Kapcsolódó

Kolozsvár múltjának egy részletébe tekinthetünk be a megújult Gyógyszerészeti Múzeumban (FOTÓRIPORT)

Hat év után újra megnyílt a kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeum a felújított Mauksch–Hintz házban, ahol a látogatók több mint 7000 korabeli tárgyat nézhetnek meg a földszinti és alagsori termekben. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum égisze alá tartozó intézmény január 15-i megnyitóján lehetősége volt a nagyközönségnek is bejárni a termeket, és megcsodálni a restaurált gyógyszerészeti- és orvoslástörténeti kiállítási tárgyakat. (Fotók: Kiss Gábor)

A jelenlegi múzeumi helyiség közel 200 évig Kolozsvár leghíresebb gyógyszertárának, a Mauksch–Hintz gyógyszertárnak adott otthont, így a múzeum méltó utódja a hajdani patinás gyógyszertárnak. A megnyitón kiderült: Kolozsvár első gyógyszertára azonban nem itt kapott helyet, a körülbelül 1550 és 1700 között működő gyógyszertár a Szent Mihály-templom körüli, később lebontott épületek egyikében volt. A 18. század első éveiben a város eladta a gyógyszertárat, majd az 1760-as években Mauksch Tóbiás gyógyszerész a mostani épületbe költöztette, ahol közel 200 évig, az 1949-es államosításig működött gyógyszertár.

A jelenlegi múzeumi helyiség közel 200 évig Kolozsvár leghíresebb gyógyszertárának, a Mauksch–Hintz gyógyszertárnak adott otthont, így a múzeum méltó utódja a hajdani patinás gyógyszertárnak. A megnyitón kiderült: Kolozsvár első gyógyszertára azonban nem itt kapott helyet, a körülbelül 1550 és 1700 között működő gyógyszertár a Szent Mihály-templom körüli, később lebontott épületek egyikében volt. A 18. század első éveiben a város eladta a gyógyszertárat, majd az 1760-as években Mauksch Tóbiás gyógyszerész a mostani épületbe költöztette, ahol közel 200 évig, az 1949-es államosításig működött gyógyszertár.

Mint kiderült, a gyógyszerészi hivatás és a Georg/György keresztnév a Hintz család férfitagjai között hagyománynak számított. Dr. Georg (később György) Hintz 1863-ban vette át a gyógyszertárat, amelyet édesanyjától, Maucksch Matildától örökölt. I. Hintz György volt az első erdélyi, aki doktori címet szerzett gyógyszerészetből. Halála után a gyógyszertárat fia, II. Hintz György vette át, ki kétszer is felújította az épületet. III. Hintz György 1939-től dolgozott apja mellett, és 10 évvel később, amikor Romániában az összes magángyógyszertárat államosították, már főgyógyszerész volt. A család 1949-ben egyik napról a másikra elvesztette az épületet, a kommunista rendszer öt évvel később bezáratta a gyógyszertárat, és múzeumot csinált belőle.

Mint kiderült, a gyógyszerészi hivatás és a Georg/György keresztnév a Hintz család férfitagjai között hagyománynak számított. Dr. Georg (később György) Hintz 1863-ban vette át a gyógyszertárat, amelyet édesanyjától, Maucksch Matildától örökölt. I. Hintz György volt az első erdélyi, aki doktori címet szerzett gyógyszerészetből. Halála után a gyógyszertárat fia, II. Hintz György vette át, ki kétszer is felújította az épületet. III. Hintz György 1939-től dolgozott apja mellett, és 10 évvel később, amikor Romániában az összes magángyógyszertárat államosították, már főgyógyszerész volt. A család 1949-ben egyik napról a másikra elvesztette az épületet, a kommunista rendszer öt évvel később bezáratta a gyógyszertárat, és múzeumot csinált belőle.

A múzeumba belépve először az új officína termébe érünk, ahol régebben a Hintz gyógyszertár üzletrésze volt kialakítva. A 19. század végén és a 20. század első felében az árusítás zajlott itt, ezért ma ennek megfelelő tárgyakat állítottak ki. Az új officína termében hajdanán lenyűgözően díszes szekrények, egy pult és számos szék volt, ahol a vásárlók kényelmesen várakozhattak és társaloghattak. A helyiség a ház belsejével, az irodával (a régi officínával) és a laboratóriummal is összeköttetésben állt. Minden termet nagyon szépen sikerült restaurálni, és a látogató bejárhatja őket, megtekintve a termek funkciójának megfelelő eszközöket és bútorokat is. 

A múzeumba belépve először az új officína termébe érünk, ahol régebben a Hintz gyógyszertár üzletrésze volt kialakítva. A 19. század végén és a 20. század első felében az árusítás zajlott itt, ezért ma ennek megfelelő tárgyakat állítottak ki. Az új officína termében hajdanán lenyűgözően díszes szekrények, egy pult és számos szék volt, ahol a vásárlók kényelmesen várakozhattak és társaloghattak. A helyiség a ház belsejével, az irodával (a régi officínával) és a laboratóriummal is összeköttetésben állt. Minden termet nagyon szépen sikerült restaurálni, és a látogató bejárhatja őket, megtekintve a termek funkciójának megfelelő eszközöket és bútorokat is. 

