Rövid idő alatt komoly visszhangot váltott ki a közösségi médiában az oprim.hateul.din.online (Állítsuk meg az online gyűlöletet) Instagram-oldal, amely az online zaklatás és gyűlöletbeszéd ellen lép fel.

A projekt már több tízezer felhasználót ért el, és egyre szélesebb körben indít párbeszédet arról, milyen hatással vannak a bántó, indulatos kommentek az online térben. Klausz Melinda közösségi média szakértő a Maszol megkeresésére leszögezte, hosszú távon csak a tudatosító kampányok hozhatnak változást.

Rámutatnak a gyűlölethullámra

A romániai kezdeményezést egy anonim felhasználó indította el 2025 végén, azzal a céllal, hogy szembesítse az embereket azzal a gyűlölethullámmal, amely mindennap jelen van a közösségi oldalakon. A Libertatea számára adott exkluzív interjúban a kampány létrehozója elmondta: az ötletet a Delia és Laura Cosoi román hírességekről szóló cikkek alatti kommentfolyamok inspirálták.
„Az egész egy látszólag teljesen ártatlan Facebook-cikkel kezdődött: egy híresség sétál a parkban. Ami igazán megragadta a figyelmemet, az a kommentek hatalmas száma volt. Puszta kíváncsiságból megnyitottam őket, és szó szerint megdöbbentem. Rengeteg gyűlölettel és sértéssel teli hozzászólást láttam” – fogalmazott.

Elmondása szerint az online térben egyre gyakoribb, hogy embereket pusztán személyes döntéseik, életmódjuk vagy megjelenésük miatt támadnak. A jelenség azonban messze nem csak a közszereplőket érinti: bárki célponttá válhat, aki aktívan jelen van a közösségi médiában. Mindez az empátia súlyos hiányára világít rá.

Bár a projekt 2025 decemberében a TikTokon indult, hamar átterjedt az Instagramra is. „Úgy érzem, egy érzékeny pontra tapintottunk, és az emberek nyíltan kifejezték a támogatásukat” – mondta a kezdeményező. A gyors növekedésben kulcsszerepet játszottak a megosztások, valamint több közszereplő nyílt kiállása is.

A kampány üzenete egyértelmű:„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárkit következmények nélkül sértegessünk. Az életbeli döntések mindenkinek a sajátjai, és soha nem ismerjük annak a történetét, törékenységét vagy belső küzdelmét, akit éppen megsérteni készülünk. Egy meggondolatlan komment sokkal mélyebb sebeket ejthet, mint gondolnánk – és olykor helyrehozhatatlan károkat is okozhat.”

Támadják a politikust, a közéleti szereplőt és egymást

A jelenség hátteréről Klausz Melinda közösségi média szakértő rámutatott, az online gyűlölet nem új keletű, de az elmúlt években látványosan felerősödött.

Mint fogalmazott, a gyűlölködő beszólások eredetileg elsősorban közéleti szereplők, politikusok bejegyzései alatt tornyosultak fel. Ez a folyamat a Covid-időszak alatt csúcsosodott ki, amikor mindenki otthon volt, és sok idősebb felhasználó is megjelent a közösségi felületeken.

„A politikusok, közszereplők posztjai alatt elindult egy olyan folyamat, ahol az emberek nemcsak a tartalom szerzőjét támadták, hanem egymást is” – magyarázta.

A szakértő szerint a Meta algoritmusa erre válaszul változtatott a rangsoroláson. „A közéleti szereplők esetében kivette az algoritmus rangsorolási szempontjai közül a hozzászólásokat, hogy ne azok a tartalmak jussanak el még több emberhez, amelyek alatt vita és veszekedés zajlik” – magyarázta.

„Nekem van igazam! Helyre kell tennem másokat!”

Klausz Melinda egy másik fontos aspektusra is felhívta a figyelmet: sok felhasználó egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy nyilvános térben kommunikál. „Sok idős ember nem tudja megfelelően kezelni a közösségi médiát. Nem mindig tudatosul bennük, hogy amit leírnak, azt bárki látja. Gyakran azt hiszik, hogy a családtagjaiknak, a gyerekeiknek üzennek, miközben valójában nyilvánosan szólnak be másoknak. Ezért jelennek meg irreleváns, indulatokkal teli kommentek teljesen idegen tartalmak alatt” – taglalta a szakértő.

Sokan nem a valódi nevükkel lépnek fel a közösségi médiára, a névtelenségbe burkolózva sértegetnek, vagy nem számolnak a következményekkel, például azzal, hogy a főnökük is láthatja, hogyan nyilvánulnak meg.

A gyűlöletkeltés másik forrása a tudatos ártás, amelyet az úgynevezett szűrőbuborék-modell erősít fel. „Az algoritmus érzékeli, milyen típusú tartalmakat fogyasztunk, és elkezdi eltüntetni a hírfolyamunkból az eltérő véleményeket. Ettől beszűkül az ember érdeklődése, világa, elveszíti a nyitottságát, és kialakul az az érzés, hogy csak az ő véleménye létezik”. Innen már csak egy lépés az indulat, és az, hogy valaki úgy érzi: neki kell „helyre tennie” másokat.” és egyre erősebben, támadóbban szól hozzá másokhoz.

Ilyenkor nem valódi vita alakul ki – teszi hozzá –, hanem puszta beszólások sorozata. „Nem az történik, hogy A és B elmondja a véleményét, és megpróbálunk együtt élni a különbségekkel, hanem a szűrőbuborék miatt ezek a konfliktusok csak tovább erősödnek.”

