Romániában a gyermekek 29%-a még 2019-2021-ben is relatív szegénységben élt, ami a legmagasabb arány az uniós tagállamok között az UNICEF jelentése szerint. Romániában a legmagasabb a tartós gyerekszegénység előfordulása.  „Az általános jólét idején a világ leggazdagabb országaiban több mint 69 millió gyermek él szegénységben” – állapítják meg a Report Card 18: Child Poverty in the Midst of Wealth (18. jelentés: Gyermekszegénység a gazdagság közepette), a gyermekek jólétét az OECD és az EU országaiban vizsgáló sorozat legújabb jelentésének szerzői.

A világ néhány leggazdagabb országában – Franciaországban, Izlandon, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban – jelentősen nőtt a gyermekszegénység 2014-2021 között – derül ki az UNICEF Innocenti - Globális Kutatási és Előrejelzési Iroda által közzétett adatokból. Romániában a gyermekek 29%-a még 2019-2021-ben is relatív szegénységben élt, ami a legmagasabb arány az uniós tagállamok között, írja a news.ro.

A 18. jelentés: Gyermekszegénység a gazdagság közepette a gyermekek jólétét az OECD és az EU országaiban vizsgáló sorozat legújabb jelentése megállapítja, hogy Lengyelország és Szlovénia áll a legjobban a gyermekszegénység elleni küzdelem terén, majd Lettország és a Koreai Köztársaság következik. Ezzel szemben a jelentésben szereplő leggazdagabb országok némelyike elmarad, és az országok rangsorának végén található, áll az UNICEF szerdai sajtóközleményében.

Valószínűleg nyolc-kilenc évvel kevesebbet is élnek

A jelentés a legfrissebb összehasonlítható képet mutatja be a gyermekszegénységről az OECD- és az EU-országokban, és elemzi a gyermekes családok számára nyújtott kormányzati jövedelemtámogatási politikákat. A jelentés megállapítja, hogy annak ellenére, hogy 2014 és 2021 között 40 országban összességében közel 8%-kal csökken a szegénység, 2021 végén még mindig több mint 69 millió gyermek él olyan háztartásban, ahol a jövedelem az országos átlagjövedelem 60%-a alatt van.

„A szegénységnek a gyermekekre gyakorolt hatása tartós és káros. A legtöbb gyermek számára azt jelenti, hogy elegendő tápláló étel, ruházat, iskolai felszerelés vagy meleg otthon nélkül nő fel. Ez akadályozza a jogok tiszteletben tartását, és a fizikai és mentális egészség romlásához vezethet” – mondta Bo Viktor Nylund, az UNICEF Innocenti globális kutatási és előrejelzési irodájának igazgatója.

A szervezet szerint a szegénység következményei egy életen át tarthatnak. „A szegénységben élő gyermekek kisebb valószínűséggel fejezik be az iskolát, és felnőttként alacsonyabb béreket kapnak. A jelentés szerint egyes országokban egy hátrányos helyzetű területen született személy valószínűleg nyolc-kilenc évvel kevesebbet él, mint egy gazdag területen született személy” – tette hozzá a szervezet.

A jelentés rávilágít a szegénységi kockázatokban mutatkozó hatalmas egyenlőtlenségekre is. Abban a 38 országban, ahol rendelkezésre állnak adatok, az egyszülős családban élő gyermekek több mint háromszor nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben, mint más gyermekek. A fogyatékkal élő és az etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek szintén az átlagosnál nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Még a bolgároknál is sokkal jobb

„Romániában 2012-2014 és 2019-2021 között pozitív fejleményt tapasztaltunk a gyermekjövedelmi szegénység arányának csökkentése terén (-22,5%). 2019-2021-ben azonban a gyermekek 29%-a még mindig relatív szegénységben él, ami a legmagasabb arány az uniós tagállamok között” – tette hozzá a szervezet.

Eszerint 2022-ben a súlyos anyagi és szociális nélkülözés aránya a gyermekek körében több mint 30% volt Romániában. Ez csaknem 12 százalékponttal magasabb, mint Bulgáriában, amely abban az évben a második helyen állt az EU-ban.

Romániában a legmagasabb a tartós gyermekszegénység előfordulása

„Ezen túlmenően a tanulmányban szereplő országok közül Romániában a legmagasabb a tartós gyermekszegénység (tartósan vagy ismételten szegénységben élő gyermekek) előfordulása: 25%” – írja a közleményben, hozzátéve, hogy ennek az egyik fő oka az lehet, hogy a szociális védelmi juttatások hatása korlátozott a gyermekszegénység csökkentésében.

Mint írják, 2021-ben a jövedelemtranszfer-rendszer átlagosan 42,4%-kal csökkentette a gyermekszegénységet az elemzett országokban, míg Romániában a szociális védelem hatása marginális maradt, és kevesebb mint negyedével csökkentette a gyermekszegénységet.

„A pénzbeli ellátások azonnali hatást gyakorolnak”

A gyermekszegénység felszámolása érdekében a jelentés felszólítja a kormányokat és az érdekelt feleket, hogy sürgősen terjesszék ki a gyermekek szociális védelmét, beleértve a gyermek- és családi pótlékokat, a családi jövedelmek kiegészítése érdekében. Biztosítsák minden gyermek számára a minőségi alapszolgáltatásokhoz, például az ingyenes gondozáshoz és oktatáshoz való hozzáférést, amelyek alapvető fontosságúak a jólétükhöz. Jól fizetett foglalkoztatási lehetőségeket és családbarát politikákat kérnek: például fizetett szülői szabadság megteremtése a szülők és gondozók támogatása érdekében, hogy a szülők és a gondozók össze tudják egyeztetni a munka és a gondozási kötelezettségeket.

Ugyanakkor javasolják a kisebbségi csoportok és az egyszülős háztartások sajátos szükségleteire szabott intézkedések biztosítását a szociális védelemhez, az alapvető szolgáltatásokhoz és a tisztességes munkához való hozzáférés megkönnyítése, valamint az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

„A pénzbeli ellátások azonnali hatást gyakorolnak a szegénység csökkentésére. A politikai döntéshozók támogathatják a háztartásokat azáltal, hogy prioritásként kezelik és növelik a gyermekeknek és családoknak nyújtott juttatásokra fordított kiadásokat. A különböző országok sikereiből sokat lehet tanulni. Az, hogy miként használjuk fel ezeket a tanulságokat, meghatározza, mennyire hatékonyan tudjuk biztosítani a gyermekek jólétét ma és a jövőben” – tette hozzá Nylund.

A Gyermekszegénység a gazdagság közepette című jelentés a Report Card 12 2014-ben közzétett, a 2008-2010-es recessziónak a gyermekszegénységre gyakorolt hatásáról szóló elemzését vizsgálja meg, és áttekinti az elmúlt évtizedben elért eredményeket, valamint azt, hogy mit kell még tenni annak érdekében, hogy a gyermekek számára eredményeket érjünk el.

A 18. jelentés elemzésében monetáris és nem monetáris (anyagi nélkülözés) mértékegységeket vesz figyelembe. A jelentés fő mértékegysége a relatív jövedelmi szegénység, azaz az átlagjövedelem 60%-ánál kevesebbet keresők aránya. A nem pénzbeli szegénység az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést méri.