Nem áll rendelkezésre, és nem is szükséges a tömeges Covid-oltás jelenleg még az időseknek és krónikus betegséggel élőknek sem, de természetesen a helyzet bármikor változhat – jelentette ki a Maszolnak dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Másként látja dr. Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa, aki szerint „a rendszer sántán, de próbálja: gyógyszeres úton, drágábban, és súlyos következmények árán helyettesíteni az oltásokat”. Vass szerint hoszú távon elkerülhetetlenül oltással kell védekezni a Covid-fertőzés ellen. Míg sok országban – Svédországban tömegesen, kis mértékben Magyarországon és Bulgáriába is – oltottak be 60 év felettieket Covid-19 elleni vakcinával az előző szezonban is, nálunk már csak a rossz emléke van a kudarcos oltási kampánynak. 

„Bár a Covid- és oltástagadók szerint a járvány az oltóanyagok üzletéről szólt, és a gyógyszergyártók nyeresége volt a célja, valójában a költségkímélés a szempont ezen a téren is” – mutatott rá dr. Tar Gyöngyi tiszti főorvos, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy az utóbbi időben megugrott a Covid-fertőzések száma, és kíváncsiak voltunk, egyáltalán létezik-e még lehetőség oltásra, ha esetleg valaki szeretne ilyent. A közegészségügyi vezető szerint senki nem tárol ilyen oltást, ha bizonytalan, hogy szükség lesz-e rá.

Tudomása szerint nem elérhető az országban Covid-oltás, sem új, sem régi. „Viszonylag olcsó oltóanyagról van szó, az egységára nem magas, de drágává teszi az, hogy különleges körülményeket igényel. Mínusz 80 Celsius-fokos hűtőkapacitásra van szükség a Covid elleni oltások esetében. A pandémia idején Hargita megye oltóanyagait Brassóban tárolták, ott volt a régió lerakata, onnan hoztuk el amennyi éppen kellett. Megvan a logisztikája az oltások tárolásának, ésszerűen kell csinálni, hisz senki nem akar pénzkidobást. Ráadásul nemcsak a tárolás, a megsemmisítés is költséges” – magyarázta el, hozzátéve, korlátozott ideig, legfeljebb egy évig tárolhatók az oltások.

Úgy gondolja, jelenleg nem is lenne szükséges oltani, még azokat sem, akik veszélyeztetett kategóriákba tartoznak – idősek, krónikus betegek, egészségügyi dolgozók –, mivel „még nincs olyan fokozata a fertőzéshullámnak”. Hangsúlyozta: „de ez pillanatok alatt változhat”. Hozzátette, amennyiben kiütne egy járvány, akkor mozgósítás lesz, ahogy korábban is volt a Covid miatt.

Kérdésünkre, hogy megelőzésképpen fontos lenne-e oltakozni úgyanúgy, ahogy az influenza ellen, elmondta, nem látja indokoltnak, mivel az elmúlt években nem volt COVID-járvány, „alig voltak esetek, nem olyan sűrű az esetszám, mint az influenzánál, amiben minden évben nem kevesen halnak meg. Eljöhet a COVID-nak is egy olyan változata. Egyelőre az utóbbi évek variánsai nem jelentettek komoly fenyegetést” – magyarázta. Hozzátette: most már ismert vírusnak számít a Covid, amivel szemben kialakult valamilyen szintű védettségünk, akár oltással, akár azáltal, hogy átestünk a betegségen, vagy mindkettő.

„Ebben a pillanatban nem indokolt még egy tömeges oltási kampány. Ha esetleg indokolt lesz, mindig azt javaslom, hogy bízzunk a tudományban. Nem igaz az, hogy a tudósok rosszat akarnak az emberiségnek” – tanácsolta Tar Gyöngyi, utalva a nem túl szerencsés romániai Covid elleni oltási kampányra, hiszen nálunk „az emberi butaság, és az álhírek miatt magasabb lett a COVID miatti többlethalálozás, mint más országokban, ahol megértették az oltás fontosságát”.

Gócok vannak: minden nap több eset

Mint írtuk, szeptember első hetében 5133 új Covid-19 okozta megbetegedést regisztráltak, ami közel 29 százalékkal több, mint az azt megelőző heti esetszám.

„Egyelőre fertőzésgócok vannak, minden nap kicsit több eset. Megyeszerte már kórházban is vannak páciensek nem nagyon súlyos tünetekkel. Természetesen azok kerülnek kórházba, akiknek esetleg társbetegségeik vannak, akinél nagyobb a rizikó, vagy súlyosabb formát ölt a betegség, vagy esetleg más miatt kerülnek kórházba, és a tesztelés során derül ki a fertőzöttség” – számolt be Tar Gyöngyi a jelenlegi Hargita megyei helyzetről.

Kapcsolódó

Megugrott a Covid-esetek száma: a gyerekeket érinti leginkább – Erősebb az idei hullám, mint a tavalyi

Dr. Fejér Szilárd kémikus-kutató úgy látja, a fertőzéshullám tetőzése még ezután jön, és úgy néz ki erősebb lesz az idei, mint a tavalyi volt.

koronavírus gyermek Covid-19 fertőzés

„Egyelőre az általános járványügyi szabályok érvényesek: mossunk kezet, tartsunk távolságot a betegektől, kerüljük a zsúfolt helyeket, és fokozottan ügyeljünk a személyes higiéniára, hogy a fellángolás ne alakuljon járvánnyá” – javasolja a szakember.

