banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Nem bíznak Romániában a hitelezők: az EU-tagországok közül mi fizetjük a legmagasabb kamatot

55 milliárd lej értékű hitelt vett fel idén Románia, s az év végéig, a legoptimistább becslés szerint is további 65 milliárdra lesz szükségünk. Az EU-tagországok közül mi fizetjük a messze legmagasabb kamatot. 

Aggasztó gyorsasággal nő az ország eladósodottsága, az igazán nagy baj pedig az, hogy a hiteleket a kormány nem beruházásokra, hanem szociális kiadásokra fordítja. Az év eleje óta az államháztartás kiadásai 55 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. A deficit fedezésére a pénzügyminisztérium mostanáig 7,7 milliárd euró értékű hitelt vett fel, ebből 1,4 milliárdot hazai befektetőktől, amihez további, 3,3 milliárd dolláros kölcsön társul. 

Az államadósság elképesztő mértékben, közel 5 százalékkal ugrott meg. A pénzügyminisztérium adatai szerint 2019 decemberében az államadósság 373,5 milliárd lej volt, a bruttó hazai termék 35,2 százaléka. Május végére az értéke 428,4 milliárdra nőtt, ami a GDP 39,9 százalékának felel meg. 

A pénzügyminisztérium, független elemzők és a Pénzügyi Tanács által roppant optimistának tartott becslései szerint az idei államháztartási hiány 120 milliárd lej, hozzávetőleg 25 milliárd euró lesz. Ebből 72,5 milliárd folyó költségvetési kiadásokra megy majd el, 47,4 milliárd pedig korábban felvett hitelek törlesztésére, illetve kamataira. A valós kiadások azonban nagyobban lesznek a tervezettnél, ami elkerülhetetlenül újabb hitelek felvételét vonja majd maga után. 

„A gyerekpénz megduplázására 7 milliárd lejre lesz szükség, s körülbelül ugyanennyi pluszkiadással fog járni a nyugdíjak 10 százalékkal történő emelése. A gazdasági visszaesés és a kolosszálisan nagy költségvetési hiány miatt az emelésnek ez a mértéke is eltúlzott. Emiatt a költségvetési hiány nem áll majd meg a GDP 6,7 százalékánál, ahogy azt a kormány reméli, hanem 8-9 százalék lesz, ami új hiteleket, a finanszírozási költségek növekedését jelenti. Máris drágábban jutunk hitelhez, mint néhány hónappal korábban, arról nem is beszélve, hogy a finanszírozási költségeink jóval magasabbak, mint a térség más államai esetében” – nyilatkozta Laurian Lungu gazadasági elemző a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak. 

A befektetők nem bíznak Romániában

Az Európai Központi Bank adatai egyértelműen azt mutatják, hogy mi lényegesen drágábban tudunk pénzhez jutni, mint a többi, eurózónán kívüli állam. Júniusban hosszú távú kölcsönt 3,89 százalékos középértékű kamatra folyósítottak a hitelezők Romániának, míg Magyarország 2,18, Lenyelországnak 1,31, Horvátország 0,96, Csehország 0,86, Bulgária pedig 0,68 százalékos kamattal juthatott pénzhez.

Ebből kiderül, hogy a befektetők nem bíznak Romániában, aminek az okai a politikai stabilitás hiánya, a magas költségvetési deficit és a hatalmas külkereskedelmi mérleghiány, valamint a fogyasztásra alapuló fejlődést célzó gazdasági modell.  

A jelenlegi pénzügyi helyzet legsúlyosabb aspektusa az, hogy az állami bevételek zöme szociális kiadásokra, főleg közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra megy el. Áprilisban az államkassza bevételeinek 76 százalékát vitték el a szociális kiadások, azonban májusban 22,1 milliárdot költöttünk ilyen célra, míg a bevételek csupán 21,4 milliárdot tettek ki.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?