A gyorsan levezetett feszültség villámgyorsan terjed

A szakértő szerint az online tér egyik legnagyobb problémája az, hogy a feszültséglevezetés módja megváltozott. „Tíz évvel ezelőtt felhívtunk valakit, ventilláltunk. Ma kiposztoljuk. A feszültség viszont nem csökken, hanem villámgyorsan továbbterjed” – mutatott rá Klausz Melinda.

Ma már SMS-t, üzenetet is ritkábban írunk, inkább gyorsan kiposztolunk a közösségi felületre, és mindenki felé kiadjuk a feszültséget. Mindennek egy érdekes vetülete, hogy ha valaki megértéssel fordul az ideges posztolóhoz, kommentelőhöz, őt ez általában váratlanul éri, megköszöni, vagy nem reagál tovább.

Viszont gyakoribb, hogy ha valaki indulatból gyűlöletet posztol, több frusztrált ember szintén gyűlölettel reagál, ez még jobban felkorbácsolja az érzelmeket, és senki sem kapja meg a lenyugtatást, amit korábban esetleg egy telefonhívás során megkapott az ismerősétől: „Hadd el ne foglalkozz az ostobákkal!”. Akkor is általános tanácsokat kapott, de a feszültségét levezette, most viszont az online térben villámgyorsan továbbterjed, részletezte a szakértő.

Védjük a lelki egészségünket

A magánszemély esetében Klausz Melinda a lelki egészség védelmét tartja elsődlegesnek. „A visszatérő, negatívan ható posztokat és kommenteket nyugodtan törölhetjük, tilthatjuk, rejthetjük vagy jelenthetjük. Teljesen mindegy, melyik opciót választjuk – mind jelzi az algoritmusnak, hogy ez számunkra nincs rendben, és finomhangolás történik.”

A szakértő arra is rámutatott: a közösségi platformok üzleti modellje nem kedvez a konfliktusmentességnek. „Egy veszekedés növeli az oldalon töltött időt. Sokan csak azért lépnek be, hogy kommenteket olvassanak – ezt szolgálja a platform érdeke. A gyűlöletbeszédet, az erőszakos vagy 18+ tartalmakat az algoritmus próbálja szűrni, de a «csak» bántó beszólásokkal már nehezebb dolga van” – részletezte Klausz Melinda.

Meglátása szerint, ez egy nehéz helyzet, nincs rá tökéletes megoldás, valószínű nem is lesz. A mesterséges intelligencia például érti a szöveget, de amikor beszélünk a hanglejtéssel alakítunk tartalmat, például poénnak, ám leírva sokkal fájdalmasabban hangzik, még akkor is ha nem annak szánják. Az esetek többségében azonban negatív indíttatásból írnak be sértő szöveget.

A cégeknek, közszereplőknek segíthet is a negatív hozzászólás, de érdemes higgadtan kezelni

Cégek és közszereplők esetében azonban más a helyzet. „Nem mindig érdemes elrejteni a negatív kommenteket, mert az algoritmus számára az aktivitás elérést jelent. Az úgynevezett «offoló trollokkal» való higgadt foglalkozás akár növelheti is a láthatóságot – de ehhez tudatos konfliktuskezelésre és erőszakmentes kommunikációra van szükség” – magyarázta a szakértő.

Szerinte sok vállalat ott hibázik, hogy automatikusan tilt: „Ezzel akár potenciális vásárlókat is elveszíthetnek. Gyakran a negatív komment nem is a termékről szól, hanem a kommentelő frusztrációjáról. Már az is csökkenti a feszültséget, ha meghallgatjuk.”

Klausz Melinda a cégeknek azt tanítja, foglalkozni kell a negatív kommentekkel, mert az esetek többségében nem a termékükről szól a negatív beírás, hanem az üzenő frusztrációját közvetíti. Nem is várnak el feltétlenül megerősítést, vagy konkrét megoldást, elég ha meghallgatjuk, és attól már csökken a feszültség. Ezt a másik fél, a többi kommentelő nem tudja nyújtani, hiszen ők is frusztráltak, ezért gyakran elbeszélnek egymás mellett.

Cégek esetében tipikusan jó megoldás lehet, ha egy általános negatív hozzászólásra azt válaszolják: „Sajnáljuk, hogy ezt élte át, forduljon hozzánk bizalommal, ha tudunk segíteni”, és felsorolják a szolgáltatásokat, a termékük fontosabb jellemzőit. „A reakcióval kihúzzuk a helyzet méregfogát, a többiek is azt látják, foglalkozunk a beírásokkal, és bátrabban fordulnak hozzánk” – tanácsolja Klausz Melinda.

Tudatosítás nélkül nincs változás

Klausz Melinda szerint hosszú távon csak a tudatosító kampányok hozhatnak változást. „Ez az egyetlen út. Magyarországon is vannak jó példák: anonimizált, kivágott kommenteken keresztül mutatják meg, milyen támadások érik az embereket. Ez talán elgondolkodtat.”
A névvel való megszégyenítést ugyanakkor nem tartja minden esetben célravezetőnek, de úgy véli: „Fel kell mutatni ezeket a helyzeteket, hatni kell az emberek lelkiismeretére, rávilágítani, hogy nem jó irányba haladunk.”

A tudatosító kezdeményezések nemcsak tükröt tartanak a társadalom elé, hanem párbeszédet is indítanak egy olyan problémáról, amely mindannyiunk online és offline életét befolyásolja.