A földszinten a középkori recepteskönyvek, gyógyszertári pecsétek, eszközök, mozsarak, mérlegek, edények, prések, laboratóriumi műszerek, gyógyszerek és a gyógyszerkészítéshez használt alapanyagok láthatók. A korabeli gyógyszertár nyersanyagok tárolására szánt raktárhelyiségében a 2019-2023-as restaurálás során a boltozat barokk díszítésének egy töredéke is előkerült. Az anyagok tárolására használt teremben a festett gyógyszerészeti bútorok további darabjai láthatók, a középső teremben pedig szag és kinézet alapján próbálhatjuk meg kitalálni az eredetileg gyógyszerként használt anyagok egy részét.

A földszinten a középkori recepteskönyvek, gyógyszertári pecsétek, eszközök, mozsarak, mérlegek, edények, prések, laboratóriumi műszerek, gyógyszerek és a gyógyszerkészítéshez használt alapanyagok láthatók. A korabeli gyógyszertár nyersanyagok tárolására szánt raktárhelyiségében a 2019-2023-as restaurálás során a boltozat barokk díszítésének egy töredéke is előkerült. Az anyagok tárolására használt teremben a festett gyógyszerészeti bútorok további darabjai láthatók, a középső teremben pedig szag és kinézet alapján próbálhatjuk meg kitalálni az eredetileg gyógyszerként használt anyagok egy részét.

A régi officína az a helyiség, ahol a 18. században a gyógyszereket árulták és a vásárlókkal érintkeztek. Ez egy festményekkel és feliratokkal gazdagon díszített helyiség, amelyet a Hintz család irodaként használt. A középen elhelyezett asztalon a legérdekesebb állati, sőt emberi eredetű (múmiapor) alapanyagok láthatók. A helyiség bútordarabjai pedig régi erdélyi gyógyszertárakból származnak, gyógyszerészeti edényei különböző anyagokból – kerámia, fa, fém vagy üveg – készültek, átlátszóak, lakkozottak vagy színezettek voltak, hogy megvédjék a tartalmat a napsugaraktól.

A régi officína az a helyiség, ahol a 18. században a gyógyszereket árulták és a vásárlókkal érintkeztek. Ez egy festményekkel és feliratokkal gazdagon díszített helyiség, amelyet a Hintz család irodaként használt. A középen elhelyezett asztalon a legérdekesebb állati, sőt emberi eredetű (múmiapor) alapanyagok láthatók. A helyiség bútordarabjai pedig régi erdélyi gyógyszertárakból származnak, gyógyszerészeti edényei különböző anyagokból – kerámia, fa, fém vagy üveg – készültek, átlátszóak, lakkozottak vagy színezettek voltak, hogy megvédjék a tartalmat a napsugaraktól.

A terem legfontosabb díszítése a boltozaton található festmény, amely a világi barokk díszítés ritka példája Kolozsváron, és olyan gyógyszertári szimbólumokat tartalmaz, mint Aszklépiosz erdei siklói az életfán, daru kővel a karmaiban – amely az éberség szimbóluma – és a bőség szarvai, amelyek a jólét jelképei.

A terem legfontosabb díszítése a boltozaton található festmény, amely a világi barokk díszítés ritka példája Kolozsváron, és olyan gyógyszertári szimbólumokat tartalmaz, mint Aszklépiosz erdei siklói az életfán, daru kővel a karmaiban – amely az éberség szimbóluma – és a bőség szarvai, amelyek a jólét jelképei.

A földszint utolsó állomása az iroda, ahol interaktív táblák invitálnak arra, hogy megismerjük a két leghíresebb tulajdonos, Mauksch Tóbiás és Hintz József György életét és munkásságát. A vitrinben az évek során használt tárgyak láthatók: mérlegek és súlyok, tégelyek, mikroszkópok, bélyegzők. Ugyanakkor régi gyógyszerészeti könyvek, valamint gyógyszerészeti diplomák és különböző művészeti és dísztárgyak is megtekinthetők.

A földszint utolsó állomása az iroda, ahol interaktív táblák invitálnak arra, hogy megismerjük a két leghíresebb tulajdonos, Mauksch Tóbiás és Hintz József György életét és munkásságát. A vitrinben az évek során használt tárgyak láthatók: mérlegek és súlyok, tégelyek, mikroszkópok, bélyegzők. Ugyanakkor régi gyógyszerészeti könyvek, valamint gyógyszerészeti diplomák és különböző művészeti és dísztárgyak is megtekinthetők.

Ezt követően a látogató az alagsorban is szétnézhet, ahol újabb termek várják érdekesebbnél érdekesebb tárgyakkal. Az alagsor első helyiségében a gyógyszerészek fény- és hőmérsékletérzékeny anyagokat tároltak: olajokat, állati zsiradékot, ásványvizeket, bort, ecetet. A vitrinekben ezeknek a tárolóedényei láthatók, de a Hintz-ház udvarán a régészeti kutatások során nemrég előkerült tárgyak jelentős része is itt található.

