Végleg pontot tehet a viták végére a koronavírus elleni mRNS-oltásokkal kapcsolatban a világ egyik legtekintélyesebb orvosi szaklapjában megjelent tanulmány. A kanadai Brit-Kolumbiai Egyetem kutatói most, hogy világszerte már több milliárd adagot adtak be a védőoltásból, ismét megvizsgálták, miként teljesítenek a vakcinák. A milliárdnyi mRNS-oltás adatait összegző friss tanulmány szerint a súlyos mellékhatások esélye nagyon kicsi, miközben a vakcina életeket ment. Ráadásul a Karikó Katalinék által kifejlesztett technológia hamarosan a rák és autoimmun betegségek elleni harcban is fegyverré válhat.

Sok milliárd adagot beadtak már a koronavírus elleni mRNS-vakcinákból azóta, hogy kitört a koronavírus-járvány, és Karikó Katalinnak köszönhetően sikerült kifejleszteni az oltóanyagot. Egy nemrég elvégzett vizsgálat most ismét ezt vette górcső alá, és megállapította, hogy a használatuk nemcsak biztonságos, de rendkívül hatékony is, számol be a HVG  az IFLScience alapján.

Mindemellett az is újra kiderült, hogy nemcsak a koronavírus ellen jelent értékes fegyvert az mRNS-alapú védőoltás, ígéretesnek tűnik számos más betegség, köztük az influenza, az RSV (légúti óriássejtes vírus), az autoimmun betegségek és a rák kezelésében is – írják.

Először 2020-ban és 2021-ben hagytak jóvá mRNS-alapú vakcinát, amit a koronavírus-járvány leküzdésére fejlesztett ki a Pfizer-BioNTech és a Moderna. Bár voltak, akik szerint túl gyorsan vezették be a készítményeket, a mögöttes technológiát valójában már évtizedek óta kutatták Karikó Katalinék.

Egymillió oltottból 12-nek lett szívizomgyulladása

A kanadai Brit-Kolumbiai Egyetem kutatói most, hogy már több milliárd adagot adtak be a védőoltásból, ismét megvizsgálták, miként teljesítenek a vakcinák. Anna Blakney, a vizsgálat vezetője és csapata a világ minden tájáról származó, laboratóriumi kutatásokból, klinikai vizsgálatokból és valós megfigyelésekből származó mRNS-vakcinaadatokat gyűjtöttek össze, majd értékelték azokat.

Kiderült: az mRNS-vakcinák súlyos mellékhatásai kivételesen ritkák voltak, a szívizomgyulladás és a szívburokgyulladás 1 millió emberből mindösszesen 12,6 esetben fordult elő a Pfizer BioNTech, és 35,6 esetben a Moderna oltása esetében. Mindkét érték lényegesen alacsonyabb, mint a koronavírus-fertőzésekből eredő ezen állapotok kialakulásának kockázata.

Megelőzésben hatékony

Az allergiás reakciók tekintetében még alacsonyabb volt a mellékhatás előfordulásának kockázata. A Pfizer-oltásnál ez 4,7/millió volt, míg az AstraZeneca vakcina beadása után a Guillain-Barré-szindróma (egy autoimmun betegség) kockázata 38 eset volt millió adagonként.

Az egyéb mellékhatások, mint a kar fájdalma, a fáradtság vagy a láz enyhének tekinthetők, és csak néhány napig tartottak.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy az mRNS-vakcinák hatékonyak a súlyos koronavírus-fertőzések megelőzésében, 87 százalékos hatékonyságot mutatnak a SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben, 93 százalékban képesek kivédeni a kórházi kezelések szükségességét, valamint 94 százalékkal csökken a fertőzés okozta halálozás kockázata a beadást követő 14-42 napban.

A kutatók az adatokat elemezve azt is látták, hogy az idő múlásával a hatékonyság csökkent, és a különböző variánsok ellen már kevésbé voltak hatékonyak. Szám szerint: a fertőzés kockázata csak 67 százalékkal, a kórházi kezelésé pedig 72 százalékkal volt alacsonyabb. Eredményeiket a The Lancet című folyóiratban publikálták.

Kapcsolódó

Ügyészségi források: kihallgatják az ügyvivő pénzügyminisztert a koronavírus-vakcinák ügyében

A korrupcióellenes főügyészségen (DNA) hallgatják ki szerdán Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminisztert a koronavírus elleni vakcinák világjárvány idején történt beszerzésével kapcsolatos ügyben. 

DNA oltóanyag vakcina koronavírus Covid-19 Alexandru Nazare kihallgatás