A hosszúra nyúlt tél végére történelmi mélypontra süllyedt a németországi földgáztározók töltöttségi szintje - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. Az együttvéve mintegy 20 milliárd köbméter kapacitású földalatti gáztárolók átlagos töltöttségi szintje 20 százalék volt április elején, egyes térségekben pedig a gáz 95 százaléka elfogyott a hosszú, kemény tél végére - írta a lap az európai földgáz-infrastruktúra szövetség (GIE) adatait idézve.

A politika elhanyagolja a földgázellátás biztonságának ügyét - emelik ki az adatokkal kapcsolatban az ágazat képviselői, hangsúlyozva, hogy 60 százalékos töltöttségi szint alatt egyre nehezebben lehet kinyerni az eltárolt földgázt, és így akár súlyos ellátási zavarok is keletkezhetnek, ha valamelyik vezetéken leáll a földgázimport.

Németországban az energiaszükséglet nagyjából 20 százalékát fedezik földgázzal, az éves fogyasztás 100 milliárd köbméter körül alakul. Az energiahordozót elsősorban orosz, norvég és holland forrásból szerzik be és vezetéken szállítják az országba, az import aránya 90 százalék körül van.

A legnagyobb felhasználó az ipar és a lakosság, egyaránt 35 százalék körüli aránnyal. Összesen 16,5 millió háztartásban, a lakások mintegy 40 százalékában fűtenek földgázzal, az áramtermelés 13 százalékát pedig földgáztüzelésű erőművek adják. A tárolói kapacitást tekintve Németország a világon a negyedik az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna után.

Az idei tél Németországban is rendkívül hosszúra nyúlt, március például az utóbbi száz év leghidegebb márciusa volt, és számos térségben április elején sem emelkedett tartósan fagypont fölé a hőmérséklet. Ráadásul az idei tél rendkívül sötét Németországban, a napsütéses órák száma 1951 óta a legalacsonyabb volt a december-februári időszakban.

A rendkívüli időjárás a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) becslése szerint nagyjából 2 milliárd euró kárt okozott március végéig az Európai Unió legnagyobb nemzetgazdaságának. A szervezet szerint a következő hónapokban nem lehet mindent behozni, ami elmaradt a hosszú tél miatt, és előfordulhat, hogy a hazai össztermék (GDP) a korábban várt bővülés helyett stagnál az első negyedévben.