banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Megállapították a tudósok, hogy pontosan hol és mikor háziasították a lovat

Eddig nem lehetett tudni, hogy a lovakat hol háziasították az emberek, egyes feltételezések egy fél Eurázsia méretű területet azonosítottak, most viszont a lovak örökítőanyagát elemezve sikerült rájönniük a kutatóknak, helyszínileg hol is történt a mezőgazdaságot, hadviselést és globális hatalmi egyensúlyt átformáló háziasítás, írja az index.hu portál a Nature Magazinban közölt tudományos cikk alapján.

Noha eddig úgy hitték, hogy Kazahsztán és az Ibériai-félsziget között zajlott a lovak háziasítása, a legújabb kutatásból kiderült, hogy 4200 évvel ezelőtt következett be a mai Oroszország délnyugati területén. Az itt háziasított lovak pár évszázad alatt Eurázsia teljes területén megjelentek, és kiszorították a korábbi vadló-populációkat.

Ludovic Orlando, a toulouse-i Antropobiológiai és Genomikai Központ molekuláris archeológusa és kollégái 273 európai és ázsiai ló csontjait vizsgálták az elmúlt ötvenezer évből. Az idő túlnyomó részében vegyes vadló-populációk lakták a két kontinenst, de időszámításunk előtt 2000 évvel eltűnt a sokszínűség, és i. e. 1500-1000 körül Spanyolországtól Mongóliáig már mindenütt megjelentek azok a lovak, amelyeknek a közös őse egy ponto-kaszpi sztyeppén 4200 éve élt ló.

Fotó: Unsplash | Joseph Daniel

A Kaszpi-tengertől északra fekvő füves területen élt ló két, modern lovakra jellemző gént hordozott. A GSDMC nevű gén szelídebb magatartást, míg a ZFPM1 gén erősebb gerincet kölcsönzött az állatnak. A genetikai bizonyítékok alapján tehát kezdettől egy lovagolható, nyugodt temperamentumú állat kitenyésztése volt a cél.

A tanulmány cáfolja a korábbi eredményeket, amelyek szerint a lovak ötezer évvel ezelőtt keleti nomádokkal érkeztek Európába, megjelenésüket egy évezreddel későbbre teszi. Az említett kutatás az egykori botaji nép lakóhelyén, Kazahsztánban talált 5500 éves csontvázból indul ki, amelynek fogazatán zabla nyomait fedezték fel. A DNS-vizsgálat kimutatta, hogy ez egy Przsevalszkij-ló volt, ami a mai lovak ma is élő vad rokona.

"A genetikai adatok egy robbanásszerű demográfiai változást mutatnak, amihez fogható nem volt az elmúlt százezer évben. Ez akkor volt, amikor átvettük az állat szaporodása feletti ellenőrzést, és elkezdtük csillagászati mennyiségben tenyészteni őket" – mutatott rá Orlando.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?