Keddtől öt év minimális járulékfizetési periódus után kiléphetünk egyéni kérés alapján a kötelező magánnyugdíjalapból, azaz a kettes pillérből - azt ezt előíró alkalmazási módszertan március 12-től életbe lépett. A kormány a 114-es sürgősségi rendelettel döntött erről a lehetőségről még decemberben.

Ha a kilépés mellett döntünk, a bruttó jövedelmünk 3,75 százaléka az állami nyugdíjpénztárba, vagyis az egyes pillérbe kerül, az összeget pedig azonnal a nyugdíjak kifizetésére fordítják. Jelenleg a bruttó bérünk 25 százalékát fizetjük nyugdíjbiztosításként, ebből 3,75 százalék a kötelező magánnyugdíjalapba megy, amennyiben nem mondunk le erről a jogunkról.

Aki a kilépés mellett dönt, annak kérést kell benyújtania ahhoz a magánnyugdíjalaphoz, amely kezeli a járulékát. A járulékot még abban a hónapban elkezdik az állami nyugdíjalapba irányítani, mely hónapban a kérést benyújtotta a biztosított. A kilépést megelőzően befizetett összegek a kötelező magánnyugdíjkezelőnél maradnak egészen addig, amíg a biztosított el nem éri a nyugdíjkorhatárt. Ekkor az alapkezelő elkezdi havonként utalni a magánnyugdíjat, melynek nagysága a befizetett összegektől függ.

De kinek éri meg kilépni?

De kinek éri meg kilépni a kettes pillérből, ahol 11 év alatt több mint 10 milliárd euró gyűlt össze, és ezt az összeget az alapkezelők szépen gyarapítják? - tettük fel a kérdést korábban Biró Albin szakértőnek, a pénzügyfelügyelet volt tagjának. „Az állami nyugdíjpénztárba befolyt összegek azonnal kiosztásra kerülnek. Vagyis az egyén innentől kezdve lemondott arról a jogáról, hogy a számláján gyűljön a pénz, hogy a befizetett összegeket az alapkezelő befektetésekkel gyarapítsa. Igazán nemes gesztus valaki részéről, ha lemond a kötelező magánnyugdíjáról” - kommentálta Biró Albin.

A kormány decemberben több változatot is számításba vett. Az egyik szerint a kilépés azt jelentette volna, hogy a kettes pillérbe eddig befizetett pénzemet kivehettem. Egy másik változat szerint ezt az összeget be is fektethettem volna, például betehettem volna a harmadik pillérbe, a fakultatív nyugdíjalapba, vagy részvényeket vásárolhattam volna. „Szerencsére az elfogadott változat szerint a pénzt csak az egyes pillérbe irányíthatjuk” - mondta a pénzügyfelügyelet volt tagja. A teljes interjút itt olvashatja.