Az őszi hónapok folyamán szinte minden kisgyermek megbetegszik legalább egyszer: néha náthás, lázas, köhög, folyik az orra, máskor a gyomra fáj vagy görcsöl, székrekedés vagy hasmenés gyötri, esetleg nyugtalan, álmatlanság sanyargatja. Az óvodába és iskolába járás sem segíti a gyógyulást, hiába kérik a pedagógusok, hogy a gyengélkedő csemete maradjon otthon néhány napot, a szülőnek nem mindig sikerül idejében észrevenni a bajt. Ilyenkor egy egész gyerekcsoporton végigsöpör a vírus vagy baktérium. Az orvossal való egyeztetést követően a gyógyszerek mellett gyógynövények is segíthetik a felépülést – osztotta meg velünk a csíkkarcfalvi Macalik Ernő fitoterapeuta, akivel a gyermekbetegségek kezelési módjairól beszélgettünk. Noha nyolcvanféle gyógynövénnyel dolgozik, szigorúan viszonyul ahhoz, hogy gyerekeknek mi adható és mi nem: a kamilla például mind közül a legjobb, de a bodzavirág, a lándzsás levelű útifű és a citromfű is hasznos.

Sokan elvesznek az interneten található információrengetegben, és néha pont azt vélik hitelesnek, ami egyáltalán nem releváns tájékoztatás – véli Macalik Ernő füvesember, aki szerint a korszellemet meghatározza egy általános rettegés. A legrosszabb pedig az, amikor egy édesanya ijed meg a gyermekbetegségek tünetei láttán, és információért böngész az interneten, tanácsokat fogad meg szomszédoktól, rokonoktól, holott elsőként az orvost kellene felkeresnie.

„Szokták mondani, hogy a gyermek lényegében egy kicsi felnőtt. Ez annyiban igaz, hogy a veleszületett génállomány élete végéig ugyanaz marad, csupán a gének megnyilvánulása, működése történik szakaszosan, ez határozza meg az életkori sajátosságokat, amiket befolyásol az életmód, a nevelés és a betegségek” – fűzte hozzá hangsúlyozva, hogy az orvossal való konzultálás megkerülhetetlen, bár a múlt századokban – de az elszigeteltebb helyeken napjainkban is – az anya végezte az „orvoslást” családban.

Az anya ugyanis rendelkezik egy ősi ösztönnel, amely képessé teszi a betegség felismerésére és a betegség súlyosságának megállapítására. „A civilizáció fejlődésével ez az ösztön kezdett eltompulni, pedig régen annyira természetes volt, hogy ha nem volt jelen orvos, akkor az anya állapította meg a gyermek sírásából, a belőle áradó szagokból a probléma súlyosságát” – világított rá az ősi tudásra, amely kapaszkodó is lehet napjaink szülőinek: nem kell megrémülniük, ha a gyermekük megbetegszik, mert valahol mélyen van bennük egy velük született ismeret.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy napjainkban is célravezető az ilyesfajta gyakorlat: nem szabad megkerülni az orvost! Egyedül ő hivatott arra, hogy felállítsa a kórismét, neki kell megterveznie az esetleges kezelést. Az orvos szakterületébe beleszólni nem szabad. A szakember tudtával viszont kiegészítő terápiákat alkalmazhat beteg gyermekén az édesanya, ez elsősorban a fitoterápia, azaz a gyógynövény-gyógyászat.

Más kezelést igényel egy csecsemő, mint egy serdülőkorú

A csecsemőket nem igazán szükséges házi megoldásokkal vagy gyógyszeres kezeléssel gyógyítgatni, csak akkor, ha az orvos megállapításai szerint ezek elengedhetetlenek a fejlődésben lévő szervezetük számára. Ha például görcsöl a kicsi, akkor az édeskömény termése alkalmazható, de a legpraktikusabb az, hogy nem a gyerek kapja a teát, hanem szoptatós édesanyja viszonylag töményebb formában fogyasztja el, és az anyatejen keresztül juttatja babáját a hatóanyagokhoz. Az édesanya táplálkozása ugyanis sokban befolyásolja a baba egészségét.

Hozzátette, mikor már megjelenik a gyermek első állandó foga, bátran lehet gyógynövényekkel kezelni a felmerülő betegségeket: a hűléses megbetegedések ebben az időszakban roppant gyakoriak. A hűlés tünetei enyhíthetők a lándzsás levelű útifű teájával. Ez társítható akár a bodzavirág teájával is, amelynek lázcsillapító hatása van, de külön is fogyasztható. Mindkettőt érdemes mézzel édesítve iszogatni. „A lázcsillapításról jó tudni, hogy a láz mást jelent a gyermekek és a felnőttek esetében. Egy kisgyermeknél a 37,5 fokos testhőmérséklet nem jelent semmi komolyat. Nem kell kongatni a vészharangot, vagy lázcsillapítót adni az orvos tudta nélkül”.

