Az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) adatai szerint a nemzeti össztermék (GDP) évről évre nő, ezért nem szükséges új adókat kivetni a nyugdíjemelések fedezésére - nyilatkozta a Digi 24 televíziónak a nyugdíjtörvény tervezete kapcsán Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter. 

'Mi a CNP adatai alapján dolgoztunk, amely eddig - az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól eltérően - soha nem tévedett sem a gazdasági növekedés, sem a GDP értékének becslése terén. Minden minisztérium jóváhagyását megszereztük, a törvényt a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) tárgyalja" - közölte a miniszter. 

Lia Olguţa Vasilescu elmondta: 2019-ben plusz 8,4 milliárd lejre lesz szükség a nyugdíjak fedezésére. Ez az összeg folyamatosan nőni fog: 2020-ban 24,8 milliárd lej, 2021-ben 58 milliárd lej, 2022-ben 81 milliárd lej lesz. "Ugrásszerű növekedés lesz 2021-ben, amikor életbe lép az új számítási módszer. Addig a pillanatig minden nyugdíjat újra kell számolni" - mondta a miniszter. 

Meglátása szerint az előkészítő munka nagy volumene miatt lehetetlen lenne 2019-től alkalmazni az új törvényt, hisz ötmillió nyugdíjas van, márpedig egy alkalmazott egy munkanap alatt nyolc nyugdíjat tud újraszámolni. Újdonság az is, hogy az új jogszabály előírja többek között, hogy a nyugdíj kiszámításakor figyelembe kell venni a teljesítménybérezés (szakmánybér) és a 13. fizetés után fizetett járulékokat is. 

"Bár az alkalmazottak eddig is fizettek társadalombiztosítási járulékot minden bér jellegű juttatás után, ilyen a szakmánybér, 13. fizetés, karácsonyi és húsvéti prémiumok, ezeket soha nem vették számba a nyugdíjak kiszámításakor. Ezután ezeket is beszámítják. Mindenki, aki 1975 és 2011 között alkalmazásban volt, kap 10 százalékot, de könnyen előfordulhat, hogy lesznek majd olyanok, akik akár 30-40 százalékot is meg tudnak indokolni" - magyarázta a miniszter. Vasilescu kifejtette: nem számít arra, hogy Klaus Johannis államfő megtagadja egy olyan törvény kihirdetését, amely megduplázza a nyugdíjakat. 

A munkaügyi minisztérium augusztusban bocsátotta közvitára a nyugdíjtörvény tervezetét, amelynek - a szaktárca szerint - a célja kiküszöbölni azt a jelenleg előforduló igazságtalan helyzetet, hogy olyan személyek, akik ugyanannyi járulékot fizettek be, eltérő összegű nyugdíjat kapnak, illetve hogy a nők és a férfiak azonos munkáért más-más összegű nyugdíjban részesülnek. 

A hivatalos álláspont szerint a törvény négy alapelvre épül: a hozzájárulás elve, azaz a kifizetés a hozzájárulás függvényében történik; az egyenlőség elve, azaz azok a nyugdíjasok, akik ugyanannyit dolgoztak, de eltérő időpontban mentek nyugdíjba, azonos pénzösszeget kapnak; társadalmi szolidaritás elve, azaz az aktív dolgozó réteg a nyugdíjalaphoz való hozzájárulással fenntartja a nyugdíjas generációt; az elévülhetetlenség elve, azaz a nyugdíjhoz való jog nem évül el. 

A törvénytervezet leszögezi: egyetlen jelenlegi nyugdíj összege sem csökkenhet. Ha az újraszámolás után kisebb összeg jön ki, mint amit most kézhez kap a kedvezményezett, továbbra is a jelenlegi nyugdíját folyósítják. A nyugdíjkorhatár nem változik.