A kisgyermekkori szájápolásról szóló cikkünk előző részében arról beszéltünk, hogyan lehet félelemmentes fogorvosi rutint kialakítani, és miért olyan fontos, hogy a gyerekek ne a fájdalom első jelére találkozzanak először a fogorvossal. Most továbbmegyünk, és dr. Ferenczi Á. Orsolya fogorvos, mentálhigiénés szakember segítségével áttekintjük az otthoni fogápolás lépéseit, a gyerek esetében a fogászati kezelést, a barázdazárás, a fluoros ecsetelés és a fogszabályozás kérdéskörét, valamint azt, mire figyeljenek a szülők.

Napi rutinná kell váljon a fogmosás

„A szájüreg tisztítását már egészen pici kortól be kell vezetni” – hívta fel a figyelmet dr. Ferenczi Á. Orsolya. Példaként említette, hogy vannak nyugati országok, ahol már a gyerek születése előtt tájékoztatják a kismamát, hogyan kell az újszülött száját tisztítani, és mi a teendő, amikor megjelennek az első tejfogak.

„A baba száját sima, steril gézzel ki lehet törölni vagy használhatunk babáknak való szilikonos, kesztyűujjhoz hasonló puha keféket. Ahogy megjelennek az első tejfogak, el kell kezdeni a fogmosást. A fogkrémeket a gyártók már lebontják korosztályokra, így vannak olyanok is, amelyeket egyéves kor előtt lehet használni. Egy leheletnyit tehetünk a fogkefére, hogy a gyerek szokja a fogmosás érzését, és élménnyé váljon számára. Amikor már elég nagy ahhoz, hogy meg tudja fogni a fogkefét, adjuk a kezébe, játszon vele, rágja, súrolja a fogacskákat” – részletezte.

A szakember hangsúlyozza: a gyerekre rá lehet bízni a fogmosást, ezzel fejlődik a finommotorikája és a kézügyessége, de a szülő feladata, hogy a végén ellenőrizze és még egyszer átmosson minden fogat. „Fontos, hogy kialakuljon a napi rutin: reggel ne menjen ki az ajtón és este ne feküdjön le a gyerek addig, amíg nem mosta meg a fogát. Nem kell naponta százszor mosni, elég reggel és este – de ez kihagyhatatlan” – nyomatékosította.

Dr. Ferenczi Á. Orsolya felhívja a figyelmet arra is, hogy bizonyos ételek, például a müzli könnyen beleragad a hátsó örlőfogak mély barázdáiba, így még a szakszerű fogmosás után is maradhatnak ételmaradékok, ami szintén szuvasodáshoz vezethet. „Legalább 12 éves korig a szülőnek érdemes ellenőriznie, hogy a gyerek megfelelően tisztítja-e a fogait” – tanácsolja.

A kezelés függ a gyermek hozzáállásától

A kezelések során a gyermek együttműködése kulcsfontosságú, mutat rá Ferenczi Á. Orsolya. Ha a kicsi kooperál, a fogorvos ugyanazokat a lépéseket alkalmazhatja, mint a felnőtteknél: helyi érzéstelenítés mellett tisztít, kezel és töm. Ha viszont a gyermek nem együttműködő, más, kevésbé tartós tömőanyagokhoz kell folyamodni, mert a hagyományos fényre kötő anyagok csak száraz környezetben működnek, és ha a nyál befolyik alá, a tömés rövid időn belül kiesik.

Ha a gyerek nem tűri a szájában a nyálszívót, vagy hogy vattakorongokkal, tamponokkal körbevegyék a fogát, hogy teljesen száraz körülmények között helyezzék be a tömőanyagot, akkor muszáj más tömőanyagot használni, ami nem biztos, hogy annyira tartós. „A kezelési stratégia tehát nagyban függ a gyermek hozzáállásától, és sok türelmet igényel mind a szülőtől, mind a fogorvostól” – magyarázza a doktornő.

