banner_JDQaHo29_MASZOL2.jpg
banner_MAAswJYr_MASZOL1.jpg

Új területet hódítottak maguknak a királypingvinek: senki sem tudja, hogy kerültek a szigetre

Senki sem tudja, hogyan kerültek a királypingvinek az Argentína legdélebbi városától, Ushuaiától mintegy 50 kilométerre keletre található Martillo-szigetre. A Beagle-csatornában fekvő szigetet egyébként a hetvenes évek óta Magellán-pingvinek és a kilencvenes évek óta szamárpingvinek is lakják, a magellánokhoz képest másfélszer nagyobb királypingvinek viszont meglepetésszerűen bukkantak fel a szigeten, írja a Qubit portál.

A királypingvineket először kameracsapdák örökítették meg, amint a szamárpingvintelepek közelében kószáltak. Az argentin CADIC tudományos intézet kutatója, Andrea Raya Rey szerint feltehető, hogy a királypingvinek puszta véletlenségből vetődtek partra éppen ezen a szigeten. Táplálékot kereshettek a tengerben, és amikor eljött a vedlés ideje, mint általában, a part felé vették az irányt.

A biológus szerint felkelthette a királypingvinek érdeklődését a Martillo-sziget, mert ott más pingvinfajok is vígan élnek: képesek nagy távolságok beúszására, ha táplálékszerzés a céljuk, ezért egészen egyszerűen meghódították új területüket. Meglehet, a néhány száz kilométerre északra, Chilében található Inútil-öböl vidékéről érkeztek, vagy kelet felől, a Staten Islandről, esetleg egészen messziről, az Atlanti-óceán déli vizein fekvő Dél-Georgia szigetéről, ahol méretes királypingvin-kolónia él.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A kutatók kezdetben azt hitték, a Martillo-szigetre tévedt királypingvinek serdületlen fiatal állatok, mert nem mutattak szaporodási hajlandóságot, tavaly azonban egy királypingvin pár sikeresen kiköltött egy tojást. A fióka néhány héten belül elpusztult, amit a kutatók a szokatlanul meleg nyárral magyaráztak: szerintük az utód a tél beálltával mindenképp elpusztult volna, mivel szülei tapasztalatlanok voltak, és az is hátrányt jelent a királypingvin-kolónia számára, hogy túlságosan apró közösségben élnek a szigeten. A királypingvin-fiókák, mivel borzasok, rendszerint összebújnak a nagy hidegben, amíg szüleik táplálékért mennek, egyetlen pingvinfióka azonban nem tud kivel összebújni. Raya Rey úgy véli, nagy nehézséget jelent számukra az új kolónia megalapítása, hiszen néhány egyed ezt roppant nehezen tudja megvalósítani.

Fotó: pexels.com

A populációk vizsgálatából kiderült, hogy míg a szamárpingvinek a nyílt vizek halaira specializálódtak, addig a Magellán-pingvinek a rákokat, a krilleket és az apróhalakat is kedvelik, amiket a tengerfenék közelében ejtenek el. Raya Rey szerint ez arra utal, hogy a rendkívüli alkalmazkodókészséget mutató pingvinfajok mintegy leosztották egymás között az élőhelyet.

A pingvinek tanulmányozása, bárhol is történik, sokat elárul az adott tengeri élőhely állapotáról. Ahogy a pingvinek a változó környezethez igazítják viselkedésüket, abból a klímaváltozás és egyéb környezeti változások hatásaira is lehet következtetni – tette hozzá a kutató.

Kapcsolódók

Kimaradt?