Mint mondta, a bodzavirág teája mellett ősi eljárások is bevethetők a láz csillapítására: a talpra kötött reszelt krumpli vagy reszelt torma is hatékony. A természetes gyógymódok napjainkban reneszánszukat élik, újabban a szakemberek is javasolják egyik-másik ősi módszer kipróbálását.

Kapcsolódó

„Nem a gyógynövény a csoda, hanem a létezés” – Macalik Ernő füvesember kertjében jártunk Csíkkarcfalván

Macalik Ernő célja a gyógyfüvek iránt érdeklődőkkel megértetni, meg kell találniuk az aranyközéputat a „vének egyszerű burjánjai” és a „minden betegséget meggyógyító csodafüvek között”, ugyanis a természetadta lehetőségeket sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad.

gyógynövények Macalik Ernő

A kisgyermekek hasmenése szintén gyakori, amit okozhat fertőzés vagy a rendszertelen táplálkozás is. Ebben az esetben a feketeáfonya-kóróból főzött tea eredményes, illetve a kevésbé ismert réti fűzény is alkalmas a hasmenés csillapítására, mert magas csersavtartalmú. Ezeket nem szabad hosszú ideig használni, csupán néhány napig, különben újabb probléma jelentkezik – a székrekedés.

A székrekedésnek több oka lehet, nagyrészt a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány okozza. Macalik Ernő füvesember szerint akkor is megjelenhet ez a probléma, ha a gyerek mértéktelenül fogyasztja az édességeket. Ilyenkor szigorúan kell szabályozni az édességbevitel mennyiségét, és fontos áttérni a rostos ételekre.

A gyomorrontás szintén gyakori a gyermekeknél. Ez esetben a kellemetlen szájszag is figyelmeztethető jel lehet, ehhez társulhat étvágytalanság és gyomorgörcsös állapot. Ilyenkor a kamilla virágjából készült tea a legideálisabb, ami társítható fodormenta levéllel. „Nagyon kellemes ízű teát nyerünk, amit a gyerek is szívesen fogyaszt. A kamillát évezredek óta használják külsőleg és belsőleg egyaránt, már-már a gyógynövények királyának tekinthető, nagyon széles spektrumú a felhasználása” – világosított fel a szakember.

Azt is megtudtuk, hogy az álmatlanságot és a nyugtalanságot kisgyerekek esetében a citromfűtea is megoldja. Kellemes íze miatt szívesen fogyasztják a legkisebbek is, lefekvés előtt kiváló napzáró. Pihentető álmot hoz anélkül, hogy valami mellékhatása lenne. Ugyanakkor a levendula is alkalmas erre, hiszen nyugtató hatású, a kettő pedig társítható vagy külön-külön is alkalmazható.

A gyógynövények a bőrpanaszokat is enyhíthetik – ezeket gyakran helytelen táplálkozás váltja ki, anyatejen keresztül is a babák bőrirritációjához vezethetnek a nem megfelelő élelmek, de a pelenka is okozhat kipirosodást. Legjobb ezek csillapítására a kamillateában való fürdetés, ennek ugyanis nyugtató és gyulladáscsökkentő hatása van.

Legyengült immunrendszer: mivel jó erősíteni?

Macalik Ernőnek meggyőződése, ha az immunrendszer magas szinten teljesít, kisebb a valószínűsége annak, hogy a gyerekek elkapják a betegséget; de vigyázni kell az immunerősítő termékekkel, az étrendkiegészítők reklámjai gyakran becsapósak! „Az immunrendszer elsősorban egészséges táplálkozással erősíthető és nem a különféle gyógyszertári készítményekkel. Ez utóbbiaknak inkább a grippés állapot után van létjogosultságuk, ha az orvos javasolja azok szedését”.

A stressz például gyengítheti az immunrendszert, de mivel roppant bonyolult, érzékeny rendszerről van szó, „felelőtlenül piszkálni nem szabad”. A C-vitamin és E-vitamin fogyasztható, ezek valóban segítik egészséges működését, ahogyan minden olyan készítmény, amely sok festékanyaggal rendelkező, antioxidáns táplálék. Legyen az homoktövis, cékla, fekete ribizli vagy fekete berkenye.