Április 25-éig várják a szavazatokat a Destinația Anului (Az év úticélja) turisztikai verseny döntőseire. A Románia legkülönlegesebb idegenforgalmi desztinációit felsorakoztató vetélkedőben számos erdélyi helyszínt találunk a történelmi városoktól a mesebeli falvakig a legváltozatosabb kategóriákban. Ismerd meg az erdélyi döntősöket, és segíts szavazatoddal, hogy ország-világ megismerje ezeket a csodálatos helyszíneket! Háromrészes sorozatunk második fejezetében a Történelem szentélyei, az Ikonikus helyek és a Mesés falvak kategória erdélyi döntőseit mutatjuk be.

Kapcsolódó

Ahol gyógyul a test és megpihen a lélek – Erdélyi helyszínek várják a szavazatod Az év úticélja versenyen

Háromrészes sorozatunk első fejezetében a Fürdők, gyógyfürdők, üdülők kategória erdélyi döntőseit mutatjuk be.

Erdély turizmus idegenforgalom turisztikai látványosság

Gyulafehérvári vár

Erdély egyik legimpozánsabb történelmi helyszíne, ahol két évezrednyi civilizáció elevenedik meg a látogató előtt. A gyulafehérvári vár a régi római castrum, Apulum város alapjára épült, a Gyula által épített „Fehérvár” építésénél a castrum alapjait és köveit használták fel, a középkor folyamán átalakították. A nagyobb átalakítása Bethlen Gábor nevéhez köthető, aki 1615 és 1627 között a délkeleti és délnyugati bástyát építtette meg. 

A védelmi rendszer azonban már az 1658–1661. évi tatár betöréseket nem tudta kivédeni, és a vár romlásnak indul. A pusztulásnak indult várat majd a 18. század elején kezdik el újjáépíteni egy korszerűbb és erősebb védelmi rendszer formájában. Az alapkövet 1715. november 4-én rakták le. A vár megőrizte a belső négyzet alaprajzot, és ezt hétszög formában hét bástyával és árokrendszerrel vették körbe.

Szavazz a gyulafehérvári várra itt!

Nagyváradi vár

Több mint 900 éves múltra tekint vissza a nagyváradi vár, ami állt magyar, oszmán, Habsburg-uralom alatt is a történelem során, többször átépítették, újjáépítették és funkciója is sokat változott az évszázadok alatt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vár a teljes helyőrséggel és a vezetéssel együtt a forradalom oldalára állt, és nagyon fontos háttérbázisa lett annak. A 19. század második felében, amikor Nagyvárad rohamos fejlődésnek indult, és új területekre volt szükség, felvetődött, hogy lebontanák a várat, és helyébe újabb ingatlanokat, negyedeket építenének, ám ez szerencsére nem történt meg.

Szavazz a nagyváradi várra itt!

Bonchidai Bánffy-kastély

Az erdélyi Versailles-ként emlegetett kastély különleges hangulatával és folyamatos megújulásával várja a látogatókat. Bonchidán az épített örökség és a modern szemlélet harmonikusan fonódik össze. A kastély Erdély legnagyobb ilyen jellegű építészeti együttese. Tágas tereivel és kulturális programjaival ideális helyszínt kínál a kikapcsolódásra és feltöltődésre. 

A kastély a 16. századtól fokozatosan épült és a 19. század közepén nyerte el végleges formáját. A Bánffy család a 14. században királyi adományként kapta a bonchidai birtokot. Építéstörténetének legjelentősebb korszakai a reneszánsz és a barokk kor, de a kastélyegyüttessé bővült főúri rezidencia a rokokó, klasszicista és neogótikus stílus emlékeit is őrzi. 

Az épületegyüttes utolsó lakója gróf Bánffy Miklós, az avantgárd értelmiségi, aki egy személyben politikus, író, grafikus és operaigazgató volt. 1944 októberében a német megszállás elől menekülve hagyta el a kastélyt. A visszavonuló német csapatok kifosztották és felgyújtották azt, berendezése, könyvtára, valamint híres portrégalériája elpusztult. Belső tereinek gazdagságáról már csak a korabeli fényképek tanúskodnak. Az 1948-as államosítás, a nem megfelelő hasznosítás, az állagmegóvás hiánya az épületek állapotának gyors leromlásához vezetett. A helyreállítási munkálatok megkezdését a bukaresti Művelődésügyi Minisztérium és a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közötti, 1999-ben aláírt egyezmény tette lehetővé. A bukaresti Művelődésügyi Minisztérium támogatta a főépület tetőszerkezetének részleges felújítását is. 2001 óta a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány gondozza a kastélyt, amely 2008-tól ismét a Bánffy család tulajdona. Az Alapítvány átfogó helyreállítási munkálatokba kezdett, amelyek főként az Építettörökség helyreállító szakképző program keretén belül zajlanak.

Szavazz a bonchidai Bánffy-kastélyra itt!

Segesvári vár

Szeben és Brassó után Erdély egyik legfontosabb városa volt Segesvár a középkorban. A 15. században kapott városi rangot, amely után rohamosan fejlődni kezdett: országgyűlések helyszínévé vált, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye is volt. középkori Segesvár teljesen más szerepet töltött be Erdélyben, mint a modernkori, amely most már leginkább történelmi szempontból fontos.

A megszakítás nélkül lakott középkori vár – amely immár több mint 27 éve a UNESCO Világörökség része – hitelességével, kivételesen megőrzött építészetével és erőteljes kulturális identitásával tűnik ki.

Szavazz a segesvári várra itt!

Fekete Sas palota, Nagyvárad

A nagyváradi Fekete Sas palota a partiumi város legreprezentatívabb szecessziós épülete, amely akár egy mai bevásárlóközpontnak is megfelelhetne. Több mint egy évszázados múltja során mindig az volt a fő célja, hogy a nagyváradi polgárok jól érezzék magukat benne, akár szórakozásról, akár kultúráról volt is szó.

Szavazz a nagyváradi Fekete Sas palotára itt!

Gyimesfelsőlok, Hargita megye

Kelet-Erdély egyik kiemelkedő természetközeli úti célja, a Csíki-medence térségében, a Csíki-hegység és a Nagyhagymás-hegység lábánál helyezkedik el. A település jól megőrzött természeti környezetével és élő hagyományaival tűnik ki, nyugodt, lassabb ritmusú kikapcsolódást kínálva.

A térség ideális választás a természetjárás, a kerékpározás és a helyi kultúra felfedezése iránt érdeklődők számára. A tiszta levegő, a jellegzetes gasztronómia és a tágas, érintetlen táj együttese különösen alkalmassá teszi a „slow turizmusra”, valamint a természettel való újbóli kapcsolódásra.

Szavazz Gyimesközéplokra itt!

(Borítókép: Segesvár/brate.com - képernyőmentés)