Jó-e az, ha törvényben kötelezik a szülőket arra, hogy beoltassák a gyermeküket? Egyáltalán milyen hatással volt az emberiség egészségi állapotára a járványos betegségek ellen védelmet nyújtó oltások megjelenése a huszadik században? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ a Sapientia Csíkszeredai Kara által szervezett Science Espresso keddi előadásán dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.

Az egészségügyi szakember előadásában a járványos betegségek megjelenésének és ezek közül néhány sikeres, akár végleges visszaszorításáról beszélt előadásának első, történeti visszatekintést tartalmazó részében. Manapság a legismertebb járványos betegség az influenza, de az utóbbi egy-két évben a kanyaró is egyre inkább előtérbe került, amióta Romániában mind többen tagadják meg a betegség ellen is védelmet nyújtó három összetevőjű vakcina beadatását a gyermeküknek – ezekről az előadás második felében hallhattunk.

Egészségtan a történelemben

A fertőző betegségek előfordulása egyidős az emberiséggel – mondta előadásában az egészségügyi intézmény vezetője –, az ellenük folytatott küzdelem pedig szorosan összefügg a történelem alakulásával is. Számos ókori feljegyzésben olvashatunk járványos betegségekről, az akkori leírások alapján valószínű, hogy a himlő, a pestis és a malária idézte elő a legsúlyosabb elhalálozási hullámokat. A késő ókor, és a teljes középkor ideje alatt szintén súlyos járványok pusztítottak. A pestis például 1201-ben indult Egyiptomból, és gyorsan eljutott Európába milliók halálát okozva. Az akkori Magyarország területét a tatárjárás idején érte el a pestis. De még évszázadokkal később is súlyos pusztítást végzett, az egyik legemlékezetesebb kitörése 1656-ban Nápolyban volt.

A kor felfogása szerint a járványos betegségeket valamilyen isteni penitenciaként értelmezték. Az orvostudomány fejlődésében, a betegségek elleni harcban egyébként nagy szerepet játszottak az akkori orvosi jellegű betegségleírások.

A pestis mellett a kor másik két meghatározó betegsége volt a lepra és a himlő, amelyeket a keresztes hadjáratokból hazatérő katonák hurcoltak be Európába. Az Ázsiában és a Közel-Keleten honos kórokozók jó gazdatestre találtak az európaiakban, akiknek a génjeikben nem fejlődött ki a betegségekkel szembeni ellenállás.

Az egyre súlyosbodó körülmények miatt egyes országok szigorú szabályok meghozatalára kényszerültek. A Velencéhez tartozó Raguzában (ma Dubrovnyik, Horvátország) a történelem során először 1377-ben rendeltek el vesztegzárat: a hajóknak 30 napot kellett a kikötőben vesztegelniük, a legénység nem léphetett a szárazföldre. Ha túlélték, akkor beengedték őket a városba, ha nem, akkor a helyiek felgyújtották a hajót – így sikerült megfékezni számos betegség terjedését. A módszert aztán más nagykikötők is alkalmazták, Marseille-ben már 40 naposra tolták ki a várakozási időt, innen származik a karantén kifejezés is (a francia quarante szó negyvenet jelent).

Az újkor egyik pusztító járványa a szifilisz volt, amely először 1495-ben jelent meg Nápolyban. A kolera 1817-ben ütötte fel a fejét Európában, és Indiából indult el. A 19. század eleji Magyarországon közel félmillióan kapták el a kórt, de ha ez nem lett volna elég, sok áldozatot szedett a tüdőtuberkulózis, míg a gyermekek körében a diftéria, vagyis a torokgyík.

A huszadik század hozta meg az áttörést

Előtte azonban még tarolt egy-két súlyos betegség, például az első világháború végén, 1918-ban és 1919-ben súlyos influenzajárvány jelent meg. A kór az egész világon elterjedt, a föld lakosságának mintegy 50 százalékát betegítette meg, és 20 millió ember halálát okozta. Tar Gyöngyi elmondása szerint a mai napig rejtély, hogy miként terjedhetett a betegség ilyen agresszíven, de a feltételezések szerint a vírus rendkívül intelligens volt, az emberi szervezet nem tudott ellenállni neki.

