banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

FRISSÍTVE – Megszületett a megállapodás az EU hétéves keretköltségvetéséről és a helyreállítási csomagról

Az európai uniós tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a pénteken kezdődött uniós csúcstalálkozót követően, kedd hajnali Twitter-üzenetében.

„Sikerült, Európa egységes, Európa erős. Ez az egyezség sorsfordító az unió történelmében és elindít minket a jövőbe vezető úton is" – kezdte reggeli sajtótájékoztatóját a tanács elnöke.

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unió bebizonyította, hogy képes időben, hatékonyan cselekedni, a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást. Hozzátette: „sajnálatos” hogy néhány terület, mint például az egészségügy, nem kap annyi támogatást, mint eredetileg tervezték. Kiemelte továbbá, hogy Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.

„A tagállamok végre nem kormányközi megoldást választottak, hanem az Európai Bizottságot ruházták fel a helyreállítás végrehajtásával" – hangsúlyozta.

Emmanuel Macron francia elnök történelminek nevezte a kedd reggeli egyezséget, amelyet nehéz tanácskozások után sikerült elérnie a tagállami vezetőknek. „A megállapodásnak köszönhetően az unió közösen vesz fel kölcsönt, és közösen hajtja végre a helyreállítási tervet" – mondta.

Angela Merkel német kancellár a francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nem volt könnyű a sok különböző álláspontot összehangolni, de a lényeg hogy sikerült. „Ez az egyezség is bizonyíték arra, hogy az unió határozottan kíván cselekedni" – hangsúlyozta.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy nem elégedetlen a megállapodással, de nem mondaná, hogy történelmi jelentőségű lenne. Üdvözölte továbbá, hogy az elfogadott szövegbe beépült a vészfékmechanizmus, amely bármely országot feljogosítja, hogy vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban, abban az esetben, ha meglátása szerint egy másik tagország nem a „megfelelő módon” hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.

 

Milliárdokat vágtak le

A 2021–2027 közötti EU-s költségvetés keretösszege – Michel korábbi javaslatával megegyezően – 1074 milliárd euró maradt 2018-as árak mellett, de a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetén és a kiadási célokhoz rendelt keretösszegeken jelentősen változtattak. Az alku értelmében a 750 milliárd euróból nem 500 milliárd, hanem 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, 250 milliárd euró helyett pedig 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.

A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenálló képesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette. Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket.

Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is. A hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát azonban az éghajlatváltozással összefüggő fellépésekre kell fordítani.

Az elfogadott megállapodás megemelte a „takarékos négyeknek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia – és Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét.

NextGenerationEU

A csúcstalálkozó egyik legtöbb vitát kiváltó kérdésével, az ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) névre keresztelt helyreállítási alapból származó összegek elosztásával és ellenőrzésével kapcsolatban abban állapodtak meg az uniós vezetők, hogy az Európai Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a vonatkozó célok „kielégítő teljesítésének értékeléséről és a kifizetések jóváhagyásáról”.

Amennyiben egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy súlyos eltérések mutatkoznak a meghatározott céloktól, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja a tanács elé. Egy ilyen ügy megtárgyalása nem haladhatja meg a három hónapot.

A megállapodás az uniós pénzek kifizetésével összefüggő politikai feltételekkel összefüggésben „arányos intézkedések meghozatalát" helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

A tanácsnak minősített többséggel jóváhagyott bármiféle eljárást objektív módon, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét tiszteletben tartva, pártatlan és bizonyítékokon alapuló megközelítés alapján kell lefolytatni.

Iohannis: Románia közel 80 milliárd eurót hívhat le

A négynapos tanácskozáson résztvevő Klaus Iohannis román államfő kedd reggeli brüsszeli televíziós üzenetében közölte: Románia 79,9 milliárd eurót fordíthat uniós projektekre a következő hétéves időszakban.

După patru zile și patru nopți de negocieri complicate în Consiliul European, am ajuns în această dimineață la un acord...

