Az oxitocin rejtelmeibe avatott be Varga Katalin egyetemi tanár, aki felvilágosító előadásával ezúttal Kolozsvárra érkezett. A szerda esti eseményen szó volt többek között a centrális oxytocin rendszerről, ennek jelentős szerepéről a szülésben és a mindennapi életünkben, valamint a szülészeti-farmakológiai beavatkozások negatív hatásáról is.

A hormon egy olyan természetes anyag, amelyet a férfi és női agy egyaránt termel. Minden jó forrása, azaz növeli a társas támasznyújtást- és fogadást, a bizalmat, biztonságot és az élettartamot, emellett nyugtató hatása is van. Míg a szorongás, a fájdalom, az antiszociális viselkedés és a stressz csökkentője. „A természet valahogy azt gondolta, hogy nem születhet  gyerek anélkül, hogy ne társulna hozzá kevesebb félelem és fájdalom, fokozott mértékű bizalom és biztonságérzet." fogalmaz a budapesti MTA doktora. Kiemelte, hogy az oxitocin pszicho-emotív, érzelmi, motivációs és tudatállapot-módosító hatáskörrel is rendelkezik. Tehát, nem pusztán csak „hab a tortán”, hanem szervezetünk elemi része.

Az anyai ösztönök kialakulásáért is az centrális oxitocin felel, amely már a babával való korai találkozásnál megjelenik. Varga Katalin egy állatokon kipróbált kísérletre hivatkozott, miszerint roncsolták az anya centrális oxitocin rendszerét, következésképpen gondoskodás helyett megijedt, megette, vagy teljesen ignorálta kölykeit. Fordított esetben is működött a dolog, olyan állat kapott oxitocindózist, aki soha nem szült, mégis viselkedése egy anyáéhoz hasonlított. „Be kell kapcsolnunk azt a gombot az agyunkban, amely azt mondja: Jaj, de aranyos ez a Juliska/Jocóka, pedig hogyha objektíven nézünk meg egy újszülöttet, akkor nem feltétlenül gyönyörű, de aki ott jelen van, még a külső kísérők is el vannak bűvölve tőle. Ez így természetes.”– magyarázta el humorosan az oxitocinfunkciót Varga Katalin.

A bemutató második felében a szintetikus oxitocin sötét oldalát világította meg nekünk az ELTE pszichológusa. A szülésindításra- és gyorsításra intravénásan beadott oxitocin túl erős hatást gyakorol az anya testére, és nem jut el az agyig. A szintetikus hormon hatását a természetessel szemben egy hétköznapi példával szemléltette: nem mindegy, hogy száz fekvőtámaszt megállás nélkül csinálunk, vagy minden ötödik után pihenhetünk.

Végezetül terítékre került az EDA (epidurális anesztézia), amelyet a kórházban szülő édesanyák nagy része érzéstelenítőként kap. Az EDA mellékhatása, hogy leállítja az anya saját fájdalomcsillapító rendszerét, így nem tud megfelelőképpen érvényesülni a centrális oxitocin. Varga Katalin egy újabb kutatást mutatott be, amelyben igazolták: a gyógyszeres fájdalomcsillapítás magas dózisában részelülő anyák gyerekei négyszer-ötször nagyobb eséllyel lesznek fiatal felnőttként pánikbetegek vagy drogfüggők.