A romániai serdülők az uniós átlagot meghaladó arányban ismerik el, hogy túl sok időt töltenek a telefonjukon, és úgy vélik, ez károsan befolyásolja az életüket. Szüleik az európai átlag szintjén látják a a közösségi média veszélyeit – derül ki az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.

A kutatás az Európai Bizottság bejelentéséhez kapcsolódik, amely a Gyermekek Online Biztonságával Foglalkozó Különleges Munkacsoport legutóbbi tárgyalásairól számol be. A munkacsoport július 13-án nyújtja be javaslatait Ursula von der Leyen EB-elnöknek.

A dokumentum olyan intézkedéseket tartalmaz majd, amelyekkel megvédhetők a gyermekek és fiatalok az online térben. A téma különösen aktuális, mivel nemzetközi szinten egyre komolyabb viták folynak a közösségi média használatának korlátozásáról a 15–16 év alatti korosztály számára – részletezi az Edupedu portál.

A Bizottság szerint a most megjelent jelentés egyértelműen igazolja, hogy a túlzott képernyőidő és a közösségi média használata jelentős hatással van a fiatalok mentális és fizikai egészségére.

Az európai fiatalok átlagosan napi 4,5 órát töltenek online egy iskola napon, hétvégén pedig ez a szám 6,1 órára ugrik. A legmegdöbbentőbb adat, hogy a tinédzserek 14%-a bevallása szerint naponta több mint 10 órát ül a képernyők előtt.

Hogyan alakul a helyzet Romániában az EU-s átlaghoz képest?

A felmérés során a 13–18 év közötti tinédzsereket és a szüleiket is megkérdezték. Romániában a minta 1042 fiatalt (uniós szinten 26 297-et) és 500 szülőt (uniós szinten 12 750-et) foglalt magában. A kutatást idén március-április folyamán végezték.

Romániában az uniós átlagnál magasabb azoknak a fiataloknak az aránya, akik úgy érzik, túl sokat lógnak a neten vagy a közösségi oldalakon: míg az EU-ban ez az arány 41%, nálunk 44%. Ráadásul a hazai kamaszok körében többen vannak azok, akik sokallják a képernyő előtt töltött időt, mint azok, akik szerint ez az időtartam teljesen ésszerű (42%).

A romániai tinédzserek 29%-a állítja, hogy a képernyők rossz hatással vannak az életükre – ez magasabb az EU-s 24%-os átlagnál. (Ugyanakkor 37%-uk szerint a hatás se nem pozitív, se nem negatív, ami megegyezik az uniós átlaggal).

A hazai fiatalok 17%-a gondolja úgy, hogy a közösségi média rossz irányba befolyásolja őket (énkép, érzelmi állapot, stressz), míg az európai átlag ezen a téren 14%.

A romániai fiatalok az európai átlagnál nagyobb arányban számoltak be különböző kísérő problémákról is: kevésbé egészségesen étkeznek, mint általában, alvászavarokkal küzdenek,
nincs elég idejük a hobbijaikra.

A hazai tinédzserek valamivel gyakrabban találkoznak veszélyes vagy káros online tartalmakkal is, legyen szó nehezen felismerhető AI-tartalmakról, a szerencsejátékok népszerűsítéséről, álhírekről, internetes zaklatásról (cyberbullying) vagy erőszakos videókról.

Pozitívumként könyvelhető el, hogy a romániai fiatalok az EU-s átlagnál nagyobb arányban próbálnak tudatos ellenlépéseket tenni mentális egészségük védelmében: korlátozzák az online töltött időt, szünetet tartanak a közösségi médiában, vagy beszélgetnek a problémáról a szüleikkel, tanáraikkal.

A fiatalok szerint az iskolai oktatás a kulcs a biztonságosabb online léthez: a romániai kamaszok 51%-a látja ebben a fő megoldást (EU-s átlag: 44%). Ezt követi a platformok meglévő szabályzatainak szigorúbb betartatása (47%), a további korhatárok vagy korlátozások bevezetése (46%), az információs kampányok, valamint a mentális egészségügyi támogatáshoz való hozzáférés biztosítása.

A szülők aggódnak és szigorúbb korlátozásokat követelnek

A romániai szülők 40%-a gondolja úgy, hogy gyermeke túl sokat ül a telefon vagy a számítógép előtt, míg 42% szerint ez az idő elfogadható. Ezek a számok hasonlóak az európai átlaghoz, bár az Eurobarométer jelentése megjegyzi, hogy a szülők általában hajlamosak jelentősen alulbecsülni azt az időt, amit a gyerekek valójában a képernyő előtt töltenek.

A romániai szülők komoly aggodalmakról számoltak be a képernyőhasználattal kapcsolatban: 70% tart attól, hogy a kamaszok nem megfelelő vagy káros tartalmakkal találkoznak (EU: 72%); 53% aggódik amiatt, hogy a kijelzők rontják a gyerekek alvásminőségét (EU: 54%); 51% szerint ez a tanulmányi eredmények rovására megy (EU: 51%); 56% fél attól, hogy a gyerekeket idegenek környékezik meg az online térben (EU: 61%).

A hazai szülők 42%-a véli úgy, hogy a képernyők inkább negatív hatással vannak a kamaszok életére (EU-s átlag: 41%), a közösségi médiáról pedig 33%-uk gondolja ugyanezt (szemben a 29%-os uniós átlaggal).

Emellett a romániai szülők az uniós átlagnál nagyobb arányban jelezték, hogy gyermekük az elmúlt három hónapban találkozott álhírekkel, szerencsejátékok vagy egészségtelen termékek reklámjaival, illetve internetes zaklatással.
A romániai szülők az EU-s átlagnál jóval nagyobb arányban támogatnák az újabb korhatáros korlátozások bevezetését a fiatalok online jólétének javítása érdekében (59% a 54%-os uniós átlaggal szemben), míg a célzott oktatást a második legfontosabb eszköznek tartják (45%).