A romániai régiók közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat 2011–17 között, a magyarok lakta községek közül a Hargita megyei Gyergyóalfalu teljesített kiemelkedően a többi között – derül ki az Erdélystat nemrégiben közzétett elemzéséből. Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat az említett időszakban.

Az erdélyi régiók közül Partium és Dél-Erdély hívott le nagyobb összegben uniós forrásokat. A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak a legnagyobb sikerrel uniós pénzekre. A nagyvárosok közül Nagyvárad, Iași és Temesvár nyert a legnagyobb értékben uniós pályázatot 2011–17 között. Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsvár egy főre jutó uniós bevétele az országos átlag körüli szinten volt, Marosvásárhely az országos átlag fölött, míg Szatmárnémeti az országos átlag alatt található.

A legalább 35 százalékban magyarlakta városok közül Borszék, Kovászna, Erdőszentgyörgy és Nagykároly teljesített kiemelkedően az egy főre jutó uniós bevételek alapján. A nagyobb arányban magyarlakta községek közül a legtöbb uniós pályázatot Szilágy megye, Észak-Bihar és Gyergyó-vidék községei nyertek. A legnagyobb értékű uniós pályázatot Székelyföldön Gyergyóalfalu, Közép-Erdélyben Szászfenes, Partiumban Bors nyerte el. Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér, a Maros megyei Keresztelőszentpál és a Kovászna megyei Bardóc településeken. Sorozatunkban elsőként Gyergyóalfalu, Bors és Keresztelőszentpál polgármestereit kerestük fel, hogy mondják el, minek köszönhető a hatékonyság, majd Mezőpetri és Bardóc következik.

Gyergyóalfaluban ez a siker titka

A Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre fekvő község 2011 és 2017 között összesen 7,3 millió euró bevételhez jutott uniós forrásokból. A sikeres projektek mögött komoly szakmai munka áll: a pályázatokat többnyire erre szakosodott külsős cégek írják meg a község vezetőjének segítségével, valamint szakemberek bevonásával – árulja el Gáll Szabolcs, Gyergyóalfalu polgármestere.  Megkönnyíti ezt a folyamatot, hogy a pályázatírás, valamint a pályázati menedzsment költségeinek egy része elszámolható vissza nem térítendő támogatások formájában. A pályázatok összeállítása során a polgármester feladata, hogy minden háttér-információt megadjon, összeállítsa a köztulajdon-leltárakat, majd szerződéseket kössön a munkálatok tervezésére, kivitelezésére és figyelemmel kövesse a munkálatokat. Ez a folyamat állandó és magas szintű kommunikációt kíván a községvezetőktől a projektben érdekeltekkel – magyarázza Gáll Szabolcs.

A párhuzamosan futó pályázatok esetében nagyon fontos a munkálatok megfelelő tervezése és ütemezése – mutat rá. A pályázatok elbírálása során figyelembe veszik a község elhelyezkedését is, Gyergyóalfalu ebből a szempontból szerencsés helyzetben van: országos főút és megyei út is áthalad a község területén, ez pedig plusz pontokat hoz a támogatásra benyújtott projektek értékelésénél. Az ország leghidegebb pontjaként számon tartott Gyergyóalfalu ezen kívül hegyvidéki településnek számít, ami szintén növeli a pályázatok elbírálása során szerezhető pontok számát.

Olcsó húsnak híg a leve

Sikeres pályázatok esetén a finanszírozási szerződések aláírását követően megkezdődik a projektek kivitelezése. Ez hosszú folyamat, amely mindig a közbeszerzések kiírásával kezdődik – magyarázza a polgármester. A közbeszerzés jelenleg rendkívül összetett és bonyolult folyamat Romániában, sokszor igencsak kaotikus – panaszolja Gáll Szabolcs. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy megtalálják a megfelelő kivitelezőt.

