A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt sok fiatal elbizonytalanodott az informatikai pályaválasztásban. A romániai munkaerőpiaci adatok és a sepsiszentgyörgyi Hamor Soft szoftverfejlesztő cég tapasztalatai azonban azt mutatják: nem kevesebb, hanem más típusú tudással rendelkező szakemberekre van szükség. A Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara és a vállalat együttműködése éppen erre az új helyzetre készíti fel a hallgatókat.

A mesterséges intelligencia alapjaiban formálja át az informatikai munkaerőpiacot, ami sok egyetemválasztás előtt álló fiatalt elbizonytalanít: attól tartanak, a diploma megszerzése után nehezebben találnak majd munkát.

A romániai számok ugyanakkor árnyalják a képet. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint az országban száz foglalkoztatottra mindössze 2,7 informatikai szakember jut, szemben az uniós 5 fős átlaggal. Eközben a 16 és 74 év közötti lakosságnak csupán 32 százaléka rendelkezik alapvető digitális készségekkel – ezzel Románia az utolsó helyen áll az Európai Unióban.

A digitalizációs lemaradás ledolgozásához tehát égető szükség van a szakemberekre, ám az elvárások megváltoztak. Erre reagálva a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara és a sepsiszentgyörgyi Hamor Soft szoftverfejlesztő cég október 22-től közös együttműködés keretében segíti a fiatal informatikusok gyakorlati felkészítését.

A bérmunka visszaszorul, a szaktudás felértékelődik

Bodosi Imre, a Hamor Soft ügyvezetője a Maszol megkeresésére kifejtette, a mesterséges intelligencia megjelenése leginkább a bérmunkában dolgozó programozókat és a tapasztalatlan pályakezdőket érinti érzékenyen. Mint rámutatott: aki csak részfeladatokat old meg megrendelésre, amelyeket a megbízónak utólag ellenőriznie kell, annak a munkáját ma már az MI is gond nélkül elvégzi.

„A mesterséges intelligencia elkészíti a programot, de az embernek kell eldöntenie, hogy jó-e a válasz, vagy még pontosításra van szükség. Ha a programozó mellé kell egy szakértő – például a könyvelési program esetében egy gazdasági szakember – aki kijavítja a munkát, akkor felmerül a kérdés: valóban szükség van-e arra a programozóra? Ezért alkalmazzák nehezebben a tapasztalatlan fiatalokat, és ezért vannak elbocsátások is” – magyarázta a cégvezető.

Bodosi Imre hangsúlyozta: a jövőben azoknak a szakembereknek lesz biztos helyük a piacon, akik nemcsak kódolni tudnak, hanem mélyrehatóan ismerik azt a szakterületet – például a könyvelést vagy a vállalati munkafolyamatokat –, amelyre szoftvert fejlesztenek. A Sapientia EMTE csíkszeredai gazdasági informatika szakával kötött partnerség célja éppen az, hogy a hallgatók valós vállalati projekteken keresztül szerezzenek tapasztalatot, és a programozás mellett a gazdasági ismeretekre is nagyobb hangsúlyt fektessenek.

„Otthon is összerakhatunk egy bútort, de a bútorgyár jobb minőséget kínál”

A cégvezető egy szemléletes példával világított rá arra, miért nem váltja ki teljesen a szakképzett csapatokat a mesterséges intelligencia. Elmondása szerint egy programozói előképzettséggel nem rendelkező, de a könyvelést kiválóan ismerő kollégájuk az MI segítségével készített egy egyszerű, kifejezetten egy bisztró igényeire szabott szoftvert.

„Nincs szükség tehát arra, hogy programozni tudjál, csak ismerd a területet – viszont ez önmagában még nem megoldás. Ez olyan, mintha otthon panelekből összeraknék egy bútort: működik, de a bútorgyárak még mindig jobb minőséggel tudnak előrukkolni” – fogalmazott Bodosi Imre. Hozzátette: egy komolyabb üzleti szoftvernek integrálódnia kell nagyobb rendszerekbe, kezelnie kell az e-számlázást, könyvelnie és jelentéseket kell készítenie. Ehhez továbbra is összehangolt csapatmunkára van szükség, amelyben a fejlesztők mellett helye van a könyvelőnek, az adatelemzőnek, a tesztelőnek, valamint azoknak a szakembereknek is, akik eladják, betanítják és szervizelik a rendszert.

Kiemelte: mivel Romániában a digitális kultúra még nem tart a megfelelő szinten, a felhasználóknak – például a könyvelőknek – komoly szakmai támogatásra van szükségük a programok használatához, amihez elengedhetetlen a helyi viszonyok és a felhasználói igények pontos ismerete.

Az MI új eszköz a szakemberek kezében

Bodosi Imre szerint az informatikus szakmát éppúgy nem kell temetni, ahogy a digitális fényképezőgépek megjelenése sem szüntette meg a fotósok munkáját. Példaként említette a grafikusokat, akik sikeresen építették be munkájukba az MI-t: a gép gyorsan legenerálja a változatokat, de a folyamat végén továbbra is a művész dönt, korrigál és pontosít, így a végeredmény az ő elképzeléseit tükrözi.

A Hamor Softnál is hasonlóan használják az új technológiát: olyan fejlesztésekbe és technológiai megújulásba kezdtek bele, amelyeket korábban az idő- és költségigényesség miatt halogattak. „Saját programjaink magját, a könyvtárakat cseréljük le úgy, hogy a felhasználói felület és a könyvelési funkciók változatlanok maradnak. Amit évek óta halogattunk, azt most az MI segítségével egy félév alatt meg tudjuk valósítani” – részletezte az ügyvezető.

Összegzésként a cégvezető egy szerszámhoz hasonlította a mesterséges intelligenciát: ahogyan a kézi és a villanyfúró után az akkumulátoros fúrógép lehetővé tette a munkát ott is, ahol nincs áramforrás, úgy az MI is csupán egy újabb eszköz, amely felgyorsítja a folyamatokat. Bár szerinte az emberiségre túl hirtelen zúdult rá ez a technológia – ami megnehezíti az integrálását –, a szakmai tudást nem teszi feleslegessé.