Végigolvasni egy könyvet a digitális eszközök pörgéséről leválva, sok gyerek és fiatal számára ez ma már szinte teljesíthetetlen kihívás a figyelem és a türelem drasztikus csökkenése miatt – ezt tapasztalják középiskolai és egyetemi oktatók is, a jelenség hátteréről pedig dr. Szász Andrea Blankát, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekpszichiáterét kérdeztük. Hogy a túl képernyőbámulás súlyos állapotokhoz vezethet, azt a szakember nap mint nap tapasztalja, hisz „rohamosan nő” a hozzá fordulók száma. A csíkszeredai orvos elmondta, az óvodásoktól a tinédzserekig minden korosztályt érintenek a túlzott képernyőhasználat romboló hatásai. Kutatások szerint gátolja a logikus gondolkodáshoz, a döntéshozatalhoz és az érzelemszabályozáshoz szükséges idegi kapcsolatok kialakulását egyebek mellett.

A diákok jó része nemhogy egy Jókai-regényre, de még egy hosszabb filmre sem tud ma már ráhangolódni a közösségi média pörgése után – ezt hallani többször középiskolai, sőt már egyetemi oktatóktól is.

Dr. Szász Andrea Blanka, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekpszichiátere napi szinten látja mennyi gondot okozhat a túlzott képernyőhasználat és a közösségi média kicsinél és nagynál egyaránt.

„Kisiskolásoknál és serdülőknél a digitális eszközöknek a napi többórás használata nagymértékben rontja nem csak a figyelem és a koncentráció képességét, hanem az összes többi kognitív funkciót is, mondhatni: butítja a mai generációt” – mutatott rá a Maszolnak a pszichiáter.

Fejlődéskésés, dühkitörések, evészavar

„Korosztályonként eltérő a negatív hatás: 5 éves kor alatt nagyon sokszor a szülők azért hozzák el hozzám a gyerekeiket, mert megkésett a gyermek beszédfejlődése, mert nem igazán vesz részt csoportos tevékenységekben, nem játszik a kortásaival, hanem csak a képernyőidő kell neki” – számolt be a csíkszeredai kórház orvosa. A túl sok képernyőzés kisebb korban okozhatja a beszédfejlődésnek a megkésését, az izolációt, hiszen nem tanul meg játszani játékokkal, hanem csak a képernyőhöz van tapadva, onnan várja, hogy valamilyen információ érkezzen, tette hozzá.

Kisiskolásoknál már előjönnek a tanulási nehézségek, figyelemzavar – főként ezek miatt fordulnak hozzá a gyerekekkel. Szász Andrea Blanka elmondta, a szülők beszámolója alapján – ha megpróbálják elvenni a gyermektől a képernyőt –, „sok esetben szinte elvonási tünetei vannak a gyermeknek: heves dühkitörések, hisztirohamok, fenyegetőzések, agresszivitás a reakció, csapkodnak, törnek-zúznak ilyenkor a kisiskolás gyerekek”.

A tinédzsereknél másabb a probléma. „Esetükben nagyon sokszor találkozom szorongással, depresszióval, étkezési zavarokkal. Bár sok hasznos információt kapnak online, esetleg baráti köröket alakítanak ki, rengeteg olyan tartalommal találkoznak, ami szorongást vált ki belőlük, vagy felerősíti a szorongásos tüneteiket” – mutatott rá.

Sok tinédzserlány páciensének étkezési zavarai vannak – anorexia, bulímia –, „mert találkozik a médiában az ideális női alkattal, és akkor elkezdi azt utánozni, elkezd diétázni, hogy ő is ugyanúgy nézzen ki” – mondta el. 

„Mintha kicserélték volna a gyermeket”

Hogy mennyi képernyőzés vezethet ide, ennek kapcsán kifejtette, a hozzá forduló szülők bevallása szerint sok esetben „egész nap” vagy akár 3-4 órát is megy a tévé, de erre „nem is figyel a kisgyerekük”, a kisiskolások pedig akár be is vallják, hogy hat-nyolc órát is képesek a telefon előtt tölteni. Hozzátette, bár a szülők gyakran küzdenek a korlátozással, de a munkahelyük vagy az időhiány miatt sokszor kénytelenek telefont adni a gyereküknek, hogy elérhessék vagy, hogy lefoglalják.

