FRISSÍTVE: A tavalyinál alacsonyabb, GDP-arányosan 2,55 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kormány az idei költségvetés csütörtök este közzétett tervezetében. Megszorítások is lesznek. 

Az adatok szerint az EU statisztikai módszertanával számolt deficit 2,57 százalékos lesz. A kormány az idei évre 341 milliárd lejes költségvetési bevétellel (a GDP 33,4 százaléka) és 367,5 milliárd lejes (a GDP 35,9 százaléka) kiadással számol.

Az idei költségvetés 1022 milliárd lejes GDP-re épül, ami 5,5 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves inflációs ráta 2,8 százalék, az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,55 százalék. 2018-ban a GDP 949,6 milliárd lej volt, ami 4,5 százalékos növekedést jelentett 2017-hez képest, az éves inflációs ráta pedig 4,63 százalékos volt tavaly. 

A munkanélküliek aránya a tavalyi 3,31 százalékról 3,2 százalékra mérséklődik, ami azt jelenti, hogy 2019 végén 287 000 lesz az állástalanok száma.  A havi nettó bér 2019-ben a tavalyi 2 685 lejről 3 085 lejre nő, a foglalkoztatottak száma pedig eléri a 6,655 milliót, a tavalyi 6,525 millióhoz képest. 

Ezek lesznek a kiadások

A legnagyobb kiadási tételek a társadalombiztosítási költségek, 109,8 milliárd lej, azaz a GDP 10,7 százaléka (ez nagyjából a tavalyi aránynak felel meg), és a személyzeti kiadások, 102,5 milliárd lej – 10 százalék, ám ennek súlya középtávon (2019-2021) csökken. A javakra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat 46,5 milliárd lejre becsülik (a GDP 4,5 százaláka), ez 1,8 milliárd lejjel több, mint 2018-ban. Ebből a növekedésből 1,5 milliárd lejt az Egységes Országos Egészségbiztosítási Alap büdzséje teszi ki.

A pénzügyminisztérium szerint a költségvetés legfontosabb céljai a közberuházások, az oktatás és az egészségügy. Beruházásokra 46,8 milliárd lejt (a GDP 4,57 százalékát) fordítanak, ez 12,5 milliárd lejjel több, mint 2018-ban. Ebből 2,5 milliárd lej jut az helyi fejlesztések országos programjába (PNDL), az országos beruházási ügynökség (CNI) 1,1 milliárd lejből gazdálkodhat, a védelmi beruházásokra 200 millió lejt költenek. A közlekedési infrastruktúrára 5,6 milliárd lej jut (ebből 4,1 milliárd lej az európai uniós projektek finanszírozására megy el) 400 millió lejt a vízgazdálkodásba ruháznak be.

Az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadásokat 13,5 milliárd lejre, azaz a GDP 1,3 százalékra becsülik, ez 0,1 százalékponttal kevesebb, mint 2018-ban volt.  Az egészségügy költségvetését 5 milliárd lejjel (12 százalékkal) növelték 2018-hoz képest. 1,18 milliárd lejt fordítnak berendezésekre és kórházi felszerelésekre, főleg inkubátorok és echográfok beszerzésére.

Az oktatás 9,8 milliárd lejjel kap többet, mint tavaly, ez 47 százalékos bővülést jelent, amely fedezi a bérnövekedéseket. Kétmilliárd lej jut beruházásra, modern eszközök, okostáblák vásárlására. 1,1 milliárd lejből egy új programot indítnak, amelyből tanfelszerelést biztosítanak az óvodákban és iskolákban.

Az államadósság GDP-hez viszonyított arányát idén 35,3 százalékra becsülik, ami enyhe emelkedést jelent a 2018 végén becsült 34,9 száalékhoz képest. A pénzügyminisztérium szerint középtávon (2019-2021) a GDP-arányos államadóság nem haladja meg 40 százalékot, ami bőven alatta van a Maastrichti Szerződésben rögzített 60 százalékos plafonnak.

A 2019-es GDP 2 százalékát, a NATO-partnereknek tett vállalásnak megfelelően védelmi kiadásokra fordítják. Ugyanakkor, az EU-s elnökséggel járó kiadások fedezésére 318,8 millió lejjel bővítették a közintézmények költségvetését.

A költségvetésben elkülönítették a nyugdíjak szeptembertől esedékes, 15 százalékos növeléséhez szükséges összeget. A társadalombiztosítás költségvetéséből 8,6 millió lejt utalnak át a nyugdíjrendszer második pillérébe.

