A környező három nagy repülőtérről európai városok tucatjaiba lehet eljutni rendszeres járatokkal, Nagyváradról már csak Bukarestbe.

A nagyváradi reptér kapcsán hosszú ideje zajlanak rendszeres pengeváltások a PNL-s helyi önkormányzat és az RMDSZ-PSD koalíció vezette megyei önkormányzat között. Előbbi inkompetenciával vádolja a megyei önkormányzatnak alárendelt repülőtér vezetőségét, mondván, a környező városok légiforgalmi létesítményei virágoznak, míg a váradi vegetál. A közelmúltban Ilie Bolojan polgármester annak apropóján indított újabb offenzívát, hogy Temesvárról repült Bukarestbe, mivel túlzottnak találta az 1050 lejes jegyárat, amelyet a nagyváradi felszállás esetén kellett volna fizetnie. Azt, hogy az árkülönbözetért, melynek értékét nem közölte a nyilvánossággal, 350 kilométert autózott, nem találta túlzottnak.

A városvezető szerint a reptér menedzsmentje a hibás azért, hogy a Tarom a korábbi, 72 férőhelyes gépek helyett az utóbbi időben csak maximum 42 utast szállító légijárműveket állít be Nagyvárad és Bukarest között, s ezért magasak a jegyárak. Ezt már Bimbó-Szuhai Tibor, a reptér igazgatótanácsának elnöke sem hagyta szó nélkül, azzal a nem éppen színvonalas érvvel vágva vissza, hogy a váradiak márpedig repüljenek a nagyváradi reptérről.

1050 lej valóban nagyon borsos ár egy 50 perces repülőútért, ám Bolojan elismerte, hogy az indulás előtti napon akart jegyet vásárolni, márpedig a Tarom belföldi jegyárai 199 és 1200 lej között mozognak. Indulás előtt pár nappal a legdrágábbak a jegyek. A repterek vezetőségeinek nincs beleszólásuk az állami légitársaság árpolitikájába, az adott útvonalon használt géptípust pedig nem tárgyalás, hanem az átlagos utasszám alapján választják ki.

Mindezek tükrében kétségtelen, hogy a polgármester gesztusa olcsó demagógia, ellenben az, hogy a nagyváradi repülőtér napjainkban nem több mint légypiszok Európa légiforgalmi térképén, sajnos tény. A város Arad felőli kijáratánál található objektumról már csak a Tarom működtet rendszeres járatokat, melyek napjában kétszer indulnak a fővárosba. Szezonban charterjáratok is felszállnak Hurghada és Antalya felé. Korábban a Ryanair és a Blue Air is üzemeltetett váradi járatokat, ám ezeket megszüntették. Nagyon valószínűtlen, hogy az említett légitársaságok kivonulása a reptér nem megfelelő menedzsmentjének lenne felróható, minden bizonnyal a járatok veszteséges volta indokolt a döntést.

Kolozsvár mindent visz

Ránézve a térképre szembetűnő, hogy a bihari megyeszékhely reptere, a földrajzi és gazdasági tényezőket figyelembe véve roppant előnytelen helyen, illetve helyzetben van. Nagyváradot keletről, délről és észak-nyugatról gazdaságilag fejlettebb, nagy vonzáskörzettel rendelkező régióközpontnak számító városok veszik körül, melyeknek repterei óriási helyzeti előnyben vannak. Debrecenből a Wizzair gépeivel 11 ország 13 városába lehet eljutni, s mivel a két megyeszékhely ugrásnyira van egymástól, ezeken a járatokon minden bizonnyal sok bihari utazik. Emiatt kétséges, hogy érdemes-e egy légitársaságnak Nagyváradról olyan városba repülnie, ahova Debrecenből már indul járat.

Kolozsvár vonzáskörzetének lakossága, illetve gazdasági potenciálja alapján messze megelőzi Nagyváradot, ami abból is látszik, hogy a kincses városból nem napi kettő, hanem öt járat indul Bukarestbe, ráadásul általában nagy befogadóképességű járművek. Rendszeres kolozsvári járatokat üzemeltet még a Wizzair, a Blue Air, a Ryanair, a Lufthansa, a LOT és a Turkish Airlines. Erdély fővárosából 18 ország közel 40 városába lehet eljutni, így nem csoda, hogy reptere tavaly a második legforgalmasabb volt az országban, 2,7 millió utassal. Kolozsvár elszipkázza a potenciális szilágysági utasokat, már csak azért is, mivel a jobb utak miatt még Szilágysomlyóról is hamarabb el lehet jutni a szamosfalvi reptérre, mint a váradira.

A temesvári repülőtér a maga másfél milliós utasforgalmával, a Tarom, a Ryanair, a Wizzair és a Lufthansa által üzemeltetett többtucat járatával szintén rontja a nagyváradi versenytárs esélyeit. Azt, hogy egy közeli nagyobb légikikötő mennyire sorvasztóan hat egy kisebb reptérre, azt jól példázza az aradi esete, melyet hosszú évek óta már csak charterjáratok használnak.

A Bihar megyei önkormányzatnak másfél évtizeddel ezelőtt volt egy terve, hogy Debrecennel közösen, valahol az Érmelléken építsenek egy vadonatúj regionális repülőteret, ami kiszolgálta volna Bihart, Hajdú-Bihart, s részben Szilágy, Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket is. Egy ilyen objektum sikeres lehetett volna, kár, hogy magvában holt maradt. A nagyváradi légikikötőt tavaly 220 ezer utas vette igénybe. Idén, ez a szám lényegesen kisebb lesz.