Romániában hivatalosan 65 ezerre tehető a Covid-19 áldozatainak a száma, azonban az úgynevezett többlethalálozásoké ennek csaknem a kétszerese. Külön érdekesség, hogy a negatív toplista élén csaknem kivétel nélkül ortodox többségű országok találhatók.

Románia az elsők között van világszerte a koronavírus-járvány okozta halálozások számát tekintve – derül ki a The Economist június elsején frissített összesítéséből. Eszerint százezer lakosra Romániában 669 többlethalálozás jut. A helyzet csak öt országban rosszabb: Bulgáriában (1031), Szerbiában (875), Oroszországban (841), Macedóniában (815) és Litvániában (725).

A bukaresti egészségügyi hatóságok által közölt hivatalos adatok szerint június elsejéig Romániában 65 685 személy halála tulajdonítható közvetlenül a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 betegségnek. A valóságban a járvány áldozatainak száma csaknem kétszer nagyobb. A The Economist becslése 128 030-ra teszi a romániai többlethalálozások számát. Ezzel Románia a 16. helyet foglalja el globális szinten, miközben a népességét tekintve mindössze a 61. a Föld országai között.

Halálozás vs. többlethalálozás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a pandémia kezdeti szakaszában, 2020 áprilisában közzétett egy útmutatót, amelyben meghatározza, hogy a halálokok közül melyeket kell a Covid-19 miatti halálozásnak kódolni. Ennek ellenére továbbra sem egységes az esetek meghatározása, ami megnehezíti az adatok helyes értelmezését, nem utolsó sorban pedig az összehasonlításokat.

A világjárvány okozta halálos áldozatok száma több okból is eltérhet a valóstól. Először is a hivatalos statisztikák sok országban nem tartalmazzák azokat az áldozatokat, akiknek nem volt pozitív koronavírus-tesztje. Ebből jelentős eltérések származhatnak, tekintve, hogy számos országban – köztük Romániában – korlátozott vagy nagyon alacsony a tesztelési kapacitás.

Másodszor előfordulhat, hogy a hatóságok csak napok, vagy akár hetek múlva dolgozzák fel a halálozásokat. Mint arra egy korábbi cikkünkben rámutattunk, idehaza a járvánnyal kapcsolatos hivatalos adatközlés késik, pontatlan és félrevezető. Sajnos a problémákat két év alatt sem sikerült teljes mértékben kiküszöbölni, még mindig előfordul, hogy több – senki sem tudja, hány – napos késéssel közölnek halálozási adatokat.

Harmadszor a világjárvány megnehezítette az egyéb betegségekben szenvedők hozzájutását az orvosi ellátáshoz, ami közvetve megnövelte a halálozásokat a más betegségekben szenvedők körében.

A különbségeket az összes halálok miatti haláleseteket magában foglaló többlethalálozás segítségével lehet kezelni. Vagyis vesszük az adott időszakban bármilyen okból elhunytak számát, és összehasonlítjuk az elmúlt évek átlagával.

A The Economist tekintélyes brit folyóirat tavaly óta folyamatosan végez ilyen összehasonlítást, nemrégiben azonban az Egészségügyi Világszervezet is közzétette saját becslését az egyes országokban bekövetkezett többlethalálozásról. Utóbbi szerint globális szinten 14,91 millió volt a többlethalálozás a 2020. január 1. és 2021. december 31. közötti 24 hónapban, ami 9,49 millióval több halálozást jelent a COVID-19-nek közvetlenül tulajdonított áldozatokhoz képest.

A The Economist elemzése aktuálisabb: június elsején frissült utoljára, Románia esetében a március 27-ei állapotokat mutatja. Eszerint a legnagyobb különbség a regisztrált és a tényleges halálozások között Oroszországban mutatható ki, ahol 2020 áprilisa és 2022 júniusa között több mint 1,2 millióval többen hunytak el, mint a korábbi öt év adatai alapján az várható lett volna, miközben a moszkvai hatóságok mindössze 361 ezerre teszik a Covid-19 áldozatainak a számát.

Nyugat-Európa legtöbb állama esetében kisebb a többlethalálozás, ami egyrészt a pontosabb adatrögzítésnek, részben a kisebb halálozási rátának tudható be. A legrosszabbul e téren Olaszország teljesít, ahol a százezer lakosra vetített többlethalálozás 339. Ez is csaknem kétszer kisebb Romániával, és több mint háromszor a listavezető Bulgáriával összehasonlítva.

A WHO elemzése szerint a többlethalálozási ráta – ahogy a Covid-járvány kezelése is – összefügg az egyes országok jövedelmi szintjével. Egy román elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a hivatalos halálozási adatok pontossága egyenesen arányos az érintett állam általános átláthatóságával, a tényleges halálozások száma pedig a korrupció szintjével. Összefüggés mutatható ki továbbá a tényleges halálozások száma és a többségi vallás között.

A friss többlethalálozási statisztikában az első tíz helyből hetet, az első ötből négyet ortodox többségű országok foglalnak el. Ennél is sokatmondóbb Alina Mungiu-Pippidi szerint, hogy a húszas „toplista” magába foglalja – Görögországot és Etiópiát leszámítva – a világ csaknem összes ortodox többségű államát.