Önálló cégbe szervezte verespataki részvényeit a román állam

A Minvest Déva társaság részleges felosztásáról, a verespataki részvények önálló cégbe szervezéséről határozott keddi ülésén a kormány.

Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a kormány azért választotta le a - megannyi állami bányát működtető - dévai társaságról a verespataki bányaprojekttel kapcsolatos tevékenységeket, hogy az állam könnyebben részt vehessen a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) társaság tőkeemeléseiben.

A román állam 19,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a verespataki aranytartalékok kibányászására létrehozott kanadai többségi tulajdonban levő RMGC-ben. Az állami részvényeket eddig a Minvest Déva kezelte.

 "A román állam az infrastrukturális projektekért és külföldi beruházásokért felelős hivatalon (DPIIS) keresztül válik közvetlen részvényesévé az újonnan létrehozandó társaságnak" - idézte az Agerpres a kormány közleményét. A Mediafax hírügynökség egy birtokába jutott kormányzati dokumentum alapján már a múlt hét végén jelezte a Minvest Rosia Montana társaság létrehozására irányuló kormányzati szándékot.

A dokumentumban rögzített érvek között említette, hogy a Verespatak környéki színesfémek kitermelése több milliárd dollárra becsült bevételt hozna a költségvetésnek, nagy mértékben hozzájárulhatna a romániai bányászat fellendítéséhez, és sok munkahelyet teremtene egy olyan térségben, amelyet ma munkanélküliség sújt.

A dokumentum azzal is érvelt az új társaság létrehozása mellett, hogy a kormány közvetlenül tudja felügyelni az RMGC tevékenységét, biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését a román költségvetésbe, és függetleníteni tudja a projektet a Minvest Déva gazdasági kilátásaitól.

A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior egyesület kedden közleményben tiltakozott a kormányhatározat ellen. Az egyesület arra figyelmeztetett, hogy a kormány az RMGC érveit sorolta fel a határozat alátámasztásában, és elhallgatta a bányanyitással kapcsolatos aggályokat.

Az RMGC 1997-ben szerzett bányászati engedélyt az erdélyi Verespatak térségében, ahol a római kori emlékeket őrző település eltüntetésével, ciántechnológiás eljárással, 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt készül kitermelni. Tervei megvalósítását - az engedélyezési folyamat elhúzódása miatt - mindeddig nem kezdhette el.

Kapcsolódók

Kimaradt?