A brexit legnagyobb vesztesei a britek lesznek, ez kétségtelen, de más európai országok is ráfizetnek majd, miközben van, aki nyer az ország EU-ból való távozásán. Románia is jelentős veszteségre számíthat. Egy vasárnap kiszivárgott hivatalos dokumentumból az is kiderült: rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság.

Németország vagy Franciaország állampolgárai többmilliárd eurós összveszteségre számíthatnak egy friss jelentés szerint, ha Nagy-Britannia kilép az Európai Uióból, ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok és Kína előnyét láthatja a brexitnek.

A Bertelsmann Alapítvány kutatása során nemcsak a 28 EU-tagállamot, de 276 régiót is megvizsgált, azt szimulálva, hogy milyen változások állnának be, ha költségesebbé válna a kereskedelem a kemény (megállapodás nélküli) vagy puha brexit után. Ennek eredményeként állítják, hogy az árukereskedelem és szolgáltatások terén drágulást jelent majd a brit kiválás, bizonytalanságba sodorva vállalkozásokat. Ezzel nyomást helyeznek a versenyre, fogyasztásra és befektetésre, különösen, ha az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodás nélkül történik meg a kilépés.

A kemény brexittel az EU-tagállamok évi 40 milliárd euró veszteséget szenvednek (ennek negyedét Németország könyvelheti el), míg a brit állampolgárok évente 57 milliárd euróval lesznek szegényebbek – ez már csak azért is fontos megállapítás, mert a kilépés melletti egyik érv éppen az volt, hogy a briteknek túl sokba kerül az EU-tagság. Franciaország és Olaszország szintén kiemelkedően érintett. A legnagyobb veszteség Anglia déli régióját érné, ezen belül is Londont, Németországban Düsseldorf és Köln környéke érezné leginkább a brexitet – elsősorban tehát az EU fejlettebb régiói számára volna hátrányos a brit távozás.

Románia és Magyarország is megérzi a brexitet

Kemény brexit esetén Románia termelése 0,095 százalékkal esne vissza, Magyarországé 0,101-gyel, szemben az Egyesült Királyság 2,197 százalékával, az éves veszteség pedig Romániában 413 millió euró volna, Magyarországon 290 millió euró.

Puha brexit esetén Románia termelése 0,051 százalékos csökkenést tapasztalna, Magyarország 0,054 százalékosat, az éves veszteség az előbbinél 228 millió euró volna, utóbbinál 161 millió.

Aart De Geus, az alapítvány igazgatósági elnöke szerint a brexit súlyos csapást mér a világ legnagyobb gazdasági területének alapjaira, ezért Brüsszelnek és Londonnak mindent meg kell tennie, hogy megállapodásra jussanak.

Ha sikerült valamilyen megállapodást kötni a legutóbbi dátumig, október végéig, jelentősen enyhíthetők a negatív következmények: Németországot „mindössze” 5 milliárdos veszteség érné, az Egyesült Királyságot 32 milliárdos, a teljes EU-szinten ez az összeg 22-re csökkenne, azaz majdnem felére annak, mint amire egy kemény brexit esetén számíthatunk.

Az Egyesült Államok évi 13 milliárd euróval gyarapodna a megállapodás nélküli távozás esetén, Kína 5 milliárddal, Oroszország pedig 26 millió euróval. A nyertesek közé tartozna Izrael, Ausztrália, Új-ZélandKanada, Japán és Dél-Korea is. Mivel költségesebbé válna az EU-s értékláncokat negatívan érintené a brexit, így a világ többi része máshová fordulna lehetőségekért.

A brit kormánynak van oka félni a kemény brexittől

Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány egy lapértesülés szerint abban az esetben, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap birtokába került friss kormányzati dokumentumokból kiderült, hogy a lakosság és a vállalkozások csak kis mértékben vannak felkészülve a rendezetlen Brexitre.

Az emberek „belefáradtak” az évek óta tartó Brexit–folyamatba, és ez hátráltatja a kilépés eredetileg tervezett március végi időpontja óta amúgy is egy helyben toporgó felkészülést az előre nem látott eseményekre. Egy magas rangú kormányzati forrás a lapnak azt mondta, a „Citromsármány művelet” kódnévvel összeállított jelentés nem riogatás, hanem reális megítélése annak, hogy a lakosság mire számíthat a megállapodás nélküli kilépés esetén.

A kormány először is a fizikai határellenőrzés visszaállítására számít az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, mert az ennek elkerülését célzó jelenlegi tervek “tarthatatlannak” bizonyulnak majd. Mindez tüntetésekhez és utak elzárásához fog vezetni a várakozások szerint.

Káosz a közlekedésben

A vámellenőrzések bevezetése miatt hónapos késések alakulhatnak ki, ezek hatással lehetnek az üzemanyag–ellátásra, fennakadásokhoz vezethetnek London és Anglia délkeleti részén.  A benzin importjára vonatkozó tarifák miatt „elkerülhetetlen” lesz két olajfinomító bezárása, ami kétezer munkahely megszűnésével és sztrájkakciókkal is járna az ellátásban várható zavarok mellett – olvasható a lapban.

A jelentés szerint félő, hogy a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85 százaléka nem lenne felkészülve a vámellenőrzésre a francia oldalon, és emiatt akár két és fél napos késésekre számíthatnak.

A megállapodás nélküli Brexit után a kikötőkben is komoly zavarok alakulnának ki, amelyek akár csak három hónap után enyhülnének, de a forgalom akkor is csak a jelenleginek az 50-70 százalékára állna vissza. Az utasforgalomban késésekre kellene számítani a repülőtereken, pályaudvarokon és Doverben.

A gyógyszerellátásban is fennállna a súlyos késedelmek veszélye, mivel az Egyesült Királyságban forgalmazott gyógyszerek háromnegyede a Csatornán át érkezik a szigetországba.  Az élelmiszerellátásban csökkenne a friss élelmiszerek aránya, emelkednének az árak.  A jelentés szerint incidensek lehetőségére kellene számítani az Egyesült Királyság és az Európai Gazdasági Térség halászhajói között is.

A felsoroltak pedig országszerte tüntetésekhez vezethetnek, ami megkövetelheti a rendőrség jelentős mértékű megerősítését.