Vita alakult ki a nepáli Himalájában található Dablam hegy első magyar női megmászásának kérdése körül, miután a csíkszeredai származású Sántha Xénia legutóbbi expedíciója után azt közölte, hogy első magyar állampolgárságú nőként jutott fel a hegy csúcsára. A székelyudvarhelyi Gál-Joó Melánia szerint azonban ő már 2022-ben megmászta az Ama Dablamot, és akkor is magyar állampolgár volt, noha a hegymászó-adatbázisban román útlevéllel regisztrálták. Sántha Xénia és Gál-Joó Melánia a Maszol megkeresésére ugyanazokra a kérdésekre válaszolva ismertette a történtekkel kapcsolatos álláspontját.

Sántha Xénia mintegy három hónapos expedíciója utolsó kihívásaként mászta meg az Ama Dablamot. Elsőként őt kérdeztük a történtekről.

– Mi vezetett a most kirobbant vitához és a cikkekhez?

– Őszintén szólva, nagyon nehéz megélnem, hogy egy ilyen hosszú és megterhelő expedíciós időszak után nem elsősorban a hegymászásról, hanem egy kialakult nyilvános konfliktusról kell beszélnem. Több hónapnyi utazás, felkészülés és küzdelem, két sikertelen expedíció, valamint rengeteg áldozat után végre sikerült elérnem egy újonnan kitűzött álmomat: megmásztam az Ama Dablamot. Azt gondoltam, hogy most végre a teljesítményről, a hegyen történtekről és az odáig vezető útról beszélhetünk.

A konfliktus gyökere az elsőség kérdése, amelyet már az expedíció után igyekeztem alaposan tisztázni. Mielőtt elindultam, utánajártam, hogy járt-e már előttem magyar állampolgárságú nő az Ama Dablam csúcsán. Nem saját feltételezésekre alapoztam az állításomat: egyeztettem a Himalayan Database szerkesztőjével, a magyar hegymászó-nyilvántartás szerkesztőjével, valamint az expedíciós szolgáltatóval is. A rendelkezésünkre álló adatok alapján nem találtunk korábban magyar állampolgárságú női mászót a hegy sikeres mászói között.

A később kialakult vita középpontjába Gál-Joó Melánia 2022-es mászása került. Melánia néhány nappal ezelőtt dokumentumokkal igazolta, hogy magyar állampolgársággal is rendelkezik. Ezt nem vitatom, és soha nem is az volt a célom, hogy bárkitől elvitassam az állampolgárságát. A történet fontos része azonban, hogy 2022-ben Melánia román útlevéllel intézte a nepáli vízumát, és román állampolgárként lépett be Nepálba. A nepáli expedíciós adminisztrációban, valamint a Himalayan Database akkori bejegyzésében is románként szerepelt, kettős állampolgárságáról ugyanis akkor nem tudtak.

Én erről a kettős állampolgárságról az Ama Dablam megmászása előtt egyáltalán nem tudtam. Az általam ellenőrzött nyilvános és szakmai, illetve nem nyilvános adatbázisokban Melánia kizárólag románként szerepelt.

Fontos megérteni a nepáli adminisztráció sajátosságait is. A vízumügyintézés és az expedíciós regisztráció során az útlevél és az annak alapjául szolgáló állampolgársági adatok meghatározóak. Ha valaki román útlevéllel kér vízumot, román állampolgárként lép be, és az expedíciós dokumentációja is ezen az alapon készül, akkor a hivatalos nyilvántartásban is ez az adat jelenik meg. Attól, hogy valaki emellett egy másik állampolgársággal is rendelkezik, az eredeti regisztráció ténye nem változik meg. Számomra tehát az volt a kiindulópont, amit a hivatalos és szakmai nyilvántartások mutattak. Ezek alapján fogalmaztam meg az állításomat, teljesen jóhiszeműen.

A csúcsmászásom után Melánia jelezte, hogy ő már korábban teljesítette a mászást, és magyar állampolgárként is figyelembe kell venni. Ezt követően indult el a nyilvános vita. Ami igazán fáj, hogy egy szakmai és nyilvántartási kérdésből idővel személyes támadások alakultak ki. Olyan szándékokat tulajdonítottak nekem, amelyek soha nem voltak jelen bennem, és úgy állítottak be, mintha tudatosan akartam volna más teljesítményét elhallgatni vagy magamnak tulajdonítani valamilyen eredményt. Nagyon rosszul esik, hogy megkérdőjelezik a becsületességemet és a hitelességemet.

– Miért tartottad fontosnak az elsőség kérdését kiemelni és tisztázni?

– Számomra ez elsősorban az identitásomról és a hitelességről szól. Magyar és román állampolgár vagyok, erdélyi, székely kötődéssel. Csíkszeredához kötődöm, és mindig fontos volt számomra, hogy a nemzetközi hegymászótevékenységem során is pontosan képviseljem azt, hogy ki vagyok és honnan jövök.

