Ma már gyakran látni a nagyobb városok tópartjain egzotikus vízi teknősöket, többségük a napon sütkérezik a legnagyobb nyugalomban. Vélhetően egykori gazdáik is nyugodtan élik az életüket tovább, miután megunt állataikat elengedték a természetben, holott nem kellene hátradőlniük, mert itthon csupán a mocsári teknős (Emys orbicularis) az őshonos faj. Így, ha az idegenhonos túl is éli az otthontól való elszakadást, akkor különböző betegségekkel fertőzheti meg az őshonos teknősöket, vagy akár kompetícióba kerülhet a helyi teknősökkel, például a limitált táplálékforrások miatt – figyelmeztet cikkében a Milvus Csoport.

A Milvus Csoport arra is kitér, hogy az állatkereskedelemben könnyen megvásárolható a kis méretű, néhány hónapos teknős: 100 lej körüli összegért már hazavihető, azonban 2-3 év alatt általában kinövi a kis méretű akvaterráriumát, és ilyenkor sok tulajdonos megválik a nagyra nőtt „háziállattól”. Mert nem erre számított, nem ezt ígérték, nem tudja, hogy mit kezdjen vele. Többségük a „kíméletesebb” módszert választja, szabadon engedi az állatot, anélkül, hogy tudná, ezzel a tettel is halálra ítéli.

Állatvédelmi és természetvédelmi szempontból is káros szabadon engedni az idegenhonos teknősöket, hiszen többségük – mivel nem a vad természet feltételeihez szokott – ilyenkor elpusztul, a túlélők meg konkurenciát jelentenek az őshonos teknősfajoknak, például a táplálékszerzésben. Továbbá, sok esetben betegségeket adhatnak át, és invazívvá válhatnak, amelynek következtében a helyi életközösségeket is megváltoztathatják.

A Milvus Csoport szerint a probléma leghatásosabb megoldása az állatkereskedések tevékenységének szabályozása lenne. Például ne lehessen úgy teknőst árulni, hogy hibásan (!) tüntetik fel a teknős faját és nem kap az új tulajdonos egy „használati utasítást” hozzá. A teknősöket csak csippel beoltva kellene tovább adni, hogy az elengedett vagy akár elveszett állatot vissza lehessen szolgáltatni a tulajdonosnak, akár egy pénzbírsággal is fűszerezve – hangsúlyozzák cikkükben a szakemberek kiemelve, hogy az állami szerveknek is fejlődniük kell, hogy törvénybe foglalják a jelenség megfékezéséhez szükséges feltételeket.

Valójában milyen teknősöket nevelgetünk? 

A szakemberek szerint sokan még most is ékszerteknősként emlegetik a kereskedésekben árult teknősöket, bár a sárga- meg vörösfülű ékszerteknősök árulása már évek óta be van tiltva Europában, épp a fenti gondok miatt. Amit most leginkább árulnak nálunk azok a folyami teknősök (Pseudemys sp.), és a tarajos teknősök (Graptemys sp.). De néha kerül egy-két alom ázsiai teknős is, a Mauremys nemből.

Ezek a teknősök nem egy fajnak az alfajai vagy fajtái, hanem külön fajok. Olyan, mintha „nem kutyafajtákat vásárolnánk vagy vennénk örökbe, hanem a sakál, farkas, róka, prérifarkas közül választanánk házikedvencnek” – fogalmaznak a szakemberek hangsúlyozva, hogy a teknősök között van inkább vegetáriánus, vagy inkább húsevő, vízibb vagy kevésbé vízi, vagy akár trópusi környezethez alkalmazkodott teknős faj is. Ezt fontos tudni, már a vásárlás előtt, mert sok betegségük a rossz tartási körülmények meg a hibás táplálás következménye.

Míg az emlősők és a madarak képesek önállóan szabályozni hőmérsékletüket, a hüllők hőszabályozása külső hőforrásoktól függ. A hideg környezet mindenféle vírusos megbetegedést okoz, míg a folytonos magas hőmérséklet miatt a teknős mindig éhes, emiatt a tulajdonos túleteti, és innen ered a gyorsan megnövő teknős probléma is. Az így tartott teknős sokszor jó néhányszorosa lesz a vadon élő ugyanolyan korú társához visszonyítva, hisz annak rosszabb és kevesebb minőségű táplálék jut, és ugyanakkor figyelnie kell a predátorokra is. A cikk szerzői azt javasolják a tulajdonosoknak, hogy az éjszakai órákban alacsonyabb hőmérsékleteket biztosítsanak nekik és a nap fényét utánozó égőt se hagyják egész nap bekapcsolva. De mindezt a teknős fajához kell igazítani.   

Mit tehetünk, ha megválnánk a teknősünktől?

Az elengedett teknősök nagy hányada elpusztul. Sokan az első telet sem élik túl. Tehát ez nem az  állatbarát megoldás. Ha semmiképpen sincs helye a teknősnek a családban, örökbe lehet adni és ez a legjobb, amit tehet a teknőstartó. Általában, a következő tulajdonos már tudja a fenti pontokat és jobb helyre kerül a teknős, erre használható a Trachemys Adoption Facebook-csoport.

Ugyanakkor az OpenHerpMaps adatbázisba bejelenthető, ha a természetben vagy akár városi környezetben teknőst észlelünk. 

(Nyitókép forrása : Milvus Csoport)