Az új kor munkavégzési követelményeihez kell igazítani a képzési rendszereket
A gazdasági digitalizáció mellett a globalizációs és demográfiai folyamatok rohamléptekben alakítják élet- és munkahelyi körülményeinket, ami megköveteli a képzési és foglalkoztatási feltételek új kihívásoknak megfelelő átalakítását is - állapítja meg az OECD csütörtökön publikált "Employment Outlook 2019" tanulmánya.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy az új technológiai fejlesztések és a globalizációs folyamat gyors ütemben formálja át a munka világát. Egyes feladatok elvégzését robotok veszik át, ugyanez a folyamat azonban új elvégzendő feladatokat is teremt.
Az OECD tagországokban a munkahelyek 14 százaléka tűnhet el az elkövetkező 15-20 évben az automatizálás miatt, 32 százaléka pedig részleges automatizálás miatt radikálisan átalakul. Az OECD javaslata szerint ezért az automatizálásnak leginkább kitett alacsony végzettséget igénylő munkákat végzők számára létre kell hozni az életfogytig tartó továbbképzés hatékony rendszerét.
Nem utolsó sorban azért, mert pont a legveszélyeztetettebb foglalkoztatási kategóriákban a dolgozók nagy részét alig, vagy egyáltalán nem védik a munkaügyi törvények. A részmunkaidőben foglalkoztatottak vagy alkalmi munkát végzők egyes országokban akár 40-50 százalékkal kisebb eséllyel juthatnak szociális ellátáshoz, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, ha elveszítik megélhetésüket.
Az alacsony képzettségűeknek ráadásul a kimutatások szerint csak húsz százaléka vesz részt továbbképzésben, míg a magasan képzetteknek 60 százaléka. Az OECD tagországokban 2012 és 2015 között végzett felmérés szerint tíz alkalmazottból hatnak hiányoznak a legalapvetőbb számítástechnikai ismeretei is, vagy egyáltalán nem került még kapcsolatba számítógéppel. Ehhez képest a 2005 és 2016 között létesült munkahelyek negyven százaléka a gazdasági digitalizációval szoros összefüggésben jött létre.