Kérdésünkre megerősítette, maga is tapasztalja a gyermek pácienseinél a türelem hiányát az időigényes, nem pörgős feladatokhoz, eseményekhez, akár a konzultációi ideje alatt is. „Látszik, hogy nagyon unatkoznak, nem tudom lekötni a figyelmüket, hiszen meg vannak szokva azzal, hogy mindent azonnal megkapnak, és rengeteg információval találkoznak a képernyőn keresztül. Ami lassú, nem annyira színes, hangos, az már nem köti le a figyelmüket” – fejtette ki.

A pozitív tapasztalata a kezelések kapcsán, hogy amint a képernyőzés időtartamát lecsökkentik, normalizálódik a gyermek állapota. „Sokszor jelzik a szülők, hogy sikerült lecsökkenteni a képernyőidőt, és mintha kicserélték volna a gyermeket. Úgy fogalmaznak: van, akivel beszélni. Türelmesebbek, figyelmesebbek, jobban teljesítenek az iskolában, együttműködőbbek a szülőkkel” – számolt be.

Agyi elváltozásokat okoz

Ha nem vezetnek be korlátozást – dr. Szász Andrea Blanka szerint a legújabb kutatások bizonyítják –, akár agyi elváltozásokat is okozhat a túlzott képernyőhasználat.

„Az egyik kutatás során, amelyben kisiskolás gyerekek agyáról készítettek mágnesesrezonancia-felvételt, azt vették észre, hogy a túlzott képernyőhasználat miatt csökken a fehérállomány, illetve az idegsejtek között kevésbé alakulnak ki azok a kapcsolatok, amelyek szükségesek a kognitív funkciók – a figyelem, a koncentráció, a logikus gondolkodás, a döntéshozatal, az indulat- és az érzelemszabályozás – működéséhez” – magyarázta el.

Mindemellett a már említett problémákat: a beszédfejlődés megkésését, figyelemhiányt és koncentrációs problémákat okozhat, az érzelem- és indulatkezelési zavarok pedig elfajulhatnak súlyos magatartásbeli változásokig, akár agresszióig, önbántalmazásig, figyelmeztetett a szakember.

Egyre rosszabb a helyzet

Nincs pandémia és lezárás jelenleg, a sok kutatási eredmény után pedig elvileg egyre tudatosabbaknak kellene lennünk a képernyőzés tekintetében, mégsem számíthatunk javulásra a pszichiáter szerint.

„Egyre többen keresnek meg, egyre több gyermek, tinédzser, fiatal küzd problémákkal, nem érzékelem azt, hogy a számuk csökkenne, inkább rohamosan nő” – osztotta meg tapasztalatát.

Következetesség, hobbi és közösség

Úgy látja, arra van szükség, hogy megtanuljunk együttélni a közösségi médiával és „az internet egyéb látnivalóival”. „A szülőknek azt szoktam javasolni, hogy következetesek legyenek. Ez a kulcs: következetesség legyen a gyerekek nevelésében” – hangsúlyozta.

A szülőknek azt is tanácsolja, hároméves kor alatt semmiképp ne kerüljön képernyő elé a gyerekük, ötéves korig 20-30 perc férhet bele, a tinédzserek esetében pedig a tanács – a WHO ajánlása szerint is – maximum két óra képernyő előtt töltött idő. Emellett, tudatos nevelés, minél több aktívan együtt töltött idő az, amit javasol a szülőknek, és hogy még a képernyőt is aktívan használják közösen.

Emellett az segít még, ha sikerül hobbit találni a gyereknek, mondta el dr. Szász Andrea Blanka. „Legyen valamilyen elfoglaltság, hobbi – sport, rajz, zene, bármi –, ami a gyereket érdekli, amibe bele tud kapaszkodni, és amiért könnyebben le tudja tenni a telefont, digitális eszközöket” – javasolta. „Nagyon fontos, hogy minőségi időt töltsön a barátaival, a családdal, mert ezek mind olyan pozitív faktorok a gyerekek életében, amelyek az egészséges, biztonságos növekedéshez tudnak vezetni” – mutatott rá.