Kapcsolódó

banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

A holokauszt áldozatainak arca rajzolódik ki Sárdi Elemér fotográfus hagyatékából

A két világháború között Kolozsváron élő zsidó közösség több mint ezer, névvel is azonosítható tagjáról készült portré került elő nemrég Sárdi Elemér fényképész hagyatékából. Az 1944-ben nyomtalanul eltűnt lakosoknak legalább a töredéke ismét arcot kap. Ezekkel a portrékkal emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozatainak április 16-i emléknapján.

A cikk a Maszol és az Erdélyi Audiovizuális Archívum Időutazó című közös sorozatának része. Az Erdélyi Audiovizuális Archívum célja az erdélyi és Erdélyhez kapcsolódó audiovizuális örökség megőrzése, az archív felvételek, amatőr fotók és filmek szakszerű gondozása. Megmentendő, megőrzendő archív képekről (fotó, film, videó) itt lehet értesíteni az archívum munkatársait, a már digitalizált fényképek online adatbázisa pedig a rekollekt.ro oldalon érhető el.  

Az 1930-as népszámlálás szerint Kolozsváron több mint 13 ezer zsidó élt. Deportálásuk évében, 1944-ben a zsidó közösség a város lakosságának 15 százalékát tette ki. A kolozsvári és a szamosújvári gettó lakóit, összesen 16 148 embert szállítottak hat vonattal az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol többségük elpusztult. A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet dokumentumok, szemtanúk, rokonok segítségével a második világháború alatt megölt közel hat millió zsidóból már több mint 4 800 000-et azonosított, a nevekhez azonban ritkán társul fotó. Az elvétve fennmaradt fotók szereplőit pedig egyre kevesebb eséllyel fogja felismerni bárki is. (2008-ban a Tranzit Alapítvány közzétette a kolozsvári Martin Katz ismeretlen deportáltak privát fotóiból összeállított albumát, épp a személyek esetleges felismerése céljából).       

Ezért jelentős Sárdi Elemér (1908 – 1981) kolozsvári fényképész nemrég előkerült hagyatéktöredéke, amelyet egy kolozsvári régiségkereskedőtől vásárolt meg a brassói Renascendis egyesület égisze alatt működő Arhiva de Fotografie projekt csapata. 4000 üvegnegatívról van szó, ezek 30 darab kivételével olyan borítékban maradtak meg, amelyen a megrendelő neve, a megrendelés száma, és olykor a készítés dátuma is szerepel. A nevek alapján derült ki, hogy több mint 1000 felvétel a kolozsvári zsidó közösség tagjairól készült 1937 és 1944 között. A neveket összevetették a holokauszt áldozatainak a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet által közzétett listáján szereplőkkel, és többségüket meg is találták ott. Gyermekek, fiatalok, jegyesek, családok mutatják legszebb arcukat Sárdi felvételein, alig néhány évvel azelőtt, hogy többségüket koncentrációs táborba szállították volna.

1935 és 1948 között Sárdi Elemér fotóműhelye a legkeresettebbek közé tartozott Kolozsváron. A kolozsvári családok fotógyűjteményében nagy eséllyel lapul olyan felvétel, amely itt készült, a két világháború közötti helyi újságokban pedig rendszeresen lehet találkozni a műhely termékeivel, például azokkal a farsangi bálokon készült fotókkal, amelyeket az Időutazó korábbi cikkében bemutattunk.

A Sárdi Fotó reklámjai a Keleti Újságban. 

A Sárdi Fotó reklámjai a Keleti Újságban. 

Sárdi Elemérről eddig annyit tudni, hogy kolozsvári műhelye – bizonyára segédekkel, alkalmazottakkal – a Ferdinánd király (Híd) utcában működött, és 1943-ban Budapesten is műhelye volt Csiszár Viktorral közösen. „Kora legtehetségesebb fotográfusáról van szó Románia és Magyarország területén” – véli Radu Bârlă történész, az Arhiva de Fotografie projektmenedzsere. Mesterien bánt a fénnyel, jellegzetes stílusa a hollywoodi glamourt idézi, amely megszépítette, csillogóvá, varázslatossá tette a valóságot, és amelyet ebben a korszakban kevés romániai vagy magyarországi fotóműhely művelt ennyire sikeresen.

A glamour stílust legtöbbször az 1930-as évek hollywoodi filmjeivel, például Josef von Sternberg Marlene Dietrich főszereplésével készült alkotásaival hozzák összefüggésbe. Ezekben kiemelt szerepe van a fény-árnyék játéknak, a chiaroscurónak, amely sejtelmes, drámai szépséget kölcsönzött a színésznőknek. Sárdi műhelyében is megfordultak a kor helyi hírességei, a „magyar Marlene Dietrich”, Rácz Vali énekesnő, színésznő például többször is. Ő egyébként zsidókat mentő személyként szerepel a Yad Vashem Intézet listáján, ugyanis budai villája egyik szekrényében hét hónapig rejtegetett egy zsidó házaspárt a német megszállás idején.

Rácz Vali énekesnő, színésznő 1942-ben Kolozsváron. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Rácz Vali énekesnő, színésznő 1942-ben Kolozsváron. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Sárdi a „szépasszonyok fotográfusaként” reklámozta magát a korabeli lapokban, de az elemelt szépségideál a férfiaknak is járt.