Ezt követően a látogató az alagsorban is szétnézhet, ahol újabb termek várják érdekesebbnél érdekesebb tárgyakkal. Az alagsor első helyiségében a gyógyszerészek fény- és hőmérsékletérzékeny anyagokat tároltak: olajokat, állati zsiradékot, ásványvizeket, bort, ecetet. A vitrinekben ezeknek a tárolóedényei láthatók, de a Hintz-ház udvarán a régészeti kutatások során nemrég előkerült tárgyak jelentős része is itt található.

Az alagsorban kap helyet az interaktív szoba mellett – ahol a Hintz család régi fotói és kisfilmek is megtekinthetők – a laboratórium, ahol a gyógyszerkészítéshez használt eszközök és felszerelések sokaságát láthatjuk kiállítva, funkcionális szempontok szerint csoportosítva: többek között az őrléshez, a desztilláláshoz, a forró gyógyszerek készítéshez (tégelyek, serpenyők, edények) és a hideg gyógyszerek készítéshez (perkolátor) használt eszközök is itt vannak.

Az alagsorban kap helyet az interaktív szoba mellett – ahol a Hintz család régi fotói és kisfilmek is megtekinthetők – a laboratórium, ahol a gyógyszerkészítéshez használt eszközök és felszerelések sokaságát láthatjuk kiállítva, funkcionális szempontok szerint csoportosítva: többek között az őrléshez, a desztilláláshoz, a forró gyógyszerek készítéshez (tégelyek, serpenyők, edények) és a hideg gyógyszerek készítéshez (perkolátor) használt eszközök is itt vannak.

Egy következő helyiségben különböző műhelyeket alakítottak ki, ahol majd néha gyógyszappanokat fognak készíteni, illóolajokkal és parfümökkel kísérleteznek. A látogatók pedig majd kipróbálhatják a régi patikusok néhány alapvető gyógyszerészeti műveletét is, kezdve az alapanyagok őrlésétől.

Egy következő helyiségben különböző műhelyeket alakítottak ki, ahol majd néha gyógyszappanokat fognak készíteni, illóolajokkal és parfümökkel kísérleteznek. A látogatók pedig majd kipróbálhatják a régi patikusok néhány alapvető gyógyszerészeti műveletét is, kezdve az alapanyagok őrlésétől.

Fontos része az alagsori kiállításnak az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum orvosi műszergyűjteménye, amely a 19. század végétől az 1980-as évekig a kolozsvári kórházakban használt tárgyakat tartalmazza. A darabok különböző orvosi szakterületek – fogászat, szemészet, röntgen – szerint vannak csoportosítva, és a legfontosabb tárgyak közé tartozik egy 1915-ben készült Einthoven elektrokardiográf, amely valószínűleg a legrégebbi Romániában és Dr. Iuliu Hațieganu konzultációs asztala.

Fontos része az alagsori kiállításnak az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum orvosi műszergyűjteménye, amely a 19. század végétől az 1980-as évekig a kolozsvári kórházakban használt tárgyakat tartalmazza. A darabok különböző orvosi szakterületek – fogászat, szemészet, röntgen – szerint vannak csoportosítva, és a legfontosabb tárgyak közé tartozik egy 1915-ben készült Einthoven elektrokardiográf, amely valószínűleg a legrégebbi Romániában és Dr. Iuliu Hațieganu konzultációs asztala.

Az utolsó terem főként a sebészetnek van szentelve, az elrendezés az anatómiai amfiteátrumok szerkezete szerint lett kialakítva, ahol a műtéteket a nyilvánosság előtt végezték. Összességében a múzeum minden kiállítótere korszerű és interaktív, ahol számos érdekességet meg lehet tudni a hajdani orvosi eszközökről, Kolozsvár hajdani korházairól és a Hintz-ház és család múltjáról is, ugyanakkor az alagsorban nem csak középkori, hanem római romokra, falmaradványokra is rábukkantak a szakemberek. A múzeum keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között látogatható, a jegyek ára felnőtteknek 30 lej, diákoknak 7,5 lej.

Az utolsó terem főként a sebészetnek van szentelve, az elrendezés az anatómiai amfiteátrumok szerkezete szerint lett kialakítva, ahol a műtéteket a nyilvánosság előtt végezték. Összességében a múzeum minden kiállítótere korszerű és interaktív, ahol számos érdekességet meg lehet tudni a hajdani orvosi eszközökről, Kolozsvár hajdani korházairól és a Hintz-ház és család múltjáról is, ugyanakkor az alagsorban nem csak középkori, hanem római romokra, falmaradványokra is rábukkantak a szakemberek. A múzeum keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között látogatható, a jegyek ára felnőtteknek 30 lej, diákoknak 7,5 lej.

Kapcsolódók

Kimaradt?