A közösségi hálózatokon eltöltött hosszú idő szorongást, depressziót és az elmagányosodás érzését váltja ki a fiatalokból, különösen a lányokból – derül ki egy átfogó kanadai kutatásból.

A Journal of Adolescence című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány többezer tinédzser bevonásával vizsgálta, hogy a napi szintű közösségimédia-használat egy év leforgása alatt miként befolyásolja a mentális egészséget, és hogy a hatás eltér-e a fiúk, a lányok, valamint a nemileg diverz fiatalok esetében.

Súlyos kockázatok az érzékenyebb csoportoknál

Kiemelten fontos, hogy folyamatosan kövessük ugyanazt a tinédzsercsoportot, mert csak így érthetjük meg pontosan, miként változnak ezek az összefüggések, és hogy mely demográfiai csoportok vannak kitéve a legnagyobb veszélynek – nyilatkozta dr. Valerie Carson, a tanulmány társszerzője, az Albertai Egyetem kineziológiai, sport- és rekreációs karának professzora. A korábbi kutatások már rámutattak arra, hogy a lányok körében jóval meredekebben emelkedett a depressziós tünetek aránya, mint a fiúknál, míg a transznemű és nemileg diverz fiatalok aránytalanul nagyobb mértékben szembesülnek mentális problémákkal, köztük a depresszióval, a önkárosítással és az öngyilkossági gondolatokkal – idézi a kutatás eredményét a G4Media.

A mostani kutatás során a szakemberek két nagy létszámú, 12 és 18 év közötti korosztályt vizsgáltak: az egyik csoportot több mint 58 ezer fiatal alkotta a 2021–2022-es tanévben, míg a másikat csaknem 45 ezer tinédzser a 2022–2023-as időszakban. Ezen felül közel 27 ezer olyan fiatalt is nyomon követtek, akik mindkét tanévben részt vettek a felmérésben. A mintavétel a COMPASS elnevezésű, nagyszabású kutatási projektből származott, amely Brit Kolumbia, Alberta, Ontario, Prince Edward-sziget és Quebec tartományok iskoláiból gyűjt egészségügyi és viselkedési adatokat.

Egyetlen plusz óra is drámai romlást okozhat

A kutatók azt elemezték, hogy a fiatalok naponta mennyi időt töltenek a közösségi oldalak görgetésével, és hogy ez az időtartam nőtt vagy csökkent-e az év során. A képernyőidő mellett mérték a szorongás és a depresszió szintjét, az általános jóllétet, valamint azt is, miként tudják a fiatalok kezelni az érzelmeiket és hogyan jönnek ki a környezetükkel.

Az eredmények azt mutatták, hogy mindössze napi egyetlen plusz óra közösségimédia-használat 15 százalékkal növelte a mérsékelt vagy súlyos depresszió kialakulásának valószínűségét, és 12–13 százalékkal emelte a hasonló mértékű szorongás kockázatát. Madelyn Curle, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy ezek a százalékok rendkívül jelentősek, figyelembe véve, mekkora tömegek használják nap mint nap ezeket a platformokat. A fokozott közösségimédia-használat ezen felül összefüggésbe hozható volt az alacsonyabb általános jólléttel, a gyengébb érzelmi kontrollal és a személyes kapcsolatok minőségének szembetűnő romlásával is.

A lányokat veszélyezteti leginkább a digitális világ

Noha a több képernyőidő minden fiatal mentális állapotára károsan hatott, az összefüggések a lányok esetében bizonyultak a legerősebbnek. A kutatók szerint ennek hátterében a használati szokások eltérései is állhatnak: a lányok gyakran intenzívebben használják a közösségi platformokat, ráadásul az ott látott tartalom sokkal erőteljesebb hatást gyakorol a testképükre, ami közvetlenül mentális problémákhoz és depresszióhoz vezethet. Az éves szinten felhalmozódó extra képernyőidő azonban nemtől függetlenül minden fiatalnál romló mentális egészséget jelzett előre.

Törvényi szigorításra és párbeszédre van szükség

Dr. Valerie Carson szerint az eredmények határozott szakpolitikai lépéseket sürgetnek a fiatalok védelmében. Jóllehet a jövőbeli kutatásoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy a fiatalok aktív vagy passzív módon használják-e az egyes applikációkat, a mostani megállapítások egyértelműen támogatják a Kanadában nemrégiben előterjesztett „Safe Social Media Act” (A biztonságos közösségi médiáról szóló törvény) elfogadását, amely korlátozná a platformok használatát a 16 év alattiak számára.

Ugyanakkor Madelyn Curle felhívta a figyelmet arra is, hogy a leendő szabályozások megalkotásába magukat a fiatalokat is be kell vonni. A közösségi médiának ugyanis meglehetnek a maga előnyei is – mint a kapcsolatteremtés, az identitásépítés vagy a társas támogatás, különösen az LGBTQIA+ fiatalok számára –, így ügyelni kell arra, hogy a kockázatok csökkentése mellett a káros mellékhatásoktól mentes, méltányos közösségi terek is megmaradjanak.