Kapcsolódó

Kolozsvár zöldövezet túra séta szabadidős övezet

Kopár táj, kiszáradt fák, lehangoló panoráma – Így néz ki a park, amit a Kolozsváriak erdejének neveznek

Lőrincz Anna
Lőrincz Anna

Másfél éve látogatható a Kolozsváriak erdeje nevet viselő park, amely még a Sétatérnél is nagyobb, 21 hektáros zöldövezet az Írisztelepen, a Szentgyörgyhegyi (Muncii) sugárút mellett. Mint korábban Emil Boc Facebook-oldalán bejelentette, az Európai Uniós és helyi forrásokból elkészült park sok mindennel felszerelt: van kilátó, padok, hidak, dísznövényes övezet, edzőgépek, játszótér és egy tiroli pálya is, a területen pedig több mint 1500 fát, 6000 cserjét és 30 ezer facsemetét ültettek el. Ez mind nagyon szépen hangzik, ám sajnos mára a fák és dísznövények egy része kiszáradt, a tiroli pálya nem használható, és a berendezések egy része is elkezdett rongálódni. Másfél év után megnéztük, hogyan is fest a Kolozsváriak erdeje és mennyire használják a parkot a város lakói. (FOTÓRIPORT)

A park a város határában, az ipari zónán túl fekszik, igen félreeső területen. Így néz ki egy átlagos hétköznap délután, a padon csak az ott dolgozó munkások ülnek, embereket alig látni. Sok helyen a növényzet kiszáradt, és az úgynevezett „városi kertből”, ahol a növényeket lehetne tanulmányozni, nem sok maradt.

A park a város határában, az ipari zónán túl fekszik, igen félreeső területen. Így néz ki egy átlagos hétköznap délután, a padon csak az ott dolgozó munkások ülnek, embereket alig látni. Sok helyen a növényzet kiszáradt, és az úgynevezett „városi kertből”, ahol a növényeket lehetne tanulmányozni, nem sok maradt.

Olcsó megoldásokra bőven találunk példákat a parkban. A mintegy 4,6 millió eurós beruházásból csak közúti védőkorlátokra futotta a fősétányon, és megmunkálatlan vaskerítésre a mellékutakon.

Olcsó megoldásokra bőven találunk példákat a parkban. A mintegy 4,6 millió eurós beruházásból csak közúti védőkorlátokra futotta a fősétányon, és megmunkálatlan vaskerítésre a mellékutakon.

Tájidegen elemek köszönnek vissza mindenhol, a vaskerítés mellé vashíd is dukál, a parkban két helyen is megtalálhatók a környezetből kiemelkedő fekete vashidak.

Tájidegen elemek köszönnek vissza mindenhol, a vaskerítés mellé vashíd is dukál, a parkban két helyen is megtalálhatók a környezetből kiemelkedő fekete vashidak.

A vas szerkezetek mellett a környezetbe már jobban illeszkedő, fából készült elemek is vannak: padok és kisebb hidak. De hogy miért kellett feltétlenül hidat (ráadásul kettőt) építeni egy kis vízmosás fölé, az kérdés marad.

A vas szerkezetek mellett a környezetbe már jobban illeszkedő, fából készült elemek is vannak: padok és kisebb hidak. De hogy miért kellett feltétlenül hidat (ráadásul kettőt) építeni egy kis vízmosás fölé, az kérdés marad.

A tiroli pálya sem használható, sehol egy szakember, aki elmagyarázná, hogy hogyan lehetne kipróbálni. Ugyanakkor sok kolozsvári nehezményezi azt is, hogy a park és játszótér felett nagyfeszültségű vezetékek vannak elhelyezve.

A tiroli pálya sem használható, sehol egy szakember, aki elmagyarázná, hogy hogyan lehetne kipróbálni. Ugyanakkor sok kolozsvári nehezményezi azt is, hogy a park és játszótér felett nagyfeszültségű vezetékek vannak elhelyezve.

Így néz ki a látkép félúton a kilátó felé: háttérben a betonrengeteggel, gyárépületekkel, előtérben burjánnal és omladozó fa lépcsőkkel. Egy kolozsvári úgy véli: „nem vitatom, hogy új fákat ültettek, de számomra eltúlzottnak tűnik a több tízezer fáról és cserjéről szóló bejelentés. Az általános érzésem az volt, hogy az út nagy részében a környék eredeti növényzete vett körül minket, törpe fákkal és gyomokkal”.

