Meleg nyári napra forró témával készültek a Mentés másként pedagógia szervezői, akik Keresztény szemlélet, szex és pedagógia címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak szerdán, a 13. Kolozsvári Magyar Napokon. Hogy mennyire szükséges a szexualitásról hitelesen beszélni, illetve milyen fontos a szexuális nevelésről értekezni, azt jól bizonyította a Bocskai-ház szülőkkel, szakértőkkel és fiatalokkal teli terme.

Jakab Villő Hanga elmondta, a Mentés másként pedagógia rendezvényein igyekeznek „periféria-témákról” beszélni, ezzel segítve a nyílt kommunikációt, a megoldáskeresést. A moderátor a rendezvény plakátjából kiindulva faggatta a meghívott szakértőket, Gegő Virágot (szociális munkás, Mentés másként pedagógia); László Évát (egyetemi adjunktus, BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet); Illyés Magdát (egyetemi adjunktus, BBTE Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet) és Solymosi Zsoltot (lelkész-vallástanár, János Zsigmond Unitárius Kollégium).

Az alábbi illusztráció kapcsán Solymosi Zsolt megjegyezte, Romániában valójában szexuális neveletlenségről kell beszélni, a helyzet pedig egyre rosszabb. „Tartok tőle, hogy haladunk a sötét középkor felé. A gyerekeket a digitális világban túl sok információ éri, de hiányzik a kritikus gondolkodás, miközben szükség lenne a beszélgetésre, nevelésre. Az egyház sem segít azzal, hogy tabusítja” – mondta a lelkész-vallástanár.  

A meghívott szakértők kifejtették, hogy a szexuális nevelés valójában sokkal több, mint a nemi betegségek és a nemkívánt terhesség megelőzésére irányuló információátadás. Valójában szexuális nevelés alatt lehet beszélni átfogóan a testi-lelki kapcsolatokról, arról, mit szabad és nem szabad, az intimitásról, intimszféráról, egy kapcsolat fejlődéséről, személyiségfejlődésről, a szexualitás kulturális és történelmi aspektusairól, a szexuális visszaélésekről és azok jogi következményeiről. „Fontos, hogy a szexuális nevelés tényleg nevelés legyen, hiteles információkkal járuljunk hozzá, hogy a fiatalok világosabban lássák a témát” – jegyezte meg Solymosi Zsolt.

A kérdésfelvetésre, miszerint kinek (szülőnek, iskolának, egyháznak) lenne a felelőssége a szexualitásról beszélni, Ilyés Magda elmondta, „a szülők sokszor azt gondolják, ők ismerik legjobban a gyereküket, ezért ők kell velük erről beszéljenek. Valójában azonban sokan nem ismerik a gyereküket és nem tudják, mi történik a hátuk mögött. A gyerekek megérzik, ha a szexualitás tabu és ők is tabuként kezelik”.

Gegő Virág elmondta, kutatásaiból és megfigyeléseiből kitűnik, hogy sokkal hatékonyabb a szexuális nevelés, ha abba a szülőket is bevonják. „Fontos lenne, hogy a szülők ne csak engedélyt adjanak a témáról beszélni, hanem ők is legyenek partnerek ebben. Valljuk be, sokszor a szülők is bajban vannak, gátlásosak, ha a szexualitásról kell beszélni. Ezeket a problémákat kellene áthidalni. Ugyanakkor azt is látom, hogy a tanárok képzésére is hangsúlyt kell fektetni” – tette hozzá.

László Éva is elmondta: „a szülőkkel és a gyerekekkel egy közös nyelvet kell kialakítani”. Ugyanakkor megjegyezte, milyen érdekes, hogy arról vitatkozunk, hogy a szülőnek joga van a saját gyerekével a szexualitásról beszélni, de a gyerek hiteles információhoz való joga ilyenkor háttérbe szorul.

Hogyan fér bele a 21. századi keresztény szemléletbe a szexuális nevelés?

„Személyes véleményem szerint az egyházak ott szúrják el, hogy a szexualitást a bűnnel, a szégyenérzettel azonosítják. Tapasztalataim alapján, ha lekerülnek ezek a tabuk és stigmák, lehet a fiatalokkal erről jól és őszintén beszélni, és ez nem jelenti azt, hogy gátlástalanul” – magyarázta Solymosi Zsolt.

László Éva szerint sokat elárul az is, hogy sok helyen még mindig „csúnyának” nevezik a nők nemi szervét, már a szóhasználattal is tabusítják. „Kicsit viccesen hangzik, de bűn a bűnhöz kötni a szexualitást”. Ilyés Magda ugyanakkor megjegyezte, hogy a hitoktatás és a szexuális nevelés nem zárja ki egymást. „A legtöbb vallás a szeretetet, a kapcsolatok értékét hirdeti; egy szexuális kapcsolat is lehet érték, ahogyan az absztinencia is (a szexuális élettől való tartózkodás házasság előtt), ha az az egyén szabad döntéséből születik”.

A kerekasztal-beszélgetés végén a hallgatóság soraiból is többen hozzáfűzték gondolataikat a témához. Egyik kérdésre Ilyés Magda elmondta, vannak jó példák a szexuális nevelésre, magyar nyelvterületen elérhetők szexuálpedagógiai képzések, amelyeket sokan elvégeznek. Az már egy másik kérdés, hogy az iskolában van-e igény ilyen jellegű oktatásra – jegyezte meg a meghívott szakértő. 

László Éva felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy gyereknek nem magyarázunk el valamit, nem mondjuk el, mi-mit jelent, akkor ő a hiányosságokat a rendelkezésére álló információkból kitölti. Solymosi Zsolt szerint a gyerekek sokkal több mindennek vannak kitéve, mint azt felnőttként gondoljuk. „És az a szomorú, hogy sajnos egyik vallás sem egy burok, nem védi meg a fiatalokat az abúzustól” – jegyezte meg.