Közzétette: Klaus Iohannis – 2020. július 20., hétfő

 

„Négy napon és négy éjszakán át tartó bonyolult tárgyalások során sikerült elérnünk, hogy Románia közel 80 milliárd eurót használhasson fel különböző beruházásokra. Az infrastruktúra újjáépítésére, kórházak és iskolák létesítésére, a közszolgáltatások modernizálására használjuk majd ezt az összeget, amelynek egy részét a gazdaság újraindítására fordítjuk majd” – jelentette ki az elnök.

Iohannis hozzátette, hogy a Ludovic Orban vezette nemzeti liberális párti kormány az év eleje óta dolgozik a 2021–2027-es uniós költségvetés tervezetének a gyakorlatba ültetéséért. „Ezt a legrövidebb időn belül befejezik, hogy készen állhassunk a megvalósításra. Másrészt már jó ideje dolgozunk a gazdaság újraindításának projektjén, amelyet be fogunk mutatni az Európai Bizottságnak, hogy megkaphassuk a gazdaság fellendítésére szánt uniós alapokat” – mutatott rá Iohannis.

„Ez egy szép eredmény” – mondta a finanszírozás összegével kapcsolatban.

Orbán: Magyarország és Lengyelország megvédte nemzeti büszkeségét

Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a keretköltségvetésről és a gazdasági mentőcsomagról szóló négynapos tárgyalások után, kedden Brüsszelben.

A Lengyelország brüsszeli uniós nagykövetségén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen.

Orbán Viktor közölte: minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították. A tanácskozás nemcsak fontos, hanem jó küzdelem volt Lengyelország oldalán – tette hozzá. „Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje, mint a mai" – tette hozzá a miniszterelnök.

Az említett törekvések megtörése siker úgy Magyarország, mint Lengyelország számára – közölte. Hozzátette, Magyarország álláspontja szerint a két témát külön kell kezelni, és ezt sikerült elérni a megbeszélések folyamán. A jogállamiság fogalmának tisztázása érdekében a kérdésre vissza kell térni a közeljövőben – mondta Orbán Viktor.

„A tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmilyen ellenfél sem győzedelmeskedhet fölöttünk" – fogalmazott. A tanácskozás nemcsak fontos, hanem jó küzdelem volt Lengyelország oldalán – tette hozzá.

Az elért sikerek közül kiemelte a nyugat-balkáni régió uniós integrációjára és a bővítésre szánt támogatások mértékét. Szavai szerint az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az unióra, ugyanis Szerbia nélkül nincs jól működő európai biztonsági architektúra.

A témával összefüggésben Mateusz Morawiecki rendkívül fontosnak nevezte az uniós költségvetés bővítésre elkülönített összegét, véleménye szerint ugyanis annak hiányában vákuum alakul ki a Nyugat-Balkánon, amelyet mások mellett Oroszország, Törökország vagy Kína tölthet ki. „Nekünk, az Európai Uniónak kell ott lennünk" – fogalmazott.

A jogállamiságra vonatkozóan egyebek mellett kiemelte: sikerült egyértelművé tenni, hogy nem lehet összefüggés a politikai és a gazdasági dimenziók között. Lengyelország a jogállamiság védelmében és abban érdekelt, hogy az uniós pénzek felhasználását és a jogállamiságot szigorúan felügyeljék. Elfogadhatatlan azonban az ország ellen évek óta folytatott, valódi okok nélküli politikai támadás – tette hozzá a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte, a még megoldásra váró kérdések, egyebek mellett a politikai tevékenységet folytató, uniós pénzből támogatott, saját kormányaikat elfogadhatatlan módon támadó civil szervezetek átláthatósága a közeljövőben ismét az uniós tanács asztalára kerülnek. A legelmaradottabb régióknak járó uniós pénzekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, Magyarország abban hisz, hogy a munka a siker kulcsa.

Az uniós pénzek csak a magyarok odaadása és munkája révén működik. Ez a garancia arra, hogy „nagyon boldog hét év elé nézünk" – fogalmazott.

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?