Romániában jelenleg tíz olyan megye van, ahol nem működik egyetlen pláza sem, köztük Hargita és Kovászna. A Capital számításai szerint a két székelyföli megye három bevásárlóközpontot tudna eltartani: Hargita megye két, Kovászna megye egy létesítményt.

Romániában jelenleg 62 bevásárlóközpont működik, melyek összterülete 1,65 millió négyzetmétert tesz ki. Ezzel megelőzzük Magyarországot, ahol a 43 pláza összfelülete 1,24 millió négyzetméter, s ugyanolyan szinten vagyunk, mint Ukrajna, a maga 1,7 millió négyzetméternyi bevásárlóközpontjával.

A térségben Csehország és Lengyelország van a legjobban ellátva ilyen jellegű kereskedelmi létesítményekkel, mely országokban 2,1, illetve 8 millió négyzetméter ezek teljes felülete. Ha a plázák területét a lakosság számára vetítjük, akkor Románia messze elmarad az EU-s átlagtól, amely 326 négyzetméter/100 ezer fő. Városok szintjére lebontva ugyanakkor lényegesen árnyaltabb a kép, ugyanis 10 megyében egyetlen bevásárlóközpont sincs, egyes településeken azonban több pláza működik mint azt a lakosság száma és a vásárlóerő indokolttá tenné.

A Capital gazdasági lap a lakosság számának, a foglalkoztatottsági rátának és a jövedelemszintnek a figyelembe vételével arra a következtetésre jutott, hogy az országban a már meglévők mellett még 13 közepes méretű, kb. 30 ezer négyzetméteres, és 28 kisméretű, kb.20 ezer négyzetméteres plázát lehetne nyereségesen üzemeltetni. Számításaik szerint a megyék többsége alkalmas lenne ilyen jellegű ingatlanfejlesztésre, Hargita például két, összesen 45 ezer, Kovászna pedig egy 30 ezer négyzetméteres plázát bírna eltartani.

Erdélyben egyébként a két székely megyén kívül csak Hunyadban és Beszterce-Naszódban nincs modern bevásárlóközpont. Az elemzés azt mutatja, hogy Kolozsváron, Temesváron és Szucsáván a piac telítettsége 100 százalékos, ugyanakkor néhány város esetében több a pláza, mint amennyi hosszú távon nyereségesen működni tudna.

A plázákkal túltelített városok között van Nagyszeben, Arad és Nagyvárad. A Capital számításai szerint a bihari megyeszékhely mintegy 90 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpontot tud eltartani, ám a négy váradi pláza (Lotus, Era Shopping City, Oradea Shopping City, Oradea Plaza) összterülete ennek több mint kétszerese kb. 200 ezer négyzetméter.

Ennek fényében nem meglepő, hogy az Aradi úton található Erát működtető Omilos Oradea nevő cég ellen a közelmúltban csődvédelmet kért a tulajdonos, az Argo Real Estate befektetési alap. Erre azért került sor, mivel az objektum kivitelezője, a Construcţii Bihor Rt.-nek 3,2 millió eurós követelése van az építtetővel szemben, ami több mint a bevásárlóközpont tavalyi teljes, 2,5 millió eurós bevétele. 2010-ben az Era volt a leggyengébben teljesítő romániai pláza, négyzetméterenként csak 40 euró bevételt generált, míg például a tőle csupán néhány kilóméterre található Lotus Center 142 eurót. Az Era Shopping City-t 62,5 millió eurós banki hitelből építették.

A Capital számításai szerint Bukarest szintén a túltelített városok közé tartozik, ám ezzel nem minden szakember ért egyet. „Galacon, Brassóban és Bukarestben van még potenciál” – mondják a Jones Lang LaSalle ingatlan tanácsadó cég szakemberei, akik szerint lényeges, hogy a plázák a helyi piac igényeihez alkalmazkodjanak.

Pengő Zoltán