Rózsaszín október: életeket menthet a mellrák korai felismerése
Világszerte mintegy 2,4 millió nőnél diagnosztizáltak mellrákot 2024-ben, és 694 ezren haltak meg a betegségben. Romániában a nők körében ez a leggyakoribb daganatos megbetegedés. Ennek ellenére az országban kevés a mammográf készülék, és nagyon kevesen mennek el szűrési vizsgálatokra. Október a mellrák elleni küzdelem hónapja: ilyenkor világszerte arra hívják fel a figyelmet, hogy a korai felismerés és az időben megkezdett kezelés életeket menthet. Egy Romániában elindult országos program keretében idén 119 ezer nő számára biztosítanának ingyenes mammográfiás szűrést.
A rózsaszín október mára világszerte a mellrák elleni küzdelem jelképévé vált. 1985-ben az American Cancer Society és egy gyógyszeripari vállalat együttműködésével létrejött az Egyesült Államokban a mellrákkal kapcsolatos tudatosság hónapja. A rózsaszín szalag később, az 1990-es évek elején vált a mellrák elleni küzdelem jelképévé.
A kampány jóval többről szól, mint a rózsaszín szalagról és az októberi figyelemfelkeltő rendezvényekről. A cél elsősorban az, hogy minél többen ismerjék a betegség figyelmeztető jeleit, tudják, mikor kell orvoshoz fordulni, és a megfelelő korosztályba tartozó nők részt vegyenek a szűrővizsgálatokon.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2024-ben világszerte mintegy 2,4 millió nőnél diagnosztizáltak mellrákot, és 694 ezren haltak meg a betegség következtében. A mellrák a világ minden országában előfordul, a pubertás után bármely életkorban kialakulhat, gyakorisága azonban az életkor előrehaladtával növekszik.
Romániában is ez a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében
Romániában a GLOBOCAN 2024-es becslései szerint 12 308 új mellrákos esetet diagnosztizáltak, és 3599 halálesetet jegyeztek. A mellrák a nőknél diagnosztizált daganatos betegségek 27 százalékát teszi ki.
A korai felismerésnek azért van kiemelt jelentősége, mert a mellrák kezelésének eredményessége nagymértékben függ attól, milyen stádiumban fedezik fel a betegséget. A WHO szerint a halálozás csökkenthető, ha a daganatot időben felismerik és kezelik.
Kapcsolódó
Ennek egyik eszköze a mammográfiás szűrés. A WHO és az Európai Unió az 50–69 év közötti nők számára kétévente javasolja a szervezett mammográfiás szűrést. A szűrővizsgálat a tünetmentes nőket célozza, hogy még azelőtt felismerjék az elváltozásokat, mielőtt azok észrevehető panaszokat okoznának.
Romániában kevés a mammográfiához szükséges készülék
Románia az Európai Unió legrosszabbul ellátott országai közé tartozik a mammográfok lakosságarányos számát tekintve. Az Eurostat 2024-es adatai szerint százezer lakosra mindössze 1,1 mamográf jutott. Hasonló volt a helyzet Lengyelországban, Csehországban és Svédországban. A skála másik végén Görögország állt 7,6, Ciprus pedig 6,9 készülékkel százezer lakosra vetítve.
Kapcsolódó
A szűréseken való részvétel terén sem kedvező a helyzet. Az Eurostat Románia esetében nem rendelkezik adattal arról, hogy a nők mekkora hányada vett részt szervezett mammográfiás vizsgálaton. A European Cancer Screening Policy Index 2026 felméréseken alapuló adatai 9 százalékos részvételt jeleznek a mellrákszűrés esetében.
Marosvásárhelyen létrehoznak egy regionális központot
A szűréshez való hozzáférést javítaná a DARIA – Depistare Activă, Responsabilitatea, Informație și Acces elnevezésű projekt. Ez az egyik legnagyobb országos kezdeményezés, amelynek célja egy integrált mellrákszűrési program kialakítása és működtetése. A projektet a kolozsvári Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézet koordinálja, egészségügyi és felsőoktatási intézményekkel, hatóságokkal és egészségügyi szervezetekkel együttműködve.
A Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház a DARIA partnereként a Központi Fejlesztési Régióban koordinálja és valósítja meg a program tevékenységeit. Ez Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Fehér és Szeben megyét jelenti.