A svédek járnak élen az oltakozásban

Az oltóanyagokat a SARS-CoV-2 variánsai ellen továbbra is fejlesztik, az EU-ban a 2025-2026-os szezonra jóváhagyott vakcinák is megvannak, de Európa-szerte évről évre kevesebben oltatják be magukat. Svédország a legkitartóbb: a 60 év felettieket szinte mind beoltják, míg Románia már adatokat sem közöl.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint 2023 szeptembere és 2024 júniusa között Európában a 60 év felettiek 14%-a, a 80 felettiek 22%-a kapott COVID-oltást, nagy országonkénti eltéréssel: Romániában 0,03%, Svédországban 93,9% – adta hírül 2024 októberének végén az Euronews. Az európai egészségügyi hatóságok akkor az influenza és a COVID-19 elleni oltási lefedettség növelésére szólítottak fel.

Azonban inkább az ellenkezője történt: a következő szezonban már 8,7 százalékosra csökkent az oltottak aránya. Az ECDC jelentése szerint 2024. aug. 1. és 2025. márc. 28. között 21 ország adott adatokat: 13,6 millió 60 év feletti, köztük 4 millió 80 feletti kapott oltást, főként Pfizer-BioNTech Comirnaty JN.1-et. Svédország vezette az oltási arányokat, de Magyarország és Bulgária is aktív volt.

Románia inkább a drága gyógyszert választja

Oltás helyett Románia jelenleg a vakcinánál messze drágább, és hatékonyság szempontjából kérdésesebb gyógyszereket szerzi be – tudtuk meg dr. Vass Levente közegészségügyi szakembertől és parlamenti képviselőtől, aki szerint a lakosság egészsége szempontjából nem a gyógyszer a jó megoldás. Mint mondta, sem a megbetegedések, sem a poszt-Covid-hatások nem elhanyagolandók.

„Ma is vannak SARS-CoV-2-vel fertőzött súlyos betegek, vannak, akik életüket vesztik, és olyanok is, akik súlyos tüdő- vagy más szervi sérüléssel gyógyulnak” – mutatott rá a Maszol megkeresésére Vass. Kiemelte: „ennyi év után bebizonyosodott, hogy a Covid-19-fertőzés a kiserek eltömődését okozza, ami légzési elégtelenséget, látáskiesést vagy hallásproblémát, fülzúgást, egyensúlyzavart és más gondokat idézhet elő.”

Vass Levente is úgy látja, sajnálatos módon Romániában „a járvány okozta elégedetlenségek következményeként annyira megcsappant az oltások elfogadottsága, hogy nem érdemes országszinten beszerezni ezeket az oltóanyagokat”, pedig „idővel kiderül, hogy az oltás nagyon sok életet mentett meg és óvott meg a súlyos komplikációktól, hosszú távú megbetegedésektől.”

Elmondta, Covid ellen nálunk mégis a gyógyszeres kezelés elérhető, amivel szemben nincs társadalmi szinten elutasítás.  

„A legsúlyosabb esetek kezelésére – amelyek gyorsan légzéselégtelenséghez és halálhoz vezethetnek – léteznek monoklonális antitestek formájában elérhető gyógyszerek, amelyek a betegség kezdeti fázisában segítik a szervezetet a vírus elleni védekezésben. Ezen kívül rendelkezésre állnak antivirális szerek is, amelyeket az orvostársadalom jól ismer, és tudja, mikor kell azokat kórházi beutalással alkalmazni súlyos betegeknél. Így a rendszer sántán, de próbálja helyettesíteni az oltást: gyógyszeres úton, drágábban, és súlyos következmények árán” – hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette: „Míg egy oltóanyag mindössze 10–15 euróba kerül, egyetlen napi Covid-kezelés Remdesivirrel vagy monoklonális antitesekkel ennek sokszorosába kerül.”

Vass: csak oltással előzhetők meg a súlyos következmények

Úgy látja, ez a rendszer csak rövid távon működhet, hosszú távon azonban – költséghatékonysági szempontok miatt is, de még inkább – „a betegség okozta komplikációk, a krónikus és poszt-Covid betegségek számának a növekedése miatt előbb-utóbb oltóanyaggal kell védekeznünk a SARS-CoV-2 újabb variánsai ellen, ahogy ezt tesszük az influenza vírusával szemben évtizedek óta”.

A gyógyszerek nemcsak az áruk miatt, a hatékonyságuk és mellékhatások miatt is kérdésesek. „Mivel a monoklonális antitestekkel való kezelések a járvány végén kezdődtek el, így annak mellékhatásairól – ami sokkal több, mint az oltóanyagé – egyrészt kevésbé volt társadalmi vita. Másrészt kérdéses, hogy a kifejlesztett antitestek hatnak-e arra a variánsra, ami a fertőzést okozta, ugyanis elsősorban korábbi vírusvariánsokra készültek, ezért egyik szezonról a másikra kevésbé biztos a védelmük, míg az oltások céltudatosan a szezon aktuális törzseire vannak hangolva” – magyarázta el. A monoklonális antitestek drága előállítása miatt a készletek frissítése is nehézkes, tette hozzá.

Éppen ezért azt hangsúlyozza, sokkal hatékonyabb lenne oltással megelőzni a súlyos megbetegedést, különösen az idősek és a krónikus betegek esetében, családorvosi és szakorvosi ajánlások alapján, önkéntes alapon. Az oltások tárolása, szétosztása pedig, véleménye szerint „gyerekjáték” lenne az államnak, hisz a járvány alatt kiépítette erre a kapacitásait.