Szülészeti aranyóra? – sok helyen még mindig „bioanyák” hóbortjának tekintik, és nem állunk a legjobban a bevezetése tekintetében országos szinten. Hiába a sok kutatás, ami bizonyítja, hogy ha az újszülött a születése utáni első órákban édesanyja mellkasán pihenhet, az kötődése és fejlődése szempontjából jótékony, míg ha elválasztják, ha nem is sír, csupa stressz. A székelyföldi anyák egész szerencsések, ez derült ki számunkra, amikor körbekérdeztünk a térség kórházaiban. A nagyváradiaknak és a brassóiaknak is vannak lehetőségeik, azonban Kolozsváron például sokkal kevésbé kedvező a helyzet, Szatmárnémetiben pedig újdonság az aranyóra.

Ettől a héttől már a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház szülészetén is bevezetik az úgynevezett aranyórát – közölte a kórház múlt héten, és adtuk hírül mi is a Maszolon. Ennek apropóján érdeklődtünk körbe, hol hogyan tartják vagy nem tartják tiszteletben, hogy közvetlenül a születése után a babának és anyának legyen egy órája, ami alatt az újszülött – még öltöztetés előtt – megpihen édesanyja mellkasán.

Szőcs Kinga Zsófia kolozsvári szülésfelkészítő, dúla és pszichoteraperuta azt emelte ki a Szatmárnémetiben bevezetett újdonság kapcsán, hogy kérdés, valóban betartják-e majd, hiszen van rá példa Kolozsváron, hogy csak papíron bababarát például a sürgősségi kórház 1-es Számú Nőgyógyászati Klinikája. Ezt maga is megtapasztalta, de dúlaként naprakész információi vannak a város más szülészeteiről is, illetve folyamatosan értesül a körülményekről a kismamáktól, akiknek szülésfelkészítőket tart, és utána is kapcsolatban marad velük.

„A bababarát kórház megnevezés például azt jelenti, hogy van egy tízpontos lista, amit elvileg betartanak, többek között az aranyórát is, azaz, hogy nem szeparálják az anyát a babától. Ehhez képest – én ott szültem 15 évvel, majd 12 évvel ezelőtt és – mindkét babámtól elválasztottak, ráadásul az egyiktől 15 órára, pedig már akkor megvolt az akkreditációjuk. Azóta már lejárt, de tudtommal a plakett róla még mindig ki van téve” – számolt be Szőcs Kinga Zsófia, aki szerint nem túl fényes a helyzet a szülészeti aranyóra szempontjából Kolozsváron még magánklinikákon sem. Tudomása szerint Marosvásárhelyen sem számíthat jobbra, aki ott szül, mert ott sem vezették be az aranyórát. A kórházat mi is kérdeztük egyébként, de választ még nem kaptunk.

Ahol viszont jól állnak, az Csíkszereda és Székelyudvarhely. Nagyváradon – állami kórházban nincs erre lehetőség – az Euclid kórházban viszont biztosítják az aranyórát, valamint Konstancán az Armonia kilinkán, mondta Szőcs Kinga, aki utóbbit azért emelete ki, mert ott még ikerszülést is vállalnak. A brassói Dr. I. A. Sbarcea Nőgyógyászati és Szülészeti Klinika Kórház honlapján azt írja, 2019-ben vezették be a „mágikus órát”.

Egy majomtól, ha ellessük, már elég okosak leszünk

Kolozsváron a Regina Maria Kórház szülészete vállalta be már korábban a ProMAMA egyesület segítségével az aranyóra gyakorlatát, ezt közölte legalábbis az egyesület. Ők dolgozták ki ennek az orvosi protokoll részét, és szeretnék bevezetni minél több szülészeten. A szatmári azonban még csak a nyolcadik, amelyik vállalta. Câmpinán, Gyulafehérváron, Resicabányán vették még igénybe a képzésüket, egészítette ki az információinkat Szőcs Kinga Zsófia. Hozzátette, „bár ezt nem kell nagyon sokat tanítani, egy majomtól, ha ellessük, már elég okosak leszünk. Viccesnek tűnik, de komolyan gondolom” – mondta, hiszen, mint kiemelte, ez a „biológiai norma”, hogy megszületése után nem vágják el gyorsan a köldökzsinórt, és mérik, öltöztetik, vizsgálják a babát, hanem engedik megnyugodni az édesanyja mellkasán egy órát vagy akár többet, hiszen ezalatt nagyon lényeges folyamatok zajlanak.

Fogalomzavar: sokan csak hiszik, hogy megélték

Szőcs Kinga kiemelte: fogalomzavar is köztudatban van az aranyórával kapcsolatban. Van, aki azt hiszi, részesült benne, pedig közel sem.