A program elsősorban a sérülékeny és szociálisan hátrányos helyzetű nők számára szeretné könnyebben elérhetővé tenni a megelőzést, a szűrést és a korai diagnózist. Öt regionális prevenciós központot alakítanak ki, ezek egyike a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban működik majd. Mobil egységeket működtetnek, tájékoztató és egészségnevelési kampányokat szerveznek az ország több térségében, köztük a Központi Fejlesztési Régióban. A projekt része az egészségügyi személyzet képzése és egy, a szűrőprogramot kiszolgáló elektronikus nyilvántartás összeállítása is.
A tervek szerint 149 342 embert tájékoztatnak és mozgósítanak, 119 ezer nő pedig mammográfiás szűrésben részesülhet. A cél az, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű vagy marginalizált közösségekben élő nők számára szervezettebb legyen az út a tájékoztatástól a vizsgálatokon át egészen a diagnózisig és – amennyiben szükséges – a további egészségügyi ellátásig.
Ha nem fáj, még nem jelenti azt, hogy nincs baj
Fontos különbséget tenni a szűrés és a már észlelt elváltozások kivizsgálása között. A mammográfiás szűrés tünetmentes nőknek szól. Ha valaki változást észlel a mellén, életkortól függetlenül orvoshoz kell fordulnia, nem érdemes megvárni a következő szűrés időpontját.
Figyelmeztető jel lehet a mellben vagy a hónaljban megjelenő csomó vagy megvastagodás, a mell méretének, alakjának vagy küllemének megváltozása, a bőr behúzódása, gödröcskéssé válása vagy kipirosodása, a mellbimbó elváltozása, illetve a szokatlan vagy véres váladékozás.
A csomó legtöbbször nem fáj. A WHO ezért arra figyelmeztet, hogy egy rendellenes csomóval akkor is orvoshoz kell fordulni, ha nem okoz fájdalmat. A legtöbb mellben észlelt csomó nem rosszindulatú, a daganatos elváltozások azonban nagyobb eséllyel kezelhetők eredményesen, amikor még kicsik, és nem terjedtek át a környező nyirokcsomókra.
Nem csak az érintett, akinek a családjában már előfordult hasonló betegség
A mellrák kockázata az életkor előrehaladtával növekszik. A kockázati tényezők között szerepel az elhízás, a káros mértékű alkoholfogyasztás, a dohányzás, a családi előzmény, a korábbi sugárterhelés, egyes reproduktív és hormonális tényezők, valamint bizonyos öröklött génmutációk, köztük a BRCA1, a BRCA2 és a PALB2 mutációja.
A családi előzmény hiánya nem jelenti azt, hogy valaki nincs veszélyben. A WHO adatai szerint a mellrák mintegy 80 százaléka olyan nőknél alakul ki, akiknél a női nemen és a 40 év feletti életkoron kívül nincs más módosítható kockázati tényező.
Bár lényegesen ritkábban, de a mellrák férfiaknál is kialakulhat: az esetek mintegy 0,5–1 százalékát náluk diagnosztizálják.
A korai felismerés életeket menthet
A mellrák kezelése a daganat típusától és attól függ, mennyire terjedt el. A kezelés része lehet a műtét, a sugárterápia, a kemoterápia, a hormonterápia és a célzott biológiai kezelés. A WHO szerint ezek a kezelések eredményesebbek és jobban tolerálhatók, ha időben elkezdik és teljes egészében végigviszik őket.
A korai felismerés és a megfelelő kezelés eredményeit jól mutatja, hogy a jobb anyagi körülményekkel rendelkező országokban 1980 és 2020 között hozzávetőleg 40 százalékkal csökkent az életkor szerint standardizált mellrák miatti elhalálozás.
A WHO az idei mellrák elleni hónapnak a „Minden történet egyedi, minden út számít” jelmondatot adta. Ezzel arra is felhívják a figyelmet, hogy minden diagnózis mögött egy ember és egy család áll, az érintettek pedig a diagnózistól és a kezeléstől kezdve a támogató környezeten át az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésig különböző nehézségekkel szembesülhetnek.
A rózsaszín október üzenete ezért nem merül ki a rózsaszín szalag viselésében. A figyelemfelhívás legfontosabb célja, hogy a tudatosságból cselekvés legyen: az elváltozásokat ki kell vizsgáltatni, a szűrést nem érdemes halogatni.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)