Amikor azt mondtam, hogy első magyar állampolgárságú nőként másztam meg az Ama Dablamot, nem egy általános, származásra vagy nemzeti identitásra vonatkozó kijelentést tettem. Egy konkrét, állampolgárság szerinti nyilvántartási állításról beszéltem. Szerintem fontos különbséget tenni a származás, az állampolgárság, az expedíciós regisztráció és az adatbázisban feltüntetett ország között.

Egy embernek lehet két állampolgársága, miközben egy adott országban az egyik útlevelével intézi a hivatalos ügyeit. Ez nem jelenti azt, hogy a másik állampolgársága ne lenne valódi, de a dokumentációban megjelenő adatok értelmezésekor ezt a körülményt is figyelembe kell venni.

Én az expedíció előtt nem ismertem Melánia magyar állampolgárságát. Nem hallgattam el róla semmit, és nem próbáltam szándékosan olyan elsőséget megszerezni, amelyről tudtam volna, hogy nem igaz. Azt gondolom, hogy egy ilyen állításnál az előzetes kutatás és a jóhiszeműség is fontos. Én mindkettőt megtettem.

A másik ok, amiért fontos számomra a tisztázás, az az igazságérzetem. Mindig nehezen viseltem az igazságtalanságot, akár másokkal, akár velem szemben történt. Nem szeretném, ha most, amikor engem ér valami igazságtalanság, egyszerűen hallgatnom kellene.

Nem akarom Melánia teljesítményét kisebbíteni. Ha 2022-ben megmászta az Ama Dablamot, az az ő eredménye, és ezt tiszteletben tartom. Azt viszont szeretném, ha az én eredményemet és az annak kapcsán tett, jóhiszemű kijelentéseimet is tisztességesen kezelnék. Számomra az elsőség nem egy trófea, amellyel mások fölé helyezhetem magam. Azt szeretném, hogy a hegymászás történetébe bekerülő adatok pontosak legyenek, és ne személyes érdekek vagy közösségi médiás viták határozzák meg őket.

– Hol tart most mindez, és mi lehet a végkimenetele? Mit vársz tőle?

– Jelenleg azon dolgozom, hogy az ügyet kivegyem a közösségi média világából, és hivatalos, dokumentálható mederbe tereljem. Jogi képviseletet vettem igénybe, és összegyűjtöttem azokat a dokumentumokat, korabeli adatokat, nyilvántartásokat és sajtómegjelenéseket, amelyek segítenek rekonstruálni a történteket. Azt szeretném, hogy világosan elváljon egymástól három kérdés: Melánia tényleges állampolgársága, az eredeti nepáli expedíciós regisztrációja, valamint a hegymászó-adatbázisban szereplő besorolása.

Az, hogy Melánia most igazolta a magyar állampolgárságát, számomra nem vitatott kérdés. Ugyanakkor az eredeti nepáli dokumentációban román állampolgárként szerepelt. A két tény egyidejűleg is igaz lehet, és szerintem éppen ezért kellene a kérdést megfelelő szakmai és jogi alapossággal vizsgálni. A nyilvántartás utólagos módosítása önmagában nem azonos az eredeti nepáli expedíciós dokumentáció visszamenőleges megváltoztatásával.

A jogi kérdés másik része a rólam nyilvánosan megjelent állításokkal kapcsolatos. A véleménynyilvánítás természetesen mindenkit megillet, de a valótlan tényállítások már más jogi megítélés alá eshetnek. Azt szeretném, ha az ügyben megjelent állításokat a bizonyítékok alapján vizsgálnák meg, és amennyiben szükséges, megtörténnének a megfelelő helyesbítések.

Nem szeretnék senkivel háborúzni, és nem az a célom, hogy egy másik nőt vagy hegymászót lejárassak. Azt szeretném, hogy az én nevemhez se kapcsolódjanak olyan állítások, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Nagyon bízom abban, hogy ezt békésen is rendezni lehet. Nyitott vagyok a korrekt kommunikációra, az interjúkra és arra is, hogy minden rendelkezésemre álló információt bemutassak. De a békés rendezés nem jelentheti azt, hogy lemondok a saját igazam képviseletéről: ha szükséges, jogi úton is ki fogok állni magamért. Nem azért, mert konfliktust keresek, hanem mert úgy érzem, hogy a becsületemet és a hitelességemet is érintő kérdésről van szó.

Azt várom ettől az egésztől, hogy végre a tények kerüljenek előtérbe, ne a személyeskedés. Szeretném lezárni ezt a történetet, és visszakapni azt az örömöt, amit az Ama Dablam megmászása jelentett számomra.

Szeretnék békésen élni, a hegymászással foglalkozni, utazni és új célokat kitűzni. De nem gondolom, hogy mindezt úgy kellene megtennem, hogy közben szó nélkül elfogadom, ha a nevemet és a hitelességemet olyan állításokkal kapcsolják össze, amelyekkel nem értek egyet

Kérte, tüntessék fel a magyar állampolgárságát

Gál-Joó Melánia 2019-ben járt először Nepálban önkéntesként, 2022-ben elsőként a Lobuche-csúcsot mászta meg, majd következett az Ama Dablam. Elmondása szerint bár a különböző adatbázisokban és a hatóságoknál román állampolgárként regisztrálták, már az Ama Dablam megmászásakor is kettős, magyar–román állampolgár volt. A civilben mérnökként dolgozó Melániát telefonon sikerült elérnünk.