Kormányzati programok

Az üzleti környezet támogatására összesen 33,368 milliárd lej kötelezettségvállalási előirányzatot különítettek el. Ebből egyebek mellett olyan programokat finanszíroznak, mint:

• a filmipar támogatása (233 millió lej idén és jövőben is);
• "Fektess be önmagadba" (60 millió lej a következő három esztendő mindenikében)
• "gROwth - beruházunk szolgálati lakásokba" (100 millió lej 2019-ben, 300 millió lej 2020-ban és 400 millió lej 2021-ben);
• 2gROwth - beruházunk a gyerekekbe, beruházunk a jövőbe" (kb. 2.000 óvoda építése, amelyre 300 millió lejt fordítanak 2019-ben, egymilliárd lejt 2020-ban és 1,1 milliárd lejt 2021-ben);
• idős személyek szociális támogatása (2-2 milliárd lej a következő három évben);
• Junior takarékossági program (2 millió lej 2019-ben és 10-10 millió lej 2020-ban és 2021-ben);
• a foglalkoztatottság növelése a súlyos munkanélküliséggel küzdő régiókban (2-2 milliárd lej a következő három évben);
• de minimis támogatás a kisvállalatoknak (1,5 milliárd lej 2019-ben és 2,5 milliárd lej 2020-ban);
• 20 radioterápiás központ építése (1 milliárd lej 2019-ben és 1,5 milliárd lej 2020-ban);
• vidéki multifunkcionális központok létrehozása (200 millió lej 2019-ban és 400-400 millió lej az azt követő két esztendőben);
• az északkeleti régió fejlesztése (2 milliárd lej 2019-ben és 4-4 milliárd lej az azt követő két esztendőben

Ennyit kapnak a minisztériumok

• Belügy: 18,4 milliárd lej (+21,5 százalék)
• Mezőgazdaság: 22,7 milliárd lej (+15)
• Európai alapok: 2,2 milliárd lej (+183)
• Védelem: 8,1 milliárd lej (+6,6)
• Munkaügy: 25,5 milliárd lej  (+2,1)
• Oktatás: 30,8 milliárd lej (+46,7)
• Szállítás: 11,6 milliárd lej (+54,9)
• Pénzügy: 5,4 milliárd lej  (+10,3)
• Gazdaság: 620 millió lej (+162)
• Kutatás és innováció: 1,7 milliárd lej (+27)
• Ifjúság és sport: 658 millió lej (+95)
• Igazságügy: 4,2 milliárd lej (+6,4)
• Külügy: 1,1 milliárd lej (+27)
• Kultúra: 958 millió lej (+29)
• Vízügy és erdészet: 605 millió lej (+49)
• Környezetvédelem: 529 millió (+45)
• Regionális fejlesztés: 5,5 milliárd lej (+3,1)
• Legfőbb ügyészség: 1,285 milliárd lej (+3,1)
• Turisztika: 48 millió lej (+32)
• Határon túli románok: 28,8 millió lej (+16)
• Parlamenttel való kapcsolattartás: 9,3 millió lej (+27)
• Energiaügy: 250 millió lej (-13)
• Távközlés: 261 millió lej (-20)
• Üzleti környezet, kereskedelem: 652,1 millió lej (-28,9)
• Pénzügy: 26,086 milliárd lej (-1,3)

Jól járnak az önkormányzatok? 

Rekordösszeget, 46,6 milliárd lejt utalnak az idei állami költségvetésből a helyi költségvetéseknek a pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint. Ez 22,4 százalékkal több mint 2018-ban és a helyi költségvetések összbevételének 60,5 százalékát teszi ki.

Az áfa-begyűjtésből 11,1 milliárd lejt fordítnak a helyi költségvetések kiegyensúlyozására, ez 5,4 milliárd lejjel, azaz 95 százalékkal több, mint tavaly. Ez hozzáadódik a területi közigazgatási egységek saját bevételéhez, a 2018-as év végén megmaradt többlethez (ezek összértéke 13,1 milliárd lej), illetve az áfa-visszaosztásból befolyó összeghez (2,3 milliárd lej).

A begyűjtött jövedelemadó 100 százalékban a helyi költségvetés bevételét képezi, ez 22,2 milliárd lej, a tavalyi 71,5 százalékához (15 milliárd lejhez) képest. "A helyi költségvetéseknek utalt összegek kiszámításánál a következő tételekkel dolgoztak: megyei tanácsok - legalább 400 lej/lakos (a tavalyi 250 lej/lakoshoz képest); municipiumok (Bukarest kivételével), városok, községek 1.200 lej/lakos (a tavalyi 750 lej/lakoshoz képest). A minimum szintet kétmillió lejben állapították meg a községek (2018-ban egymillió lej), 6 millió lejben (2018-ban 3 millió lej) a városok, és 20 millió lejben (2018-ban 5 millió lej) a municipiumok esetében. Bukarest 1.450 lejt kap lakosonként, a kerületek pedig 1.350 lejt. A gyermekjogvédelemmel és a fogyatékkal élő személyekhez kötődő összes költségre, illetve a nem egyházi személyekhez kötődő kiadásokara 6,3 milliárd lejt kapnak. 

Megszorítások is lesznek

A normális munkaprogramon túl vagy az ünnepnapokon végzett túlórát csak szabadidővel lehet kompenzálni - áll a költségvetés-tervezetben. Ez alól kivételt képeznek a védelmi, a rendfenntartó és a különleges jogállású alkalmazottak. A makrogazdasági helyzetről szóló jelentés szerint 2019 és 2022 között a közintézmények a sportolókon, diákokon és tanárokon kívül másnak nem adhatnak prémiumokat, és nem adhatnak pótlékokat nyugdíjazáskor, vagy tartalékba helyezéskor.

A dokumentum szerint 2019 és 2021 között a közintézmények nem adhatnak alkalmazottjaiknak értékjegyeket, kivéve a 2018/165-ös törvény alapján járó bölcsődei jegyeket.

Cikkünk frissül