Kapcsolódó

Gyerekhalál a fogászati klinikán: Az orvosi tevékenységet felfüggesztették és bírságoltak

A fogászati klinikán, ahol a kétéves kislány meghalt a mélyaltatás alatt, az orvosi tevékenységet felfüggesztették, bírságot róttak ki, a jelentést pedig továbbították az ügyészségnek.

tragédia fogászat gyermek haláleset fogorvos

Altatásra rendkívül ritkán van szükség, főként extrém esetekben, például fogyatékos gyermekeknél, akik nem tudnak együttműködni. Ilyenkor a kórházi műtőben, szájsebészeti körülmények között, altatásban végzik a szükséges beavatkozásokat, ami jellemzően foghúzást jelent, nem esztétikai töméseket. „Elképzelhetetlen, hogy egy két és fél éves kisgyereket mélyaltatásba vigyünk egyetlen szuvas fog miatt” – mondja dr. Ferenczi Á. Orsolya.

Különleges eljárások csak indokolt esetben

A barázdazárását általában a hat éves kor körüli első maradó őrlőfogaknál alkalmaznak. A tejfogak háta mögött megjelenő ún. „hatosok” nem löknek ki tejfogat, ezért sok szülő nem is veszi észre mikor kibújnak. Ha nincs rendszeres tisztítás és ellenőrzés, ezek a fogak gyorsan megszuvasodhatnak. A barázdazárás során a fogorvos alaposan kitisztítja a mély barázdákat, majd folyékony tömőanyaggal tölti fel őket, amely fluort is kibocsát, így megelőzve a szuvasodást.

Azonban erre csak indokolt esetben van szükség. Ha a gyermek hathónaponta részt vesz ellenőrzésen, a fogorvos nyomon tudja követni a fogak állapotát, ha úgy értékeli, a fogmosás nem elég hatékony, dönthet a barázdazárás mellett.

A fluoros ecsetelésről a szakember elmondta, hogy bár megoszlanak a vélemények, a fluor a fogzománc egészségéhez elengedhetetlen, de nem szabad túlzásba vinni. Ezt főleg a szuvasodásra hajlamos, gyengébb zománcú fogaknál alkalmazzák. Külföldön, például Svédországban, az iskolákba rendszeresen 3-6 havonta járnak ellenőrzésre és fluorozásra, ami kimutathatóan csökkenti a szuvasodás előfordulását.

A fogszabályozás kapcsán az alapelv, hogy a beavatkozás általában 12 éves kor után kezdődik, amikor a fogváltás befejeződött. Kisebb korban csak speciális esetekben, például súlyos állcsont-rendellenesség, keresztharapás, nyitott harapás, cumizás vagy ujjszopás miatt van szükség korai beavatkozásra. A hat havonta történő ellenőrzések segítik a fogorvost abban, hogy időben észrevegye a problémát, és szükség esetén továbbküldje a gyermeket fogszabályozó szakemberhez.

Hiányzik az egységes, államilag támogatott fogászati szűrés

A szakember szerint országos kampányra lenne szükség a szájhigiénia, a fogápolás és a megelőzés fontosságának hangsúlyozására. Például Svédországban a kötelező biztosítás részeként a rendszeres ellenőrzés kötelező, és a kihagyás következményekkel jár. Dr. Ferenczi Á. Orsolya rámutatott: Magyarországon, ahol még működik az állami fogászati rendszer, hat és tizennyolc éves kor között évente kötelező a két ellenőrzés. A szülő megkapja az eredményt, és eldönti, hová viszi kezelésre a gyermekét. Ha a kötelező vizsgálatot kihagyják, először írásban figyelmeztetik a szülőt, ha több szűrés kimarad, a gyerekvédelmet is bevonják.

Nálunk ezzel szemben hiányzik egy ilyen egységes rendszer. Az iskolai fogászatok, amelyeket az önkormányzatok finanszíroznak, gyakran modern és jól felszerelt rendelők, de a rendszeres ellenőrzés és a tejfogak kezelése, a féléves szűrés hiányzik. „Ha a gyermek háromévesen már részt vehetne egy féléves ellenőrzésen az óvodában, és a szülő megkapná az információt, hogy mit kell tennie, már az óriási segítség lenne” – hangsúlyozza a doktornő.