Hírügynökségi források szerint a közelmúltban Kanadában egy pizzázó pincérnője 10 ezer dollár borravalót kapott egy visszajáró vendégtől, egy fiatal Egyesült Államokbeli felszolgálónak pedig a 15 dolláros számlánál 200-szor nagyobb jatt ütötte a markát, amit azért kapott, hogy valóra válthassa álmát, egy európai körutazást. Idehaza nem kerültek napvilágra hasonló esetek, ám nyílt titok, hogy munkavállalók százezrei jövedelmének tetemes részét teszi ki a hálapénz.

A Capital gazdasági lap munkatársai 785 ezerre becsülik azoknak a romániai alkalmazottaknak a számát, akik rendszeresen kapnak hálapénzt, az ily módon szerezett jövedelem összértékét pedig évi 1,5 milliárd euróra saccolják. A lap szerint az összeg oroszlánrészét, 800 millió eurót, az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok vágják zsebre. A vendéglátóiparban dolgozó 130 ezer alkalmazott munkáját 240 millió euró értékű borravalóval honorálják az ügyfelek. Az autószerelők, kocsimosók és benzinkutasok 120 millió eurónyi hálapénzt kapnak egy év leforgása alatt, a taxisofőrök 90, a fodrászatok és szépségszalonok személyzete pedig 50 millió eurót.

Nagyobb a fizetésnél

Az elmúlt években a gazdasági válság következtében nem csak a közalkalmazottak bére és a vállalkozások forgalma csökkent, hanem a borravaló is, az emberek szűkmarkúbbakká váltak. „2007 és 2008 voltak a legjobb évek, amikor a borravaló a számla értékének 15 - 25 százalékát tette ki. Miután beütött a válság, a vendégek sokkal visszafogottabbak lettek, ha 84 lejre fogyasztanak, 90 lejt adnak, míg előtte nem kértek visszajárót 100 lejből” – nyilatkozta a maszol.ro-nak egy Bukarest központjában található kávézó tulajdonosa.

Ahány ház, annyi szokás. Az Amerikai Egyesült Államokban a borravaló adóköteles, elfogadott mértéke a fogyasztás 10-25 százalékának felel meg. Egyes lokálokban, éttermekben a borravalót belefoglalják a fogyasztás ellenértékébe, s feltüntetik a számlán. A Közel Keleten gyakran kiszámlázzák, a fogyasztás 10-15 százalékát kitevő értékben, ám a vendégek ezen felül is juttatnak plussz pénzt közvetlenüla felszolgálóknak. A másik végletet Japán jelenti, ahol borravalót adni szokatlan, sőt, sértő gyakorlatnak számít. 

A frekventált lokálok személyzete többet kereshet borravalóból, mint amennyi a hivatalos jövedelme. „Egy nap alatt kb. 5000 lejre árulunk, a borravaló ennek a 10 százalékát teszi ki. Ez egyenlő arányban osztjuk el, a bárosok ugyanannyit kapnak, mint mi. A fizetésem nettó 1000 lej, a borravalóból összejön még 1500 lej” – tárta fel lapunknak egy Kolozsvár belvárosában található söröző pincérnője.

Egy, szintén az Óvárban működő falatozó vendégei garasosabbak, ritkán fordul elő, hogy a baksis kitegye a fogyasztás értékének 10 százalékát, átlagban 7 százalék körül mozog. A pénzt itt sem csak a pincérek teszik zsebre, a szakácsok és a konyhai kisegítők is egyenlő mértékben részesülnek belőle, annak függvényében, hogy az adott napon ki, hány órát dolgozott. „Ezzel a rendszerrel a csapatszellemet próbáljuk meg erősíteni” – nyilatkozta a maszol.ro-nak az étkezde ügyvezetője, aki maga számolja ki, hogy kinek mennyi jár az aznapi borravalóból. Az ágazatban dolgozók elmondása szerint egy autómosó napi 50-100 lej borravalót visz haza, míg egy nyugdíjat osztó postás és egy fodrásznő vagy kozmetikus munkáját napi szinten 50-60 lejjel honorálják az ügyfelek.

Megadózását is tervezték

Az elmúlt években többször felmerült, hogy meg kellene adóztatni a borravalóból származó jövedelmeket. Először 2005-ben fogalmazódott meg ilyen elképzelés, az ötletgazda Marius Crivţovencu turizmusért felelős államtitkár volt. 2012 novemberében aztán az Idegenforgalmi Ügynökségek Országos Egyesülete (ANAT) javasolta, hogy a számlán tüntessék fel a borravalót, s tegyék ezáltal adóköteles jövedelemmé, ami a pincérek és az állam érdekeit egyaránt szolgálná.

A terv ellenzői azzal érveltek, hogy borravalót adni nem kötelesség, s ha az elképzelést gyakorlatba ültetnék, csökkenne a vendéglátóiparban dolgozók nettó jövedelme. Egy közvélemény-kutatás szerint a havonta legkevesebb egy alkalommal vendéglőben étkezőknek csupán 34 százaléka értett egyet az ANAT javaslatával.

Romániában jelenleg kizárólag a játékkaszinók munkatársai által kapott borravaló adóköteles. A pénzt egy 2009-es kormányrendelet értelmében egy térfigyelő kamera előtt kell megszámolni, s szerepelnie kell a cég könyvelésében.