Kapcsolódó

húsvét ételszentelés Csíkszereda Tamás József feltámadás

Hóesésben tartották meg a csíkszeredai hagyományos ételszentelést

Farkas Endre
Farkas Endre

A járványügyi korlátozások feloldása után idén újra hagyományos formában töltötték meg a város főterét a húsvéti ételszentelésre érkezett hívek Csíkszeredában. A kosarakkal érkező családok teljesen elfoglalták a város központját, sokan a környékbeli településekről vettek részt az eseményen. (Fotók: Gábos Albin)

Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke ünnepi szónoklatában hangsúlyozta: a hagyományos ételek hozzátartoznak az ünnephez, Jézus feltámadásában is fontos szerepet játszanak.

Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke ünnepi szónoklatában hangsúlyozta: a hagyományos ételek hozzátartoznak az ünnephez, Jézus feltámadásában is fontos szerepet játszanak.

A kosarakba hagyományos húsvéti eledelek kerültek. 

A kosarakba hagyományos húsvéti eledelek kerültek. 

Az ünnep egyik legismertebb szokásáról, a húsvéti eledelszentelésről az első írásos forrás a hetedik századból való bárányszentelés. Akkoriban a katolikus egyház a 40 napos böjt utáni első húsos étkezést próbálta mértékletessé tenni.  

Az ünnep egyik legismertebb szokásáról, a húsvéti eledelszentelésről az első írásos forrás a hetedik századból való bárányszentelés. Akkoriban a katolikus egyház a 40 napos böjt utáni első húsos étkezést próbálta mértékletessé tenni.  

Jézus feltámadásának igazolásában az evangélium csaknem minden megjelenésekor említést kapnak a különböző eledelek. Vagy Jézus kér ennivalót, vagy ő vendégeli meg az apostolokat. Szent Lukács evangéliumában olvashatjuk, hogy amikor Jézus föltámadásának estéjén megjelenik az apostoloknak és megmutatja nekik kezét és lábát sebeivel együtt, hogy meggyőzze őket föltámadásának tényéről, ennivalót kért tőlük. Egy darab sült halat és lépesmézet adnak neki, ő pedig szemük láttára eszik belőle – elevenítette fel Tamás József.

Jézus feltámadásának igazolásában az evangélium csaknem minden megjelenésekor említést kapnak a különböző eledelek. Vagy Jézus kér ennivalót, vagy ő vendégeli meg az apostolokat. Szent Lukács evangéliumában olvashatjuk, hogy amikor Jézus föltámadásának estéjén megjelenik az apostoloknak és megmutatja nekik kezét és lábát sebeivel együtt, hogy meggyőzze őket föltámadásának tényéről, ennivalót kért tőlük. Egy darab sült halat és lépesmézet adnak neki, ő pedig szemük láttára eszik belőle – elevenítette fel Tamás József.

Az emmauszi tanítványok történetéről Lukács evangéliumában ezt olvashatjuk:

Az emmauszi tanítványok történetéről Lukács evangéliumában ezt olvashatjuk: "(30) Amikor az asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta nekik. (31) Ekkor megnyílt a szemük s felismerték. De eltűnt a szemük elől. (32) "Hát nem lángolt a szívünk – mondták –, amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat?" (33) Még abban az órában útra keltek, s visszatértek Jeruzsálembe. Ott együtt találták a tizenegyet s társaikat. (34) Azzal fogadták őket, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak. (35) Erre ők is beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel a kenyértöréskor".

A szigorú rendben felsorakozó hívek fegyelmezetten várták az esemény egyik fő mozzanatát, az eledelek megáldását.

A szigorú rendben felsorakozó hívek fegyelmezetten várták az esemény egyik fő mozzanatát, az eledelek megáldását.

Az ételszentelésre összekészített kosár elmaradhatatlan tartozéka a bárány, a tojás és a kalács, amelyek összetett jelképrendszert hordoznak a helyi közösségeinkben, pogány és keresztény mágikus vonásokkal.

Az ételszentelésre összekészített kosár elmaradhatatlan tartozéka a bárány, a tojás és a kalács, amelyek összetett jelképrendszert hordoznak a helyi közösségeinkben, pogány és keresztény mágikus vonásokkal.

Az ünnepnek  áldozati eledele a húsvéti bárány, amit már az ószövetségi zsidók is keserű salátával és kovásztalan kenyérrel fogyasztottak, az ünnep legarchaikusabb szimbóluma a tojás, amely az újjászületés jelképe.

Az ünnepnek  áldozati eledele a húsvéti bárány, amit már az ószövetségi zsidók is keserű salátával és kovásztalan kenyérrel fogyasztottak, az ünnep legarchaikusabb szimbóluma a tojás, amely az újjászületés jelképe.

A kalács is Krisztus-szimbólum: a kerek, fonott kókonyát a csíki falvakban Jézus öt sebének emlékezetére öt ágból fonják össze, kör alakja a teljességet, a mennyei koronát jelzi.

A kalács is Krisztus-szimbólum: a kerek, fonott kókonyát a csíki falvakban Jézus öt sebének emlékezetére öt ágból fonják össze, kör alakja a teljességet, a mennyei koronát jelzi.

Az ételszentelésre kosárba készített borospalack a kánai menyegzőre utal.

Az ételszentelésre kosárba készített borospalack a kánai menyegzőre utal.

Az ételszentelést a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárták. A résztvevők otthon, családi körben ültek asztalhoz és fogyasztották el a húsvéti megszentelt ételeket, amelyeknek – a hagyomány szerint – egyetlen morzsáját sem szabad kidobni. 

Az ételszentelést a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárták. A résztvevők otthon, családi körben ültek asztalhoz és fogyasztották el a húsvéti megszentelt ételeket, amelyeknek – a hagyomány szerint – egyetlen morzsáját sem szabad kidobni. 

Farkas Endre
Farkas Endre összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?