Két ügyben is újabb szakaszba lépteti az Európai Bizottság a Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat: a béren kívül adható juttatások ügyében az Európai Bírósághoz fordul, az ipari kibocsátások miatt pedig úgynevezett indoklással ellátott vélemény érkezik Brüsszelből Budapestre - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.

A brüsszeli testület szerint az étkezési jegyek, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét.

A bizottság ismerteti, hogy a tavaly január 1-jén hatályba lépő új szabályozást megelőzően nem voltak különleges előírások arra vonatkozólag, hogy ki milyen szolgáltatásokat nyújthat és milyen formában ezen a területen, az új szabályozás viszont monopóliumot biztosít a hideg és meleg étkezési utalványok piacán egy közalapítvány számára, emellett pedig Brüsszel szerint rendkívül szigorúan szabályozza a béren kívüli juttatásnak minősülő meleg étkezési, üdülési és szabadidő-utalványok kibocsátását, amelyek már csak elektronikus formában adhatók ki.

"Az új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő étkezési utalványok piacán, valamint megnehezítette, hogy új szereplők lépjenek be erre a piacra, és ellehetetlenítette a szabad szolgáltatásnyújtást. A bevezetett korlátozásokat nem indokolhatja, hogy ez az új monopólium bevételeit szociális kiadásokra fordítja" - érvel a bizottság. Egyben úgy ítéli meg, hogy Magyarország a 2012 novemberében küldött indoklással ellátott véleményt követően sem hozta összhangba a szabályozást az uniós joggal, ezért pedig az Európai Bírósághoz fordul, hogy a luxembourgi testület hozzon ítéletet arról, sérti-e a magyarországi szabályozás az uniós jogot.

Az erről kiadott közleményben a bizottság arra is kitér, korlátozható ugyan mind a letelepedés, mind a szolgáltatásnyújtás szabadsága, de ez csak úgy és abban az esetben lehetséges, ha a korlátozások arányosak, nem diszkriminatívak, és szükségességük a közérdeken alapuló kényszerítő okkal indokolható.

A bizottság arról is említést tesz, hogy Magyarország szerint a korlátozásokra egyrészt a fogyasztók, valamint a szolgáltatások nyújtóinak és igénybevevőinek védelme, másrészt pedig szociálpolitikai célok és az adórendszer koherenciája miatt van szükség. Brüsszel ugyan elismeri, hogy az említett célok önmagukban véve valóban "a közérdeken alapuló kényszerítő okok" lehetnek, mindazonáltal úgy véli, hogy "az intézkedések túllépik az elérni kívánt közérdekű célok garantálásához szükséges és arányos mértéket", holott ezeket a célokat kevésbé korlátozó rendelkezések révén is el lehetne érni.

Az ipari kibocsátás ügyében az erre vonatkozó uniós irányelv magyarországi átültetésére vonatkozóan kér információkat az Európai Bizottság. A brüsszeli testület emlékeztet, hogy a tagállamoknak január 7-ig kellett volna átültetniük saját jogrendjükbe az ipari kibocsátásra vonatkozó új irányelvet, de Magyarország ezt a határidőig nem tette meg, ezért január végén a bizottság hivatalos felszólító levelet küldött, vagyis kötelezettségszegési eljárást indított. A most elküldött indoklással ellátott véleményt követően a kormánynak két hónapja van bizonyítani Brüsszel számára, hogy hogyan hajtja végre a kifogásolt irányelv átültetését. Ha nem ez nem sikerült a megszabott határidőre, ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordul a bizottság.

A bizottság havonta egyszer, jellemzően - de nem mindig - a hónap utolsó csütörtökén dönt arról, hogy a 27 tagállam ellen milyen ügyekben látja úgy, hogy megsértik az uniós jogot, és ezért új kötelezettségszegési eljárást indít, vagy korábban indítottakat új szakaszba léptet. Ezen a csütörtökön a bizottság összesen 47 indoklással ellátott véleményt küldött, összesen 12 ügyben döntött arról, hogy a luxembourgi bírósághoz fordul, ezek közül négyben pénzbüntetés kiszabását is kéri.