Tíz kérdés, tíz válasz az egészségbiztosításról járvány idején

Mire számíthatnak a fizetetlen szabadságon levők? Mi történik, ha lejár az egészségbiztosítási kártyánk? Mi a teendő, ha külföldön lejár az egészségbiztosításunk? Biztosítottak vagyunk-e a kényszerszabadság ideje alatt? Hargita Megye Tanácsa tíz egészségbiztosítással kapcsolatos kérdésére Duda Tihamér, a Hargita megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár vezetője válaszolt. Kérdés-felelt formájában közöljük a legfontosabb tudnivalókat.

1. Kell-e fizetni a családorvosoknak az intézményes elkülönítés lejárta után kiállított igazolásért?

A családorvos nem kérhet ilyen jellegű szolgáltatásért pénzt. Az egészségügyi rendszerben a betegszabadság kibocsájtását konzultáció előzi meg. Azon személyek, akik otthoni elkülönítésben vagy intézményes karanténban voltak, jogosultak betegszabadságra. Ezt ingyen, a családorvos bocsájtja ki, az előírt dokumentumok alapján. Hatósági karantén esetében az egészségügyi igazgatóság által kibocsájtott igazolás, míg az otthoni elszigetelés esetében saját felelősségre kitöltött nyilatkozat alapján. Akiktől mindezek ellenére pénzt kérnek, jelezze az egészségbiztosítási pénztárnak.

2. Egy fogorvos miként láthat el sürgősségi ügyeletet?

Ebben a periódusban a fogorvosi rendelőket bezárták. Annak érdekében, hogy elsősorban a sürgősségi ellátás folyamatos legyen, a fogorvosoknak lehetőségük van továbbra is szerződést kötni e sürgősségi ellátásra a biztosító pénztárral. Ehhez szerződésben kell állnia az igénylő orvos rendelőjének a biztosító pénztárral, a rendelőnek meg kell felelnie a fogorvosi kamara által állított követelményeknek, majd engedélyt kell kérnie a megyei közegészségügyi igazgatóságtól. Így az egészségügyi biztosító pénztár finanszírozni tudja tevékenységét.

3. Hogyan alakul a következőkben a kórházak finanszírozása?

A különleges helyzetet tekintve teljesen más konstrukció alapján történik a kórházak finanszírozása. Korlátozták a befektetések lehetőségét, csak a sürgősségi eseteket látják el. Azon összegeket, amelyeket a sürgősségi periódusra kifizetünk a kórházaknak a szerződött értékhez viszonyítják. Ha a tevékenység kevesebb, mint a szerződött érték, akkor a szerződött értéket fizeti ki számukra a pénztár, amennyiben a teljesítmény nagyobb, mint a szerződött érték, akkor a teljesítménynek megfelelően fizetik ki, így minden esetben garantált legalább a szerződött érték kifizetése.

4. Jogosultak-e ingyenes egészségügyi ellátásra a járvány miatt fizetetlen szabadságon lévők?

Javasoljuk azoknak cégeknek, amelyeknek jelentősen csökkent a tevékenységük, küldjék kényszerszabadságra alkalmazottaikat. Ha fizetés nélküli szabadságra küldik alkalmazottaikat, sajnos arra a periódusra a személy nem biztosított az egészségügyi ellátásra. Ez ugyanis a munkaszerződés felfüggesztését jelenti. Ahhoz, hogy a személy biztosított legyen, be kell fizetni a hozzájárulást, ami a minimálbér tíz százalékát jelenti. Ehhez a pénzügyhöz kell fordulnia.

5. Meghosszabbítják-e automatikusan a lejárt egészségbiztosítási kártyát a járvány ideje alatt?

Románia területén érvényben lévő egészségbiztosítási kártyák 2021-ig érvényesek. A 2019-ben lejártakat meghosszabbították, mivel az újonnan megjelenő személyi igazolványok ezt a szerepet is el fogják látni. A sürgősségi állapot ideje alatt azonban nem kell használni az egészségbiztosító kártyákat. Röviden minden kártya érvényes, de a szükségállapot alatt ezeket nem kell használni.

6. Mi a teendő abban az esetben, ha egy külföldön tartózkodónak lejár az egészségbiztosítása?

Azok, akik Románia területén biztosítottak és külföldre távoznak, igényelhetik az EU területén érvényes egészségbiztosító kártyát. Ez sürgősségi betegellátást biztosít számukra az EU országaiban. Ezek érvényessége két év, ha ez lejár, igényelheti az egészségügyi biztosító pénztártól ennek meghosszabbítását, telefonon vagy elektronikus úton. Ez azonnal megtörténik, és a megadott címre elküldjük ennek az igazolását, amellyel továbbra is biztosított marad külföldön is. Ha valaki dolgozni vagy tanulni megy külföldre, az illető országban kell intézkednie, hogy biztosítva maradjon.

7. A kényszerszabadság idején mi történik az egészségbiztosítással?

A bruttó bérének 75 százalékát kapják a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak. Ezen összegek után befizetik az egészségügyi biztosítást is, tehát megőrzi a személy a biztosított státusát is.

8. Folyamatos marad-e az egészségbiztosításra annak, aki 75 százalékos gyerekfelügyeleti szabadságon van?

Folyamatos marad, mivel így is befizetődik minden egyes adó.

9. Részesül-e ingyenes kórházi ellátásban az, aki nem rendelkezik egészségbiztosítással, és koronavírussal fertőzött?

Járvány idején mindenki, aki az ország területén tartózkodik és a járvánnyal kapcsolatos problémája van, ellátásban részesül, függetlenül, hogy van biztosítása vagy nincs. Más betegségek esetén természetesen a biztosított státusától függően részesülnek ellátásban.

10. Kell-e visszamenőleg fizetnie azon PFA-nak, aki nem fizetett biztosítást, de igényelte a kényszerszabadságra vonatkozó állami támogatást?

Az egészségbiztosítási státust nem lehet visszamenőleg érvényesíteni. Az attól a pillanattól történik, amikor ezt igénylik. Ehhez el kell menni egy pénzügyi irodába, ahol kéri az egészségügyi biztosított státusát. Ezt követően biztosítottá válik. A mindenkori minimálbér tíz százalékát az elkövetkező egy évre havonta be kell fizetnie. Amennyiben a biztosítás egy évre szól és hat hónapot előre kifizet, a teljes évre biztosított marad. Azon magánvállalkozók, akik magánszemélyek és vállalkozásuk van, azok a jövedelem utáni tíz százalékot kell kifizetniük.

A romániai koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírfolyamunkat itt találja.

Kapcsolódók

Kimaradt?