Balra: Grünberger András, 1942, jobbra: Lengyel Jolán (1940). (Sárdi Fotó felvételei/Arhiva de Fotografie)

Balra: Grünberger András, 1942, jobbra: Lengyel Jolán (1940). (Sárdi Fotó felvételei/Arhiva de Fotografie)

„A fennmaradt pozitív képek nagy része barna és zöld, kisebb része szürke tónusú, így nagymértékben különböznek a fekete-fehér üvegnegatívoktól, amelyeken jobban megfigyelhető a művészi fény-árnyék játék” – hívta fel a figyelmet Radu Bârlă. Bár ez alanytól, témától függött, a stúdiófelvételek jelentős része a glamour stílust követi: az arcot, a hajat hangsúlyos fénnyel emelték ki, éteri szépséget vagy drámai vonásokat kölcsönöztek az alanynak, retusáltak és nem hanyagolták el a hátteret, díszletelemeket sem. Tischer Edit portréján a haj csigáira például a szék támlájának rózsás díszítése rímel.

Tischer Edit, 1940. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Tischer Edit, 1940. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

A 4000 üvegnegatívból mindössze kettőn szerepel vidéki alany, a többség városlakó, a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból. Találunk köztük arisztokratákat, katonákat, orvosokat, tanárokat, színészeket, kétkezi munkásokat. A fennmaradt hagyatéktöredék jól mutatja Kolozsvár akkori etnikai összetételét, amelyben még többségben voltak a magyarok és jelentős részt tettek ki a zsidók, emelte ki Radu Bârlă.

A történész reméli, hogy hamarosan több is kiderül fotográfus tevékenységéről és hagyatékának sorsáról, ugyanis sikerült felvenni a kapcsolatot Sárdi leszármazottaival. A kutatás eredményeit és a kolozsvári zsidó közösség tagjainak digitalizált portréit még 2021-ben bemutatnák az Országos Kulturális Alap (AFCN) támogatásával: a kolozsvári Muzeonnal és a szilágysomlyói Holokauaszt Emlékmúzeummal közösen vándorkiállítást rendeznek, illetve terveznek egy weboldalt is. Addig is a már digitalizált fotók egy része az elérhető adatokkal együtt megtekinthető a Facebookon. Az egyesület vezetői remélik, hogy a fotók felvásárlásának árát, 15 000 lejt (kb. 3000 eurót) sikerül adományokból fedezni (ebből eddig az egytizedét sikerült összegyűjteni, részletek itt).

Rotter Emánuel, 1942. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Rotter Emánuel, 1942. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Silber Adolf (Fülöp?) és családja 1939-ben. Feltételezések szerint a képen Silber Fülöp szabó (szül. 1900-ban Szászrégenben), felesége Szeréna (szül. Katz, 1907-ben Páncélcsehben) és kislányuk, Olga (szül. 1938, Páncélcseh) szerepel. A családot Auschwitzban meggyilkolták. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)  

Silber Adolf (Fülöp?) és családja 1939-ben. Feltételezések szerint a képen Silber Fülöp szabó (szül. 1900-ban Szászrégenben), felesége Szeréna (szül. Katz, 1907-ben Páncélcsehben) és kislányuk, Olga (szül. 1938, Páncélcseh) szerepel. A családot Auschwitzban meggyilkolták. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)  

Diamantstein Ernő és jegyese 1940-ben. Diamantstein Ernő Auschwitzban halt meg. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Diamantstein Ernő és jegyese 1940-ben. Diamantstein Ernő Auschwitzban halt meg. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

A Klein család: Dóra, Sándor és fiuk, Ben Schlomo 1942-ben. Dóra Nagyborszóban született 1900-ban. Sándor, aki egy farmot vezetett, Kolozsváron született 1889-ben. Mindkettőjüket megölték Auschwitzban 1944-ben. Ben Schlomo életben maradt, és 1999-ben ebből a fotóból vágta ki apja portréját a Yad Vashem Intézethez beadott adatlaphoz. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

A Klein család: Dóra, Sándor és fiuk, Ben Schlomo 1942-ben. Dóra Nagyborszóban született 1900-ban. Sándor, aki egy farmot vezetett, Kolozsváron született 1889-ben. Mindkettőjüket megölték Auschwitzban 1944-ben. Ben Schlomo életben maradt, és 1999-ben ebből a fotóból vágta ki apja portréját a Yad Vashem Intézethez beadott adatlaphoz. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Heilper Magda 1942-ben. Orvos volt és 26 évesen ölték meg Auschwitzban. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Heilper Magda 1942-ben. Orvos volt és 26 évesen ölték meg Auschwitzban. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Grünwald Jakab és neje 1941-ben. A házaspár Auschwitzban halt meg. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Grünwald Jakab és neje 1941-ben. A házaspár Auschwitzban halt meg. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Grünwald Vera 4 évesen, 1940-ben. 8 évesen ölték meg Auschwitzban, 14 éves nővérével, Anett Noémivel, anyjával, Hajnallal (szül. Rozenfeld) és apjával, Árminnal együtt. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

Grünwald Vera 4 évesen, 1940-ben. 8 évesen ölték meg Auschwitzban, 14 éves nővérével, Anett Noémivel, anyjával, Hajnallal (szül. Rozenfeld) és apjával, Árminnal együtt. (Sárdi Fotó/Arhiva de Fotografie)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?