Az influenza után a huszadik század közepén terjedt a gyermekbénulás, amely sok gyermekben okozott maradandó károsodást, hiszen életüket mozgáskorlátozottként voltak kénytelenek leélni.

Az elmúlt három-négy évtized legsúlyosabb járványos betegsége az AIDS, amelyet 1981-ben írtak le először, Közép-Nyugat-Afrikában jelent meg. Az egészségügyi szakember szerint a tudósok ma sem tudják biztosan, hogyan keletkezett a kór. Egyes feltételezések szerint a vírus intelligenciája arra enged következtetni, hogy katonai laboratóriumokban fejlesztették ki, mások szerint a majmoknál jelent meg először, és azokat az embereket betegítette meg, akik majomagyat fogyasztottak. Az újabban felismert betegségek között említette az egészségügyi szakember a Lyme-kórt, valamint az Ebolát.  

A huszadik század második felében következett be a szakemberek által epidemológiai (járványtani) paradigmaváltásként emlegetett fordulat, amelynek következtében jelentősen csökkent a betegségek száma és a halálozási ráta. Ez elsősorban az antibiotikum felfedezésének, valamint a fejlett országokban elérhetővé vált részben ingyenes védőoltásoknak köszönhető. Tar Gyöngyi szerint a megnövekedett várható élettartam miatt ma már más, főként az öregedéssel járó (szív- és érrendszeri, valamint daganatos) betegségek következtében halnak meg az emberek.  Az elmaradott országokban azonban a mai napig a fertőző betegségek okozzák a legtöbb elhalálozást.

Érvek a védőoltások mellett

Az egészségügyi igazgatóság vezetője elmondta, ő az oltások beadatását támogatja, és kifejtette, hogy a szenátus által már elfogadott, a képviselőház asztalán heverő, az oltások kötelezővé tételére vonatkozó törvénytervezettel teljes mértékben egyetért.

Előadásában több olyan érvet is felsorakoztatott, amelyek a védőoltások hasznosságát bizonyítják. Kiemelte: a vakcina életeket ment, ugyanis ezeknek köszönhetően csökkent jelentősen a gyermekhalandóság. Véleménye szerint a védőoltás alapvető jogunk, és a szegénységet visszaszorító stratégia része. Továbbá még mindig kockázatot jelentenek a védőoltással megelőzhető járványos betegségek, jó példa erre a Romániában az utóbbi időben megjelent kanyaró, szamárköhögés és gyermekbénulás. Mint mondta, a védőoltások költséghatékonyak, hiszen a megelőzés jóval olcsóbb, mint a kialakult betegség gyógyítása. A gyermekek immunrendszere sebezhető, nem mindig tudja leküzdeni a járványos betegségeket, ebben segít hatékonyan és olcsón a védőoltás.

Megjegyezte: a legnagyobb gondot az okozza, ha csökken az átoltottsági arány, mivel ez az úgynevezett nyájimmunitást is gyengíti. A cél az, hogy egy közösség tagjainak legalább a 85 százaléka be legyen oltva az egyes betegségek ellen. Ha az oltottsági arány ennél alacsonyabb, akkor azok a személyek, akik valamilyen más egészségügyi ok miatt nem kaphatnak védőoltást, a nyájimmunitás védelmére sem számíthatnak.

Tar Gyöngyi azzal zárta előadását, hogy a védőoltások az orvostudomány legnagyszerűbb találmányai közé tartoznak. Az utóbbi évszázad számos közegészségügyi vívmánya közül talán csak az elemi higiénia (tiszta víz, csatornázás stb.) volt olyan alapvető hatású a megbetegedésekre, mint a védőoltások bevezetése.