Így néz ki a látkép félúton a kilátó felé: háttérben a betonrengeteggel, gyárépületekkel, előtérben burjánnal és omladozó fa lépcsőkkel. Egy kolozsvári úgy véli: „nem vitatom, hogy új fákat ültettek, de számomra eltúlzottnak tűnik a több tízezer fáról és cserjéről szóló bejelentés. Az általános érzésem az volt, hogy az út nagy részében a környék eredeti növényzete vett körül minket, törpe fákkal és gyomokkal”.

Sajnos több helyen is megrongálódtak, kitörtek a tartóelemek. A „lépcsőket” felfele még lehet használni, ám lefele az apró kövek miatt nagyon csúszósak, és mivel az út is meredek, csak a korlátba kapaszkodva lehet lejutni biztonságosan.

Sajnos több helyen is megrongálódtak, kitörtek a tartóelemek. A „lépcsőket” felfele még lehet használni, ám lefele az apró kövek miatt nagyon csúszósak, és mivel az út is meredek, csak a korlátba kapaszkodva lehet lejutni biztonságosan.

A felfelé vezető út a várva-várt kilátóhoz. A parkot mindenhol kamerákkal őrzik, a központi sétányt pedig éjszakai kivilágítással is felszerelték, amely sok esetben sajnos nem működik.

A felfelé vezető út a várva-várt kilátóhoz. A parkot mindenhol kamerákkal őrzik, a központi sétányt pedig éjszakai kivilágítással is felszerelték, amely sok esetben sajnos nem működik.

Íme a kilátó, ami nem nyűgözött le minden kolozsvárit. Egyesek szerint „gyönyörű kilátás nyílik a városra és az ipari csarnokokra, mivel nincsenek fák, amelyek akadályoznák azt”.

Íme a kilátó, ami nem nyűgözött le minden kolozsvárit. Egyesek szerint „gyönyörű kilátás nyílik a városra és az ipari csarnokokra, mivel nincsenek fák, amelyek akadályoznák azt”.

Üresen álló padok a kilátón. Nem sokan jöttek hétköznap délután a tájban gyönyörködni.

Üresen álló padok a kilátón. Nem sokan jöttek hétköznap délután a tájban gyönyörködni.

Ilyen a kilátás a park legmagasabb pontjáról: kopár táj és raktárépületek sokasága fogad, időnként pedig egy-egy repülőgép felszállását is meg lehet „csodálni”. Összességében környezetidegen elemekkel, olcsó megoldásokkal felszerelt park, amelyet semmiképpen sem lehet erdőnek nevezni. Helybéliek értékelése szerint „nincs sem erdő, és nincsenek kolozsváriak sem a parkban”, amely „a közpénz kidobása volt”. Mások pozitívabban látják a park jövőjét. Egy kommentelő úgy vélte: az mindenképpen jó, hogy a terület megmarad zöldövezetnek, nem építkezhetnek rá, és talán 25 év múlva, amikor a fák kinőnek, az ipari terület eltűnik, és az egykori munkásnegyed megtelik új lakótömbökkel, lehet majd gyönyörködni a tájban is.

Ilyen a kilátás a park legmagasabb pontjáról: kopár táj és raktárépületek sokasága fogad, időnként pedig egy-egy repülőgép felszállását is meg lehet „csodálni”. Összességében környezetidegen elemekkel, olcsó megoldásokkal felszerelt park, amelyet semmiképpen sem lehet erdőnek nevezni. Helybéliek értékelése szerint „nincs sem erdő, és nincsenek kolozsváriak sem a parkban”, amely „a közpénz kidobása volt”. Mások pozitívabban látják a park jövőjét. Egy kommentelő úgy vélte: az mindenképpen jó, hogy a terület megmarad zöldövezetnek, nem építkezhetnek rá, és talán 25 év múlva, amikor a fák kinőnek, az ipari terület eltűnik, és az egykori munkásnegyed megtelik új lakótömbökkel, lehet majd gyönyörködni a tájban is.

Lőrincz Anna
Lőrincz Anna összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?