Elkészült és előzetes bejelentkezés alapján már látogatható a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp bemutatására létrehozott korszerű ökocentrum, amelynek hivatalos átadását pénteken kora délután tartották meg. Az új központ átadása fontos lépést jelent a zöld turizmus fejlődése, valamint a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp mint kiemelkedő természeti értékek fenntartható turisztikai hasznosítása felé. A beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség közvetítésével Magyarország kormánya támogatta.

Ünnepélyes alkalomra gyűltek össze a magyar és a román kormány képviselői, egyházi és világi méltóságok pénteken kora délután, hogy részt vegyenek a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp közelében 1963-ban épült menedékház épületét magában foglaló új látogatóközpont átadásán.

A megjelenteket elsőként Szakács Márton, a Lázárfalvi Közbirtokosság elnöke köszöntötte, aki kiemelte: a most elkészült központ mérföldkő a környék egyedülálló látványosságainak, a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp megőrzésének, bemutatásának útján. Az elnök köszönetet mondott Magyarország Kormányának a központ létrejöttének támogatásáért.

A természet védelme kötelesség

Ehhez kapcsolódóan Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a magyar kormány támogatása nélkül nem készülhetett volna el a látogatóközpont, ugyanakkor megemlítette, hogy a határon túlra nyújtott segítség nélkül számos egyéb székelyföldi beruházás sem valósulhatna meg. A politikus kiemelte: a természet védelme napjainkban nem csupán lehetőség, hanem kötelesség is, a most átadott központ pedig segít az ott található egyedülálló természeti értékek megismerésében és megbecsülésében.

„Az itt folyó munka, az oktatás, a szemléletformálás, a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generáció ne csak örökölje, hanem tudatosan őrizze is ezt a páratlan természeti értéket. A Szent Anna-tónál bebizonyították, lehet olyan turisztikai tevékenységet folytatni, amely egyszerre fenntartható, ismeretterjesztő és élményt nyújt. A Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpont a múlt értékeire építve kínál korszerű, jövőbe mutató élményt a látogatóknak” – fogalmazott Tánczos Barna.

Varga Ferenc, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország számára is kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés, amely a természetvédelmet szolgálja. „A természetvédelem, a fenntartható gondolkodás és a tudás átadása olyan ügyek, amelyek túlmutatnak határokon, és amelyekben a magyar kormány is elkötelezett partner. Ez az intézmény ennek az elkötelezettségnek kézzel fogható megnyilvánulása” – mondta a diplomata.

Két térség határán

Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor személyes élményeit felidézve szólt a jelenlévőkhöz. Mint megosztotta, az 1970-es évek elején édesapja építésvezetőként vett részt a Szent Anna-tóhoz vezető út elkészítésében. Korábban csupán az évszázadok alatt kialakított gyalogos ösvényeken lehetett megközelíteni a tavat és a mellette álló kápolnát. Hozzátette: a Szent Anna-tó egyaránt közel áll a csíkszéki, háromszéki, erdővidéki, vagy éppen a gyergyószéki emberekhez, amihez az is hozzájárul, hogy a térség határvidék Csík- és Háromszék között.

Szántó László, Csíkkozmás polgármestere szintén személyes élményeit elevenítette fel. Mint elmondta: friss házasként itt töltötte „mézesnapjait”. „A természet szépsége mindig magával ragadja az ide látogatókat, és úgy gondolom, hogy ezt az értéket meg kell őrizni az utókornak is” – emelte ki a községvezető.

Kapcsolódó

Jelentősen csökkent a Szent Anna-tó térségébe látogató turisták száma ezen a télen

turizmus Szent Anna tó Szent Anna-tó idegenforgalom Hargita megye

Korodi Szabolcs, a látogatóközpont épületét megálmodó tervezőcsapat vezetője történelmi áttekintése során felidézte a Szent Anna-tó szerepének, funkcióinak átalakulását az évszázadok során. A népszerű kirándulóhely hosszú ideig csupán a közelében található kápolnához érkező búcsújárók szent helyeként volt ismert. Az 1960-as évektől kezdődően érkeztek egyre többen sátorozni, kirándulni, együtt lenni. Az 1990-es években tíz éven át otthont adott a helyszín a ANNArt képzőművészeti tábornak, de triatlon-versenyek is zajlottak a helyszínen.

A szakember hangsúlyozta: a központ létrehozásával igyekeztek a kezdeményező Pro Szent Anna Egyesülettel közösen olyan megoldásokat találni, amivel az ide érkező fiatalok számára élményt biztosítanak, hozzájárulva ahhoz, hogy a következő nemzedékben is legyenek elkötelezett emberek.

Korodi Szabolcs megosztotta: az ökocentrum épülete komoly szakmai elismerést váltott ki, az országos építészeti biennálén az elmúlt két év legkiemelkedőbb négy turisztikai fejlesztése közé sorolták, ahogy a Mohos-tőzegláp új pallói, ösvényei is jelölést kaptak építészeti versenyen ökoturisztikai kategóriában.

Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője köszöntőjében hangsúlyozta: a Pro Szent Anna Egyesület és a Lázárfalvi Közbirtokosság közel másfél évtizede vállalta fel azt a feladatot, hogy „a hely értékeit megőrzi, visszaemeli méltó helyére, és újra megismerteti a valódi értékét, hogy a jövő generáció tagjai is részesüljenek, tanuljanak belőle”.

„E gondolatok által vezérelve született meg az ökocentrum gondolata, a kráterek egész területét magába foglaló rendszer, ahol a relaxáció, a természetben való létezés ötvöződik a tanulással, a tudományos megismeréssel, a felelős és tudatos viselkedéssel, valamint a hely tiszteletével. Az ökocentrum soha nem látott léptékű lehetőséget jelent. Mindenekelőtt a civilizált látogatási körülményeket valósítja meg, ezen túl keretrendszert biztosít az oktatási-nevelési foglalkozásoknak, és hozzájárul továbbra is a hely fokozott védelméhez” – fogalmazott Dósa Elek Levente.

Az ügyvezető megosztotta: a projekt nyomán felújított parkoló fogadja a látogatókat, ahol a buszok és személygépocsik külön tudnak megállni. A központban interaktív parkot alakítottak ki, ami kikapcsolódást fog biztosítani a gyerekek számára, mindaddig, amíg a szülők a szintén újonnan elkészült teraszon megpihennek a Szent Anna-tavi vagy a Mohos-tőzeglápban tett séta után. A szakember kiemelte: ez utóbbi esetében összefüggő pallórendszert valósítottak meg, amely egyidejűleg kíméli az egyedülálló jégkorszaki maradvány-élőhelyet és biztosít kényelmes járást, biztonságot és nyújt információkat.

Az élmény és a vulkán megismerése találkozik

„Ez a tanösvény kapcsolódik egy tíz kilométeres ösvényhálózathoz, amelyen majd körbe lehet járni a kráterek bérceit. Gyönyörű kilátások vannak bármilyen irányban, innentől lehetőség adódik azoknak a bakancsos kirándulók számára, akik szeretik ezt a fajta elfoglaltságot, hogy másképp is megnézzék a krátereket. A tanulás jegyében az ösvényhálózat sűrűbb helyszínein információs táblákat is helyeztünk ki, amin a fiatalabb látogatóknak egy kis játékot is kínálunk. Az ökocentrum központi és legfontosabb eleme a tudásközpont épülete, amely a látogatók első találkozási pontja tulajdonképpen ezzel a tájjal. Az 1963-ban épült menedékház felújításával és kibővítésével jött létre ez a tér, ahol az élmény és a vulkán megismerése találkozik” – mondta el Dósa Elek Levente.

Az épület földszintjén információs pult és kiállítótér várja a látogatókat, a Csomád vulkán háromdimenziós modellje, információs pannók mutatják be a hely geológiai történetét és élővilágát. A földszinten kapott helyet ezen kívül egy étkező, valamint a hozzá kapcsolódó fedett és szabadtéri terasz, az alagsorban elkészített vetítőteremben kisfilm segítségével mutatják be a hely kincseit, tudtuk meg. Mint az elnök megosztotta: a régi menedékház funkcióit is megőrizték: az emeleten irodahelyiségek, valamint három kutatói szolgálati lakás kapott helyet. Kulturált mosdók is készültek, amelyekben korszerű szürkevíz-visszaforgató rendszer biztosítja a vízkezelést és vízgazdálkodást.

„Az ökocentrum abban segít, hogy a látogatás ne csak kirándulást tegyen, hanem tudatos, felelős élmény, amely hosszú távon is formálja a gondolkodásunkat. Hiszünk abban, hogy amit ma itt létrehozunk, az nem csak a jelennek szól, hanem hogy jövő generációknak is értéket fog adni – emelte ki Dósa Elek Levente.

A Pro Szent-Anna Egyesület elnöke a Maszol érdeklődésére elmondta: Az elkészült ökocentrum olyan modern, új felületet biztosít, ami civilizálttá, modernné, rendezetté teszi a látogatási körülményeket, és keretrendszert ad a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp meglátogatásának.

„Az ötlet az onnan jött, hogy hosszú múltjában a Szent Anna-tónak voltak különböző korszakai. Volt olyan periódus évszázadokon át, amikor tisztelettel adóztak iránta, aztán elérkezett egy másik periódus, amikor inkább az élvezeteknek a kielégítése került előtérbe, kevésbé volt már meg a tisztelet. Ahogy a korban haladtunk előre, erre inkább az látszott, hogy az emberek nem tudják, hogy ez a hely mennyire értékes, és nyilván azt se, hogy mitől értékes. Innen jött egy olyan gondolat, hogy ezt valahogy meg kellene változtatni. (…) Azt is szeretnénk, hogy mindenkinek megmutassuk. Ha az embernek van egy kincse, félti, de büszke is rá, meg szeretné mutatni. Tizenöt éves munkának az eredménye az, hogy eljuthattunk idáig, hogy megnyitjuk a tudásközpontot” – foglalta össze Dósa Elek Levente.