Míg a román miniszterelnök szerint Románia már 2018-ban bevezethetik az eurót, a gazdaságilag fejlettebb Magyarországon a céldátum 2020. Megtörténhet tehát, hogy Erdély hamarabb lesz az euró-zóna tagja, mint az anyaország. Gazdasági szakembereket kérdeztünk.

2018 és 2020 között vezetheti be az eurót Románia, jelentette ki egy múlt héten adott interjúban Victor Ponta. „Az eurózónának nincs szüksége még egy gyenge gazdaságra, ezért fel kell készülnünk a csatlakozásra, versenyképesnek kell lennünk. A politikai akarat azonban megvan, s azt gondolom, hogy ez előnyös lesz Románia és az Európai Unió valamennyi tagországa számára” – nyilatkozta a miniszterelnök. Júniusban, egy a Deutsche Welle-nek adott interjúban a kormányfő még azt hangoztatta, hogy az euró bevezetésére a 2017-2018-as időszakban kerül majd sor.

Korábban 2015 volt kitűzve az euró romániai bevezetésének időpontjaként, ám Traian Băsescu már januárban kijelentette, hogy ennek nincs realitása. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, szerdán, a bukaresti ESPERA 2013 konferencián azzal lepte meg a hallgatóságot, hogy egy minden eddig elhangzott dátumnál későbbre, 2023-ra jósolta az euró hazai bevezetését. Ez azért volt váratlan, mivel mostanáig Isărescu az euróra való mihamarabbi áttérés híve volt, mivel szerinte ez meggyorsítaná Románia gazdasági felzárkózását Nyugat-Európához.

Ez alkalommal a BNR első embere arra hívta fel a figyelmet, hogy az euróövezethez való csatlakozás hivatalos, úgynevezett maastrichti kritériumai mellett (melyek a folyó államháztartási hiányra, a köztartozásra, az inflációra, az euró/lej árfolyam ingadozására és a banki kamatokra vonatkoznak), más feltételeknek is teljesülniük kell, hogy az európai valuta bevezetése sikeres legyen. Isărescu ezek közül az egy főre eső bruttó hazai terméket említette, melynek terén Románianak jelentős lemaradása van az euró-övezethez képest.     

Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója szerint tartható a 2018-as csatlakozási időpont, ugyanis Románia már jelenleg is megfelel az euró bevezetését szabályozó maastrichti kritériumoknak. „Korábban a külkereskedelmi mérleghiánnyal és az inflációval volt gond, azonban a gazdasági válság mindkettőt megoldotta” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a szakember. Diósi úgy véli, az nem kétséges, hogy Romániának érdeke az egységes uniós pénznem bevezetése.

„Az euró-övezet óriási gazdasági erőt képvisel, jó egy ilyen területhez tartozni. Ha egy ország csatlakozik az euró-övezethez, az azt jelenti, hogy megfelel egy nagyon magas követelményrendszernek. Ez maga után vonja a jó hitelminősítést, s akkor jönnek a befektetők, a kamatok pedig alacsonyak. Az euró-zóna a szolidaritás elvére épül, a tagországok garanciát vállalnak egymás gazdaságáért” – ecsetelte az OTP vezérigazgatója az euró bevezetésének előnyeit.  

Radikálisan ellentétes álláspontot képvisel Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. „Az euró-zónához nem fognak újabb országok csatlakozni, főleg nem Románia. A Görögországban és Cipruson történtek után nem hiszem, hogy olyan gazdaságokkal kockáztatnának, amelyek visszahúzhatják az euró-övezetet” – nyilatkozta a maszol.ro-nak az elemző. Véleménye szerint az euróövezet gondjai két oknak tudhatóak be: egyrészt az Európai Központi Bank mögött nincs egy központi kincstár, másrészt pedig az övezet nagyon heterogén, a görög, a ciprusi vagy a portugál gazdaságot nem lehet egy napon említeni a német, a francia vagy a holland gazdasággal.

„Őrültség lenne felvenni egy olyan országot, mint Románia, amely több évtizeddel van lemaradva a fejlett Nyugat-Európai gazdaságoktól. Azt még el tudom képzelni, hogy Csehországot vagy Lengyelországot felvegyék” – mondta Ilie Şerbănescu, hozzátéve, hogy egy fejletlen gazdaság számára semmiféle előnnyel nem jár az európai valuta bevezetése. Şerbănescu nem hisz abban, hogy az euró bevezetésének hatására megnő a befektetők bizalma egy adott ország iránt, illetve, hogy ez a fejlődés motorja lehet: „Nem a bizalom a fejlődés kulcsa, hanem a pénz, melyet te ellenőrzöl, nem a külföld”.   

November végén, egy a Román Nemzeti Bank által szervezett rendezvényen, melyen jelen volt Victor Ponta és Mugur Isărescu is, hasonló véleményt fogalmazott meg George Friedman, az amerikai Stratfor stratégiai tanácsadó intézet elnöke. „Adjanak hálát istennek, hogy Románia nem tagja az euró-övezetnek. Ne is lépjenek be!” – mondta Friedman, aki szerint az euró-zóna átláthatatlan és kiszámíthatatlan, s nincs jövője.

Érdekesség, hogy bár a magyar gazdaság fejlettebb a románnál, Orbán Vikor a közelmúltban 2020-ra tette az euró bevezetését, megtörténhet tehát, hogy Erdély hamarabb lesz az euró-zóna tagja, mint az anyaország. Diósi László szerint ez politikai opció kérdése, a magyar kormánypártok ugyanis a belföldi tőkében látják a fejlődés motorját, míg a román vezetők a külföldi befektetőkben.