Folyamatosan megcsapolják a magyar és a román költségvetést a maffia módjára szervezkedő áfacsalók – számolt be az Erdélyi Riportnak Horváth András, a magyarországi áfacsalási botrány kirobbantója.

A budapesti Nemzeti Adóhivatal (NAV) volt ellenőre elmondta: negyvenkét milliárd forintnyi jogtalan áfavisszaigénylést mutatott ki a 2011. július és 2012. június közötti időszakban, amikor Romániában már bevezették a fordított áfát a gabonára, Magyarországon pedig még nem.

„A csalók egyszerűen áttelepültek hozzánk. Sokan tudtak erről, de én ezt ki is mutattam. Az áfakulcsok közti különbség szintén vonzó a csalóknak. Szeptembertől Romániában csökkentették a pékáruk áfáját, Magyarország pedig ugyanilyen lépésre készül a húsárukkal kapcsolatban. Tehát a hús esetében a csalók a román költségvetést fogják kimutatható módon csapolni a magasabb áfatartalom miatt, a lisztnél fordítva” – magyarázta Horváth.

Az határokon átívelő áfacsalás a hetilap szerint az olaj esetében például a következőképpen zajlik: egy liter olaj 280 forintért egy román cégtől a Lopocsalok kft.-hez kerül. A Lopokcsalok kft. – amit csak pár hónapra terveztek létezni, hogy majd másik kerülhessen a helyére – viszont ennél olcsóbban, mondjuk 220 Ft+áfa összegen értékesíti a terméket az Ártatlan vagyok 2000 kft-nek, és a befizetési kötelezettséget kiütendő nehezen nyomon követhető szolgáltatást, például piackutatást rendel azonos összegben a Bárkinekszámlázok kft.-től.

Az Ártatlan vagyok 2000 kft. már elvileg teljesen tisztán jutott előállítási árnál olcsóbban az olajhoz, de a biztonság kedvéért, kis haszonnal, a különbözet után az adót megfizetve, eladja az Mégártatlanabbvagyok 2005 kft.-nek, ez aztán szintén kis haszonnal, az adót tisztességesen megfizetve, végre eladhatja 250 Ft+áfáért a Kedvencközértem üzletláncnak, ahol már 350 Ft-os bruttó akciós áron kerül a polcokra. Persze az olaj a Lopokcsalok kft.-től akár vissza is kerülhet hasonszőrű romániai társához, hogy hasonló srl.-láncolaton keresztül a román szupermarket polcain csalogassa a háziasszonyokat. Mindegyik esetben igaz, hogy az áru legtöbbször a gyárból közvetlenül az üzletláncokhoz kerül, a többi állomáson csak virtuálisan halad keresztül.

A módszer sok árucsoport esetében működtethető sokféle verzióban, és működik is. Vannak olyan szervezetek, akik ún. körhinta ügyletek keretében ugyanazon árut Szlovákia, Magyarország és Románia közt virtuálisan köröztetve nyújtanak be jogtalan áfa-visszaigényléseket, így csapolva meg az államkasszát.

„Ezen a területen nagyon jól működik a magyar-magyar együttműködés, mivel az érintett cégláncolatokban sok erdélyi magyar magánszemély bukkan fel. De nem átallnak adott esetben románokat, illetve szlovákokat sem bevonni, szóval nemzetiségi szempontok sem kifejezetten számítanak” – mondta Horváth András.

Mi az áfacsalás lényege? Egy áru, mielőtt a termelőtől, gyártótól a boltok polcaira kerülne, jellemzően több kereskedő kezén is megfordul. Az áfát (azaz áruforgalmi adót, romániai megfelelője a tva) az eladási lánc minden szintjén meg kell fizetni. Tehát egy kereskedő áfával növelt áron veszi a portékát, és egy, feltehetően megnövelt bruttó áron is adja tovább. A vásárláskor fizetett áfa visszajár neki, az eladáskor beszedettet pedig be kell fizetnie a kincstárnak. Hogy az ügy egyszerűbb legyen, adott időszakonként e tételek különbözetével számol el: vagy befizet áfát az államnak, vagy visszaigényel. A helyzetet bonyolítja, ha uniós tagországok között mozog az áru, mert ekkor ez a lánc megszakad. Egy magyar cég mondjuk egy románnak (vagy fordítva) nettó értéken tehát áfamentesen értékesíthet, hogy aztán mindenkinek csak a saját országa adóhivatalával kelljen elszámolnia.