pénzemhez. Ezen kívül valutát vásárolok minden hónapban, abból fedezem a nyaralásokat és az is mindig kéznél levő megtakarítás” – árulta el takarékoskodási módszereit G.S.

„Ha nagyon alacsony a jövedelmünk, még akkor is költünk fölösleges dolgokra. Azt a pénzt, bármilyen kis összeget megspórolhatnánk, ha ésszerűen gazdálkodnánk. Mivel a havi bevétele a családnak váltakozó, annak tíz százalékát mindig félretesszük. Néha annál többet is, de a tíz százalékot mindig. Ez jó módszer a takarékoskodásra” – adott egy másik tippet S. A..