Egy több mint 340 ezer ember bevonásával végzett új kutatás szerint az elfogyasztott alkohol típusa közvetlenül befolyásolhatja a korai elhalálozás kockázatát.

A szakemberek jelentős eltéréseket fedeztek fel a sör-, a bor- és a töményital-fogyasztás hatásai között, különösen a rákos megbetegedések és a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás tekintetében.

Az eredmények arra utalnak, hogy még a mértékletes alkoholfogyasztás is összefüggésbe hozható a daganatos betegségek miatti halálozás megnövekedett kockázatával – idézi a tanulmányt a Digi24 hírportál.

A tudományos Nutrition Journal című folyóiratban megjelent tanulmány a fogyasztott alkohol mennyisége, típusa és a hosszú távú halálozási kockázat közötti kapcsolatot vizsgálta. A kutatók a brit UK Biobank nevű, kiterjedt biomedikai adatbázis 340 924 résztvevőjének adatait elemezték. A vizsgálatban szereplők átlagéletkora körülbelül 56 év volt, a nyomon követési időszak pedig átlagosan 13,4 évig tartott, amely során 22 381 elhalálozást regisztráltak.

A tudósok mind az általános halálozást, mind a daganatos, a szív- és érrendszeri, illetve egyéb betegségek okozta elhalálozásokat nyomon követték.

A mennyiség számít elsősorban

Az eredmények azt mutatták, hogy a nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó személyeknél lényegesen magasabb volt az bármely okból bekövetkező halálozás kockázata az alkoholt egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán fogyasztókhoz képest. A kutatók ugyanakkor egyértelmű különbségeket figyeltek meg az italok fajtája alapján.

A nagymértékű sör- és almaborfogyasztást magasabb általános, valamint specifikus – köztük daganatos és szív- és érrendszeri – halálozással hozták összefüggésbe. Különösen fontos megállapítás, hogy még az alacsony szintű sör- vagy ciderfogyasztás is növelte a rákos halálozás kockázatát.

A tömény szeszes italok esetében a kutatók szintén összefüggést mutattak ki a fogyasztás és a halálozási kockázat növekedése között, még alacsony fogyasztási szintek mellett is. Az elemzés rávilágított, hogy a bevitt alkoholmennyiség növekedése és az általános, a kardiovaszkuláris, valamint a daganatos halálozás közötti kapcsolatot elsősorban a sör, a cider és a tömény italok fogyasztása befolyásolta.

Vörösbor mértékletesen?

A bor esetében a tapasztalt eredmények eltérő mintázatot mutattak. Azok a személyek, akik kis mennyiségben fogyasztottak bort, bizonyos elemzések szerint alacsonyabb halálozási arányt mutattak, mint azok, akik nagyon keveset vagy egyáltalán nem ittak ebből az italból. Különösen a vörösbor kis vagy mértékletes fogyasztása kapcsolódott az alacsonyabb általános halálozási kockázathoz. Ez az összefüggés azonban a nagy mennyiségű fogyasztás esetén már nem állt fenn: a vörösbort nagy mennyiségben fogyasztók körében magasabb volt az általános és a rákos halálozási kockázat.

A fehérbor esetében a nagymértékű fogyasztás magasabb általános és daganatos halálozással járt együtt.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények nem bizonyítják azt, hogy a vörösbor közvetlenül védené a szervezetet. A megfigyelt különbségek hátterében egyéb tényezők is állhatnak, mint például az étrend, a fizikai aktivitás szintje vagy a vizsgált személyek egyéb egyéni jellemzői.

Kevés alkohol is növeli a rák kockázatát

A kutatás egyik leglényegesebb megállapítása az alkohol és a rákos megbetegedések közötti kapcsolatra vonatkozik. Az elemzés rámutatott, hogy a mértékletes alkoholfogyasztók esetében is magasabb volt a daganatos betegségek miatti halálozás kockázata, még akkor is, ha ebben a kategóriában az általános halálozási kockázat jelentős növekedését nem mutatták ki.

A tanulmány szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy az eredmények alapján nem lehet kijelenteni, hogy a bor egészségesebb lenne, és több korlátozó tényezőt is megneveztek. Elsősorban azt, hogy a kutatás megfigyeléses jellegű volt, ami azt jelenti, hogy képes kimutatni az alkoholfogyasztás és a halálozás közötti összefüggéseket, de nem tud közvetlen ok-okozati kapcsolatot igazolni. Ezenkívül az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatokat maguk a résztvevők vallották be, és azokat főként a megfigyelési időszak elején gyűjtötték össze.

Bár a kutatók igyekeztek figyelembe venni olyan tényezőket, mint az életkor, a nem, a dohányzás, a fizikai aktivitás, a táplálkozás, a testtömegindex és az orvosi kórtörténet, a nem mért vagy nem teljesen kontrollált tényezők hatása nem zárható ki.