„Azt mondják nagyon sokszor az édesanyák, hogy »nálunk volt aranyóra, és milyen boldogok voltunk«. Ezt nem is vonom kétségbe, hiszen minden anya boldog, amikor ráteszik a kisbabáját, de az nem aranyóra, hogy bebugyolálva egy vagy több fotó erejéig ráteszik, és utána mindenki toporog, hogy most már ideje lenne elvinni. Ez csak néhány perc, ezalatt nem indulnak be a folyamatok, sőt egy óriási csalódás a babának, mert egész egyszerűen attól a perctől kezdve, hogy elválasztották és elveszik az anyától, óriási stresszt él meg. Ezt le lehet mérni nyálmintából, a kortizolszint toronymagas a nyálában. Ha elmarad az aranyóra, a kicsinél születése után hat órával is – bár úgy tűnik, hogy megnyugodott, mert fekszik a neonatológiai osztályon nagy csendben, akár alszik is –, ha nyálmintát vesznek, abból kiderül, hogy még mindig magas a stresszhormon szintje. Ezzel szemben azoknál a kisbabáknál, akik az édesanyjukon maradhatnak, nincs ilyen” – magyarázta.

Stressz helyett boldogsághormonok

„Aranyóráról akkor beszélhetünk, ha a kisbabát ráhelyezik az édesanyára rögtön, miután megszületett, és ott maradhat így egy órát vagy akár többet is. A legideálisabb az lenne, ha nem is vágnák el a köldökzsinórt azonnal, azaz miközben az még lüktet, hagyják, hogy a baba alkalmazkodjon a külvilághoz. Még két helyről kapja az oxigént: az orrán keresztül és a köldökzsinóron keresztül is. Így nagyon szép, zökkenőmentes megérkezést biztosítunk számára. Nagyon fontos a bőr-bőr kontaktus, az anya csupasz mellkasára ruha nélkül fektessék a babát, hogy megszagolhassa, rácuppanjon az édesanyja mellére. Olyan neurokémiai folyamatok indulnak be, amelyek elősegítik a kötődést a baba és az anya részéről is. Az oxitocin és az endorfin szintje is nagyon magas, ezek mind abban segítenek, hogy egymásra találjanak az édesanyjával” – magyarázta el a dúla és pszichoterapeuta szakember.

Szőcs Kinga azt is kiemelte, hogy ebben az első órában már működik a kisbaba szopóreflexe, ösztönösen kúszik a mell fele, és ha hagyják, elkezd szopizni méghozzá jó technikával, ugyanakkor nem mellékes a kolosztrum jótékony hatása, amihez hozzájut a baba. „A hibák akkor kezdődnek, ha a baba előbb be volt tápszerezve, ami nagyon gyakori. Ha üvegből etetik, az összezavarja a kisbabát, mert neki az első bevésődés az lesz, ahogy az üvegből kell inni. Amikor visszakerül az anyához, ugyanúgy akar majd cicit is szopizni, mint az üvegből, de a technika más, így kisebesíti az anya mellét, neki meg cumizavara lesz” – mutatott rá az egyik nagyon gyorsan felmerülő lehetséges negatív következményre Szőcs Kinga.

Hóbortosnak tartott „bioanyák”

Azt is tapasztalja dúlaként, hogy sok szülész-nőgyógyász mai hóbortnak tartja az anyák igényét a háborítatlan szülésre, aminek része az aranyóra is. „Ha egy anya jön ezzel a vággyal, kéréssel, már eleve támadásként, kioktatásként veszik. Sokszor azt tapasztaljuk, hogy összemosolyognak az anya háta mögött, mondván, hogy jött még egy bioanya, aki tudja a jogait, és tudja azt, hogy hogyan kell szülni, és hogyan kell szoptatni. Nagyon durva ez a hozzáállás” – hangsúlyozta.

Mint mondta, sokszor példálózik az állatkertekkel, ahol ha kölyök születik, azon a részen beszüntetik a látogatást két hétre vagy akár két hónapra az anya és a kicsi zavartalan kötődése érdekében. „Akkor miért tartunk ott lassan 2025-ben, hogy a Homo sapiens elválasztja magától az újszülöttjét?” – tette fel a kérdést Szőcs Kinga. Kiemelte az anyát és a babát is tökéletesen el lehet látni a szülés után, anélkül, hogy el kelljen őket választani, így valójában akarat kérdése az aranyóra tiszteletben tartása. „Abban a körülbelül negyven percben, amíg megszületik még a méhlepény, majd ellátják az anyát, ha esetleg gátmetszés, -repedés miatt varrni szükséges, nincs igazán akadálya, hogy a baba az anyával maradhasson. A babát is meg lehet nézni, az Apgar-értéket is meg lehet állapítani úgy, hogy közben az anya testén fekszik. Ezt külföldi kórházakban már nagyon régen így csinálják, még császármetszés esetében is” – mutatott rá. Ilyenre az országban csak három kórházat tud, a csíkszeredait, a székelyudvarhelyit és a nagyváradi Euclid klinikát.

„Miért jutottunk oda, hogy egy szülészeten arról próbálják meggyőzni az édesanyát, hogy higgye el, hogy neki jobb lesz, ha felgyorsítják a folyamatot, ha gátat metszenek? Nagyon durván medikalizálódott a szülés” – összegzett Szőcs Kinga Zsófia, aki mindig azt tanácsolja az anyáknak, követeljék minél hamarabb a kisbabájukat a szülés után, bármennyire is legyintenek az orvosok és asszisztensek, hogy »nyugodjon le, lesznek eleget együtt«.

(Nyitókép forrása: Pexels)