Időskorunkra csak akkor tudjuk fenntartani anyagi biztonságunkat, ha aktív éveink alatt képesek vagyunk önerőből megtakarítani, mert a nyugdíj erre nem lesz elég – hívta fel a figyelmet Dan Popovici.

Az OTP Asset Mangement vezérigazgatója a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésén tartott előadásában rámutatott: nemzetközi felmérések szerint ha nyugdíjas korban fenn szeretnénk tartani megszokott életvitelünket, akkor az alkalmazottként megkeresett bevételünk legalább 85 százalékát kell kézbe kapnunk idős korban. Ezt a romániai nyugdíjak nem fedezik, mondta a pénzügyi szakember. Figyelmeztetett, hogy az állam nem fog elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, csak magunkra számíthatunk, azaz hosszú távon elég pénzt kell megspórolnunk. 

Dan Popovici emlékeztetett, a hazai nyugdíjrendszer három pillérből áll. Az I. pillér jelenti az állami nyugdíjat. Ez viszont Románia rossz demográfiai mutatói, a lakosság elöregedése miatt a nyugdíjasoknak csak az aktív időszakban megvalósított bevételeik 25 százalékát biztosítja. A II. pillér a kötelező magánnyugdíj, amely további 25 százalékos bevételi forrást biztosít majd nyugalomba vonulásunk után. A III. pillér a fakultatív magánnyugdíj, amelyet viszont nagyon kevesen használnak, ez még 5 - 10 százalékkal pótolhatja meg nyugdíjas korunk bevételeit. Ezeket mind összeadva tehát idős korunkra nem jön ki a 85 százalékos bevétel, ha csak a nyugdíjrendszerekre támaszkodunk – mutatott rá Dan Popovici.

Az OTP Asset Management vezetője szerint az időskori anyagi biztonság megteremtéséhez elengedhetetlen a „IV. nyugdíjpillér”, azaz az önerőből való megtakarítás. Dan Popovici egy ideális helyzetet is felvázolt: egy tanulmány szerint 30 évesen, azaz pályánk kezdetén már rendelkeznünk kellene egyéves fizetésünk felével megegyező megtakarítással. 35 évesen már egy teljes évi fizetésünknek megfelelő összeggel kellene rendelkeznünk megtakarítások formájában, és ezt folyamatosan növelve, 65 éves korunkra már 8 évnyi spórolt fizetésünk kellene hogy legyen.

A pénzügyi szakember hozzátette, mindezt keveseknek sikerül elérni, de törekedni kell arra, hogy öregkori jólétünk érdekében minél inkább megközelítsük az ideális állapotot, ehhez pedig minél korábban el kell kezdeni a takarékoskodást. Dan Popovici elmondta: tapasztalatok szerint fiatalabb korában mindenki értéktárgyakra, lakásra, autóra gyűjt, ezek is fontosak, de a legértékesebb az lehet, ha nyugdíjas korunkra biztosítani tudjuk jólétünket. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha egész életünkben egy-egy kisebb összeget félreteszünk öregségünkre, hiszen 65 éves korunkhoz közeledve már nagyon késő elkezdeni a takarékoskodást.

Dan Popovici szerint sokan arra hivatkoznak, hogy nincs elég bevételük a takarékoskodásra, mert keresetük és a létfenntartásához szükséges költségeik között igen kicsi a különbség. A szakember szerint erre az a megoldás, hogy amint megkapják a fizetésüket, annak egy kis részét még aznap elhelyezik valamilyen megtakarítási alapba, vagyis nem várják meg, míg elköltik a pénzt és már tényleg nincs, amit félretenni.

Ami pedig a megtakarítási lehetőségeket illeti, a szakember szerint legtöbbeknek erről az jut eszébe, hogy a bankban tartja tartalékait. A banki betét ugyan egy lehetséges eszköz, viszont az alacsony kamatok miatt nem tud érdemi hozamot termelni, sőt jelenleg inkább elveszik a pénzünk, hiszen a banki kamat legtöbb 3 százalékos, míg az infláció 5 százalékos. Dan Popovici szerint az a helyes út, ha diverzifikáljuk a megtakarításaikat, azaz több eszközt használunk, így pénzügyi alapokba-, megtakarítási programokba fektetünk és részvényeket vásárolunk. Hozzátette: a fiataloknak - akik komolyan veszik a takarékoskodást – azt tanácsolja, hogy az első években teljes megtakarításukat fektessék részvényekbe, majd később osszák meg pénzüket több más megtakarítási eszköz között.