Gondolta volna, hogy az ember átlagosan napi 4 órát tölt szépítkezéssel?
Egy nemzetközi kutatócsoport minden eddiginél átfogóbb tanulmányt készített arról, hogy az ember mennyi időt tölt a tükör előtt: az eredmények azt mutatták, világszerte átlagosan napi négy órát – írja a Phys.org cikke alapján a 24.hu portál.
A kutatás szerint a vonzerőt fokozó magatartás legerősebb indikátora a közösségimédia-használat, ugyanis az aktív felhasználók, különösen azok, akik irreális szépségstandardokra törekednek, és aggódnak, ha kevesebb lájkot kapnak képeikre, több időt fordítanak megjelenésük javítására. Azonban a megjelenésről való gondoskodás nem függ a nemektől, és még csak a kortól sem: az idősebbek ugyanannyit aggódnak a jó megjelenésük miatt, mint a fiatalabbak.
erre evolúciós magyarázat van: a szépség mindig is nagyon fontos volt fajunk számára, már a legősibb emberek is használtak pigmenteket, hogy feldíszítsék a bőrüket. Az idők során megannyi módszer született a megjelenés módosítására, egyes szakértők szerint a szépítkezés iránti hajlam a főemlősök önápoló viselkedésétől eredeztethető.
Evolúciós szempontból a jelenség a pártaláláshoz kötődhet, hiszen az előnyösebb külső jobb egészséget és genetikát sugároz, ami növeli az utódok sikerének esélyét, ez alapján pedig elvileg a fiatal nők számára lehet a legfontosabb a szépítkezés.
A viselkedés okára persze számos egyéb elmélet létezik, van olyan szakértő, aki úgy véli, hogy a megjelenés a fertőző betegségek által leginkább sújtott területeken kiemelten jelentős. Ezeken a helyeken társadalmi szemszögből rendkívül fontos az egészség látszata.
A szépítkezés nem csak sminkelésből áll
Marta Kowal, a Wrocławi (Boroszlói) Egyetem munkatársa és kollégái különböző hipotéziseket felhasználva próbálták megjósolni, hogy mely faktorok hatnak leginkább a megjelenést javító viselkedésekre. A csapat 93 ország több mint 93 ezer lakójának adatait vizsgálta meg, az alanyok igen sokszínű csoportot alkottak.
Az eredményekből kiderült, hogy a férfiak és a nők naponta átlagosan négy órát töltenek olyan tevékenységekkel, amelyek külsejük javítását célozzák. Ezek az aktivitások nem korlátozódnak a sminkelésre, többek között a testhigiéniára való odafigyelés, a testmozgás vagy egy bizonyos diéta betartása is szépítkezésnek számít, feltéve, ha az nem kifejezetten az egészségfokozást célozza.
Az adatok arra is rámutattak, hogy az idősebb személyek közel annyi időt töltenek szépítkezéssel, mint a fiatalok, egy-egy párkapcsolat elején pedig az emberek jellemzően több időt fordítanak vonzerejük fokozására. Az adott ország fertőzöttsége nem hatott a viselkedésre; a súlyos, fertőző betegségen átesett személyek ugyanakkor nagyobb eséllyel szépítkeztek többet.
CSAK SAJÁT