A minél alacsonyabb árak versenye, amelyet a nem megfelelő jogszabályok írnak elő, legtöbbször a kivitelezett munka minőségének rovására megy: a közbeszerzési kiírásra jelentkező cégek igyekeznek úgynevezett nyomott árakat megadni. Ez együtt jár azzal, hogy a kisebb költségvetésbe például kevesebbet irányoznak elő fizetésekre: a kevésbé fizetett munkások nem minden esetben végeznek megfelelő minőségű munkát – mutat rá a polgármester. Hiába használják fel az előírt anyagokat, ha felületes munkavégzés történik, és a folyamat lezárását követően hamar felszínre bukkannak a kivitelezési hibák – teszi hozzá.

Mit sikerült megvalósítani?

A nehézségek ellenére Gyergyóalfaluban 2011 és 2017 között mintegy tucatnyi projekt finanszírozását sikerült európai uniós pénzek lehívásával finanszírozni – mondja büszkén Gáll Szabolcs. Lovagiasan elismeri, hogy a pályázati pénzek lehívásában nagy dicséret illeti elődjét, György Istvánt is. A korábbi polgármester 2009-ben benyújtott pályázatai nyomán beérkezett összegek is benne foglaltatnak a több mint 7 millió euróban.

A lehívott pénzekből nagyobb részt infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg. Az első, 2009-ben elnyert, integrált pályázat három jelentős beruházást tett lehetővé: aszfaltozási munkálatokat végeztek a község útjain, csatornázás történt a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton, és kiépítettek egy szociális központot is. Ezen kívül sikerült székely népviseleteket vásárolni a község hagyományőrző csoportjai számára.

Az további években egymást követték a sikeres projektek. 2010-ben mezőgazdasági, valamint erdei utakat újítottak fel, 2011-ben az iskola modernizálása történt meg.

A 2011-2013 közötti időszakban nem voltak elérhető pályázati kiírások, ezt követően ismét új lendületet kapott a pályázati rendszer – számol be a polgármester. 2011-2013 között a korábban megpályázott projektek kivitelezése zajlott. 2013-ban az Európai Unió vidékfejlesztési programja, a Leader-program segítségével egy régi ház felújításával alkotóközpontot hoztak létre. 2014-ben tűzoltósági felszereléseket, 2015-ben pedig egy nagy értékű földmunkagépet, egy buldoexkavátort vásároltak a község számára

2016-ban az új pályázati kiírások segítségével sikerült felújítani a község óvodáját, amely mintegy 100 kisgyermek nappali ellátását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben sikerült uniós pénzekből a csatornázási hálózatot bővíteni, valamint további javítási munkálatokat elvégezni a községi utakon.

2017-ben megújult a gyergyóalfalusi kultúrház, valamint ismét sikeresen pályáztak erdei utak karbantartására, felújítására.

A polgármester önmagának akar bizonyítani

Gáll Szabolcs nem vár elismerést a község lakóitól, hiszen a munkáját végzi. A polgármester megjegyzi, hogy ha egy község menedzsmentje megfelelő és folyamatosak a fejlesztések, egy idő után a lakossági elvárások is nagyobbak lesznek. „A lakosság nagy része leginkább akkor tudja értékelni a lakóhelyén történő fejlesztéseket, ha más településeken járva látja, hogy ott nem történnek hasonló beruházások” – mutat rá a polgármester. Hozzáteszi, nem várja el a gyergyóalfalusiaktól, hogy lépten-nyomon elismerjék a munkáját, hiszen a legfontosabb, hogy önmagának tudjon folyamatosan bizonyítani.

Kulcsfontosságú a tervezés

A pályázati kiírások sokszor rövid határidőket szabnak meg a beadásokra, ezért nagy jelentősége van a tervezésnek – mondja jótanácsként Gáll Szabolcs. Ha egy pályázati kiírás megjelenésekor a település már tud előkészített, betervezett projekteket felmutatni, könnyebben megy a pályázati csomagok összeállítása. Ebben nagy segítséget nyújt, ha létezik a településnek fejlesztési stratégiája, ha előre tudják, mit, miért és hogyan kívánnak megvalósítani. Lényeges, hogy a települések készítsenek prioritási listát a beruházásokról, és ez alapján tervezzenek – összegez Gyergyóalfalu polgármestere.