Kötelező magánnyugdíj: a pénzügyminiszter szándékosan félrevezet

Elhallgatott lényeges információkat és félrevezetett hétfőn a pénzügyminiszter, amikor a parlamentben a kötelező magánnyugdíjrendszerrel kapcsolatos módosításokról beszélt. Eugen Teodorovici a Kormány órájára meghívottjaként hétfőn a parlamentben az állította, hogy a kabinetnek nem áll szándékában egyetlen lejt sem elvenni a nyugdíjrendszer második pilléréből. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott a parlamentben, hogy a kormány "csak megteremtette a lehetőségét" annak, hogy a befizetők a jövőben máshová utalják a pénzüket.

"Hogy vegyünk el a második pillérből? Ez nem célja az államnak. A kormány a 114-es rendelettel csak megteremtette a lehetőséget a betéteseknek, hogy a jövőben máshová utalják a pénzüket. Amit eddig a kettős pillérbe utaltak, az ott marad" - jelentette ki a pénzügyminiszter. A kormány rendelkezése értelmében tavaly januártól a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.

Ugyanakkor a decemberben, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül meghozott 114-es sürgősségi kormányrendelet szerint öt év minimális járulékfizetési periódus után kiléphetünk egyéni kérés alapján a kötelező magánnyugdíjalapból, azaz a kettes pillérből. Amennyiben ezt megtesszük, a bruttó jövedelmünk nyugdíjbiztosításra levont összege teljes mértékben az állami nyugdíjpénztárba megy, és nem utalják át az adózás előtti fizetésünk 3,75 százalékát a kötelező magánnyugdíjalapba. Az állami nyugdíjpénztárba befolyt összegek azonnal kiosztásra kerülnek. Vagyis az egyén innentől kezdve lemondott arról a jogáról, hogy a számláján gyűljön a pénz, hogy a befizetett összegeket az alapkezelő befektetésekkel gyarapítsa.

A sürgősségi kormányrendelet azt is előírja, hogy a magánnyugdíjunkat kezelő alapok a havonta befizetett összegnek már nem 2,5 százalékát tarthatják meg maguknak kezelési költségként, hanem csak 1 százalékát. Ugyanakkor az 1 százaléknak megfelelő összeg 95 százaléka maradhat az alapkezelőknél, a fennmaradó 5 százalék az állami nyugdíjpénztárba megy. Ilyen értelemben nem állja meg a helyét a pénzügyminiszter szava, hogy egyetlen lejt sem vesznek el a nyugdíjrendszer második pilléréből.

Nem lesznek alapkezelők?

Hétfőn a Valentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza közölte, a magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok a kormány "kapzsisági" rendelete miatt a visszavonulást fontolgatják a romániai piacról. A szakértő a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) a romániai tőkepiacról rendezett nemzetközi konferenciáján beszélt a kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra "kapzsisági illetéket", a távközlési- és energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíj-alapokat is. A kezelési költségek csökkentése mellett a rendelet drasztikusan megemelte az alapokkal szemben támasztott törzstőke-követelményeket.

Lazea szerint a rendelet értelmében még ebben az évben 800 millió eurónyi törzstőke növelést kellene végrehajtania a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ami 11-szerese jelenlegi törzstőkéjüknek és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Másfelől a sürgősségi rendelet 70 százalékkal csökkenti a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint az alapok túlnyomó többsége, de "az sincs kizárva, hogy mind a hét", a romániai piacról való kivonulást fontolgatja - állította a nemzeti bank képviselője.

Erre mit mond Teodorovici?

Nem hiszem, hogy a nyugdíjrendszer kettes pillérének adminisztrációjára vonatkozó kijelentések a jegybank álláspontját képviselnék - reagált a pénzügyminiszter Valentin Lazea szavaira. A pénzügyminiszter szerint a Lazea véleménye, amelyet személyes Facebook oldalán osztott meg, nem tekinthető a jegybank hivatalos álláspontjának, még akkor sem, ha ő a BNR vezető közgazdásza.

Teodorovici szerint a 114-es kormányrendelet nincs hatással a nyugdíjrendszer második pillérének működésére.

Kapcsolódók

Kimaradt?