Offshore-törvény: úgy néz ki, a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad
Kiegyensúlyozott törvény született – így értékelte a megszavazott offshore-törvényt a képviselőház szállításért és infrastruktúráért felelős bizottságának tagja, Benedek Zakariás. Az RMDSZ nem vett részt a voksoláson.
Az alsóház döntő házként szerdán 170 képviselő támogatásával, három ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett megszavazta a Fekete-tengeri gázlelőhelyek kitermelésére vonatkozó törvényt, amelyet korábban Klaus Johannis államelnök visszaküldött a törvényhozásnak. A jogszabály első változatát már július elején megszavazta a parlament, ám az elnök augusztus elején visszaküldte azzal az indokkal, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely hosszú távon méltányosan osztja el a hasznot az állam és a beruházók között. A beruházók nehezményezték a feltételek szigorítását, ami csökkentette a kitermelés nyereségességét.
A most megszavazott jogszabály értelmében a befektető leírhatja az adójából a beruházás 30 százalékát. Benedek Zakariás elmondta, a törvény szerint az úgynevezett plusz jövedelem körülbelül fele-fele arányban oszlik meg az állam és a kitermelő között. A plusz jövedelem abból adódik, hogy miután Romániában liberalizálták a gáz árát, a kitermelő már nem kötelezhető arra, hogy szabályozott áron értékesítse a gázt. Cserében viszont plusz adót kell fizetnie a megállapított ár és a valós értékesítési ár közötti különbözetből származó jövedelem után. Ez utóbbi jövedelem oszlik meg körülbelül fele-fele arányban – attól függően, hogy a megállapítotthoz képest milyen áron sikerül értékesíteni a kitermelt gázt. A befektetők azt szerették volna, ha a bányajáradékon kívül nem juttatnak többet az államnak (a kitermelt gáz 13 százaléka az államot illeti meg bányajáradék formájában).
A jogszabály azt is előírja, a vállalatoknak a gáz felét a romániai energiatőzsdén kell értékesíteniük. A kormánypártok becslése szerint a földgáz kitermeléséből származó haszon mintegy fele az államé marad.
A kitermelt gáz fele az országban marad
A megszavazott törvény értelmében a kitermelt gáz felét Románia vásárolja fel. Benedek Zakariás szerint ennek az előírásnak csak akkor lesz értelme, ha villámgyorsan elkezdjük fejleszteni a földgáz-hálózatot, és a többi között a petrokémiai ipart. A képviselőház szállításért és infrastruktúráért felelős bizottságának tagja elmondta, jelenleg Románia egy év alatt körülbelül 10-11 milliárd köbméter gázt használ fel. A jelenleg kitermelt mennyiség nem fedezi a teljes fogyasztást, de csak 1-1,5 milliárd köbmétert kell importálnunk.
A képviselő szerint ahhoz, hogy a Fekete-tengerből kitermelésre váró gázmennyiség ötven százalékát ki tudjuk használni, a jelenlegi 33 százalékról 70-80 százalékra kell bővíteni azon háztartások arányát, ahol gázzal fűtenek.
Az RMDSZ több módosító javaslatot is benyújtott az offshore-törvényhez. Az egyik javaslatuk szerint az árkülönbözetből származó bevétel államra eső részét a következőképpen osztanák el:
- a bevétel 30 százaléka azok az önkormányzatok kapják, amelyeknek az uniós pályázatokhoz nincs önrészük
- 30 százaléka kerüljön a helyi fejlesztések országos programjába (PNDL)
- 40 százalékát fordítsák a gázhálózat fejlesztésére.
Benedek Zakariás elmondta, ezekből az a javaslat ment át, amely a gázhálózat fejlesztésére vonatkozott, abban a megfogalmazásban, hogy a befolyó pénzt ilyen fejlesztésekre is lehet fordítani. A törvénybe többek között az is bekerült, hogy a jövedelemből a petrokémiai ipart is fejleszteni kell.
A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak, amelyekből a hatóságok becslése szerint Románia évi 18-20 milliárd köbméterre növelheti a jelenlegi 10-11 milliárd köbméteres éves földgázkitermelését. Az egyik talapzat a Neptun, amelyet az amerikai Exxon és az osztrák OMV Petrom termelhet ki. A jogszabályt még Klaus Johannisnak is ki kell hirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen.
Az RMDSZ nem vett részt a szavazáson
Az RMDSZ a civil szervezetek ellehetetlenítése miatt jogszabály miatt nem vett részt az offshore-törvény alsóházi szavazásán, holott korábban éppen a szövetség közbelépése miatt kerülhetett vissza a jogszabály további tárgyalásra a szakbizottságokba. A képviselőházi frakció tiltakozásként vonult ki a szerdai plénumról. Erről bővebben itt olvashat.