– Mi vezetett a most kirobbant vitához és a cikkekhez?

2022 november 10-én sikeresen megmásztam az Ama Dablamot. Akkor már kettős, magyar–román állampolgár voltam, tehát mindkét országot képviselve álltam a csúcson és erről az erdélyi magyar sajtó is beszámolt. Amikor az expedícióra jelentkeztem, a román útlevelemmel tettem, hiszen senki nem mondta, hogy azt fogják felhasználni az oklevél kiállításához is, és az expedíciós csapat azt továbbítja majd a Himalayan Database-nek.

Amikor pár héttel a hazatérésem után megkaptam az oklevelet, és láttam, hogy csak a román állampolgárságom szerepel rajta, írtam a Nepáli Turisztikai Hivatalnak, és kértem, hogy lehetőség szerint a magyar állampolgárságomat is tüntessék fel. Később a Himalayan Database-nek is írtam, de választ egyik helyről sem kaptam.

Amikor láttam, hogy Sántha Xénia sikeresen megmászta az Ama Dablamot, gratuláltam neki, és elmondtam, hogy én is megmásztam a hegyet magyar állampolgárként 2022-ben. Erre azt a választ kaptam, hogy mivel a román útlevelemmel regisztráltam, „ezért az a román eredményeket erősíti papíron”, és így hivatalosan „román eredmény”. Ezután minden engem támogató komment alá berakta azt a képernyőfotót, amelyen kizárólag román állampolgárként szerepelek.

Próbáltam elengedni a témát, és nem foglalkozni vele, de október 31-én az Instagramon és a Facebookon, összesen 25 ezer követője előtt közzétette a teljesítményemről és az állampolgárságomról készült képernyőfotókat. Ezzel továbbra is arról próbálta meggyőzni a követőit, hogy csak az identitásom magyar („Just because you identify as a Hungarian (which is totally fine), you officially won’t be the first if you registered as Romanian”). Ezt megelőzően is sokan írtak és támadtak azzal, hogy „nem vagyok igazi magyar, és szégyelljem magam, hogy románként regisztráltam”, de ezután a támadások megsokszorozódtak. Még a nepáli barátaim is értetlenül álltak a történtek előtt.

– Miért tartottad fontosnak az elsőség kérdését tisztázni?

– Engem mindig is a hegyek szeretete és a saját magam próbára tétele vonzott. Az, hogy megmásszam a hegyet és élvezzem az odáig vezető utat, nem pedig az, hogy utána milyen papírt kapok. Az, hogy a román útlevelemmel regisztráltam, semmit nem vesz el abból, hogy már akkor kettős állampolgár voltam. Ugyanannyira vagyok román állampolgár, hiszen ott születtem, és a gyökereimet egy szponzorált tartalomért vagy kitüntetésért sem tagadnám le, mint magyar állampolgár, hiszen a nemzetiségem, a kultúrám és az anyanyelvem magyar, hiába születtem a határ másik oldalán.

Nem az volt számomra a fontos, hogy ki az első vagy a második, és nem is akartam, hogy ebből ekkora vita kerekedjen. Viszont sem jogosnak, sem korrektnek nem tartottam, hogy bárki a tények ismeretében nyilvánosan megkérdőjelezze az állampolgárságomat és a teljesítményemet.

– Hol tart most mindez, és mi lehet a végkimenetele? Mit vársz tőle?

– Ami az adminisztrációs részét illeti, a Himalayan Database decemberben módosítani fogja a rólam nyilvántartott adatokat, így már magyar–román kettős állampolgárként fogok szerepelni benne. Ezt az adatbázis igazgatója, Billi Bierling is megerősítette.

Újból felvettem a kapcsolatot az Elite Exped expedíciós céggel, amellyel Nepálban voltam, és azt a választ kaptam, hogy segíteni fognak abban, hogy a nepáli hivatal adatbázisában is mindkét állampolgárságom szerepeljen. Darabont Eduárd neve mellett is mindkét ország szerepel, úgyhogy remélem, ez nálam sem okoz majd problémát.

Ami a közösségi médiát illeti, ott valószínűleg semmi nem fog változni, ahogyan a Manaslu-ügy esetében sem történt előrelépés a hibás adatok javításában vagy törlésében (Sántha Xénia Manaslu-expedícióját követően is viták kereszttüzébe került, miután közzétette, hogy első magyar nőként érte el a csúcsot. Ezt is többen megkérdőjelezték, ám a jelenlegi, hivatalosan elismert főormot valóban ő érte el először magyar nőként, szerk. megj.).

(Borítókép: Ama Dablam. Csúcs a viták kereszttüzében. | Fotó: Sántha Xénia)